Rész,  Fezejet

 1     1,  III|    maradt öregúr csak reggel tíz óra felé látogatta meg vendégét.
 2     1,  III|   egérutat nyerhettek-e tizenkét óra alatt a nyomukba kerülõ
 3     1,  III|         ez évben a déli tizenkét óra. Akkor tartották a hangversenyeket.~
 4     1,  III|         eltévedt leánykát, s egy óra múlva visszahozott ugyanazon
 5     3,  I  |    Ahelyett fölébred a muzsikáló óra, s elzenézi a maga pásztordalát,
 6     3,  III|         sötétbõl a keresztek!~Az óra tizenegyet ütött már, s
 7     4,  V  |    éjszaka, s hallottam, hogy az óra ütni készül, még alkudoztam
 8     5,  I  |         utasok között huszonnégy óra alatt vissza nem adni erõs
 9     5,  III|       töltésen, s mikor tizenegy óra felé járt, minden két percben
10     5,  III|    embernek a saját lelke. S egy óra múlva annyira nem lesz az
11     6,  I  |         a vívóteremben. A rendes óra már jól elhaladt, s vívótársa
12     7,  II |     semmit, mert az ellenfél hat óra alatt helyreállította volna
13     8,  I  |          mert aztán mi marad egy óra múlva? Hát a vármegyék elvállalták
14     9,  I  |      méltót, lelkét kimentõt. Ez óra az elárult királyleánynak
15     9,  III|           Lovas cirkálói ezalatt óra járásnyira elportyáztak,
16    10,  II |     többet, s veszteg maradt egy óra hosszat.~A folyosón volt
17    10,  II |    óranegyedeket. - Már tizenegy óra elmúlt.~Marie azt „hitte”,
18    10,  IV | aranyozástul ragyogó tornya. Két óra alatt el lehetett már odáig
19    10,  IV |     lovaink kidûlnek.~Tizennyolc óra hosszat voltak útban, és
20    11,  IV |    lehetett volna.~A francia egy óra alatt készen volt a maga
21    11,  IV |         kérdezte tõle, hogy hány óra. Abban a percben jött egy
22    11,  IV |          azt mondta neki: utolsó óra! A kapitány halálra sebesülten