Rész, Fezejet
1 1, I | különben a mamának nem volna holnap kis comtesse-e - mondá az
2 1, I | grófnécska. Nem lesz semmi baj. Holnap majd eszébe jut önnek a
3 1, I | Tudom: halálra ítélték. Holnap fogják kivégezni. Hát ön
4 1, II | futársarukban. - Legfeljebb holnap ilyenkorig visszakapja ön
5 1, II | El ne felejtkezzék róla. Holnap reggel tizenegy órakor be
6 1, III | ön bármi nagy hivatalt! Holnap a kezében lesz a kinevezési
7 1, III | naponkint el kell fogyasztanom, holnap másvalaki fogja-e helyettem
8 3, III | hozzáfogott az evezéshez.~- Holnap visszatérek ehhez a bozóthoz -
9 3, IV | a bárónõ a szívességet, holnap legyen szerencséje a doktor
10 4, II | tudod, csak úgy. - És aztán holnap megint hozzáfogunk az úszáshoz.
11 5, I | veri meg a katonát, akkor holnap lesz megverve.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
12 5, IV | vissza, hogy jöjjek vele holnap. - Hát van ilyen a világon?
13 5, V | hely el van foglalva már?~- Holnap sem fog ön velem kikocsizni?~-
14 7, VII | a hadfogadási zászló, s holnap megkezdõdik az önkénytes
15 7, VIII| fognak azok majd bámulni, ha holnap reggel senki se lesz, aki
16 7, VIII| fogok én itten lenni!~- Holnap megnézzük a gazdaságot -
17 7, VIII| olvasni! Óh, hogy fog õ ezekbe holnap beleülni és élni bennük,
18 7, VIII| is festeni?”~- Óh, igen. Holnap mindjárt megkísérlem.~-
19 8, I | ördög tömjéné”-nek neveznek. Holnap már minden folyosón pipázni
20 8, II | nem tartotta esküvõjét, holnap már nem tartja meg azt!
21 8, III | lenyomhatja a mérleget. Ha holnap estig nem jön el Thémire
22 10, II | akkor elõre tudom, hogy holnap az én uram hol fog megjelenni!
23 10, VI | most, vízikígyók tanyája holnap, aláhanyatlott kezében.
24 11, I | akikkel ma összeölelkezett, s holnap már a lovagtalan paripájukat
25 12, I | nem volt se „tegnap”, se „holnap”, - egyetlen folytonos utazás,
26 13, I | minden kapunál. Azokon most holnap reggelig Vavel grófot be
27 13, I | De itt lesz Botta Zsófia holnap is, holnapután is, és örökké,
|