Rész, Fezejet
1 1, I | sûrûn esett, hogy aki ezt a csendes utcát látta, azt hihette,
2 1, I | tizenkettõig tökéletesen csendes, amíg a színházból hazatérõ
3 1, I | oda a gyermek arcához.~Az csendes, hosszú lélegzetvételével
4 1, IV | Antin-ban vannak olyan jó csendes kis boltok, ahol a hölgyek
5 2, II | sem forog fenn. Az nagyon csendes ember.~- Egyedül van? Nincs
6 2, II | regulázott fiatalember tûrt csendes lélekkel; hanem lefekvés
7 3, I | zenére a befogott kutyák csendes kocogással körülkocsikáztatják
8 3, III| akik ott vannak, minden csendes õszi estén látják azt a
9 3, III| a sikoltás tája felé. A csendes hullámtükrön meglátszott
10 4, III| történt, ezen a mi kedves, csendes vidékünkön, ahol oly becsületes
11 5, III| helységben; ismét olyan csendes menhely lesz az, mint eddig
12 5, III| feje alá tesznek, annak csendes álma lesz tõle: azért hívják „
13 5, III| megkérdeznem, gróf úr - szólt csendes, kimért hangon Barthelmy
14 5, V | azért szerette, hogy olyan csendes, szótalan legény volt, nem
15 5, V | hallgatá ez indulatkitörést. A csendes, szelíd, méla leánynak ez
16 6, I | ez és ez: én nem vagyok csendes, szolgálattevõ ember, aki
17 7, I | Van ebben a házban egy csendes kis pincebolt, ott vannak
18 9, III| az õrködést.~Az éjszaka csendes volt, a múlt esti futó zápor
19 9, III| bohóság jönne ki belõle? A csendes éjben már messzirõl lehetett
20 10, II | nem ismert rá a hajdani csendes menedékre.~Minden szobába
21 10, II | az ármánynak, éjfélre már csendes halottá tette az a rejtélyes
22 10, II | véve kezébe, megindultak a csendes folyosón, a sötét lépcsõn
23 10, V | álló hölgy hátrafordult, s csendes hangon mondá Lajosnak:~-
24 10, V | fogadta õket az eddig oly csendes nádas mélyébõl, hogy fele
25 11, II | pihenõ éjszakát. Az elsõ csendes bivouacot e védelem alatt
26 11, III| azzal az alabárddal, s csendes békességgel olyant ütött
27 11, VII| a világtól félrevonulva, csendes, szemlélõdõ életet akar
|