Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |         el magát, mint a fogoly lovag, ki elvágta a saját lábát,
 2     1,  III|         Bocsánat, uram: francia lovag nem szokott se kérdezõsködni,
 3     2,  II |      ilyen rémséges. A névtelen lovag egy apácát szöktetett el
 4     5,  III|        abban egy délceg, daliás lovag lakik, egyedül egy hölggyel,
 5     6,  II |     leányok, megannyi fúriák! A lovag mögé odaül a hölgye a nyeregbe,
 6     8,  III|         volt a harámbasájuk!) A lovag, ki ezt látta, ha egy csepp
 7     8,  III|    minden ablakon át, s a nemes lovag nem talált mást maga elõtt,
 8     8,  III|         arról, hogy a rejtélyes lovag belészeretett; hanem én
 9    10,  II |    hézagokon keresztül.~A nemes lovag ott feküdt a puszta földön,
10    10,  II |       ráült a vállára, mint egy lovag, s hurcoltatta magát hegyeken-völgyeken,
11    10,  II |    halottá tette az a rejtélyes lovag, aki hordatja magát egyik
12    10,  IV |       közepébõl, ahol a kémlelõ lovag elveszett, még most is merültek
13    10,  V  |          néhol a két összecsapó lovag egyszerre szakadt bele nyeregkápáig
14    10,  V  | csodálatát is felkölti, s Vavel lovag ezúttal remekelt. Hidegvérrel
15    10,  V  |     tömte.~- Jó éjszakát, Vavel lovag! - kiálta De Fervlans. -
16    10,  V  |       tövét egy halálra sebzett lovag piros vére áztatá.~De Fervlans
17    10,  VI |       hangját hallá.~A sebesült lovag hanyatt feküdt a fûben,
18    10,  VI |        ajkaihoz tartsa.~Hanem a lovag ráismert az õ arcára a parasztfejkötõ
19    10,  VI |     tette? Mi lett belõle? Az a lovag, aki önnek ezt az acélgyûrût
20    11,  IV |       van följegyezve.~Ez a hõs lovag ebben a nagy tusakodásban
21    12,  II |   rábírja.~A szabadon bocsátott lovag tovarobogott az országúton.