Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |              meg fogja önt szeretni; lehetetlen, hogy ezt kikerülje. És
 2     1,  III|            elõttünk, hogy utolérnünk lehetetlen! De nem is tudjuk, hogy
 3     2,  III|          vágott közbe a házigazda.~- Lehetetlen! - szólt elbámulását õszintén
 4     4,  I  |           szép és tele szívjósággal. Lehetetlen, hogy téged meg ne szeressen,
 5     4,  IV |              vidéken senki. Eszerint lehetetlen lett volna neki legkisebb
 6     4,  V  |                Nem, kedves Lajos, az lehetetlen.~- S ha én találtam volna
 7     5,  I  |       Marie-nak diktálta. Ez esetben lehetetlen az eddig követett levelezési
 8     5,  III|         õszintén lovagias volt, hogy lehetetlen volt rá neheztelni.~Vavel
 9     5,  VI |         ejtettem a Dunába Gyõrnél. - Lehetetlen az - mond a bodnár -, a
10     6,  I  |           nekem - papot.~- Henry! Az lehetetlen.~- Az Isten szent nevére
11     7,  II | kísértetektõl; visszafordulna; de az lehetetlen, a lõporos szekerekkel nem
12     7,  V  |            jól sejtett!)~Most azután lehetetlen volt el nem mondania Marie
13     8,  III|              a fõparancsnok rábízta, lehetetlen. Ellenség elõtt álló katonától
14     9,  II |             azzal továbbment...~- Az lehetetlen! Hogy õ, ha ott van, ahol
15    12,  I  |              vannak bezárva, ahonnan lehetetlen valamerre kiszabadulniok.~
16    12,  II |            szokást elhagyták. De nem lehetetlen, hogy most, mikor ez a cikk
17    12,  II |            bocsássa!~A tábornoknõnek lehetetlen volt nagyot nem nevetnie