1-500 | 501-553
Rész, Fezejet
1 1, I | színházból hazatérõ hintók el nem kezdenek rajta végigrobogni.
2 1, I | szattyán cipõcskéi egészen el vannak merülve a hóban,
3 1, I | parancsolta, hogy engem meg vigyen el a gyermekbálba a márkiékhoz.
4 1, I | Két jó tettet követhetünk el egyszerre.~- Topp! Ez igaz! -
5 1, I | fél, hogy gyöngéd terhével el talál esni, vagy valamibe
6 1, I | valaki most hagyta volna el.~Az öregúr zavarba jött.~-
7 1, I | talán egy kis piskóta is el fog kelni, meg egy szeletke
8 1, I | oltatlan mész közé temették el a Szent Margit kápolnában.~-
9 1, I | a torka elõtt rejtettük el. Mindenütt keresték, csak
10 1, I | kockáztatni. Önnek még az éjjel el kell vele menekülnie innen.~-
11 1, I | országok választanak is el bennünket. De most a nagyobb
12 1, I | meglátják, amit kerestek: ott az el van veszve. Még Anglia sem
13 1, I | mindennap várnak rám, helyüket el nem hagyva.~- Mihelyt túl
14 1, I | Számot vetettem vele.~- Ön el lesz temetve: olyan jól,
15 1, I | nagyobb hõstettre szánja el magát, mint a fogoly lovag,
16 1, II | égbe! És milyen úton ment el!~Azonban egy durva blúzba
17 1, II | szerencsétlennel, s szaladjon el a legközelebbi utcaszegletig,
18 1, II | legközelebbi utcaszegletig, s hívja el onnan azt a bérkocsist,
19 1, II | blúzos ember nem távozott el messzebbre, mint ahonnan
20 1, II | fültövéig s az alsó ajkáig el van takarva. Egyéb termetét
21 1, II | célponthoz legbiztosabban el fognak jutni.~Az pedig egy
22 1, II | tenyerét tartotta eléje, hogy el ne fújja a szél.~- Te vagy,
23 1, II | toalett-tükröt helyeztek el.~- Ne féljen semmit, polgár! -
24 1, II | dugva a mellénye zsebébe. El ne felejtkezzék róla. Holnap
25 1, II | rendõrbiztosnak ne mulassza ön el átadni a legszívesebb üdvözletet
26 1, II | tudna ön elaludni, kezdje el magában a kétszerkettõt
27 1, III | eljön velem a mamához? El fogja mondani, hogyan talált
28 1, III | talált rám? De azt ne mondja el, hogy milyen makrancos voltam.
29 1, III | ujjakkal.~- Nem felejtem el. Amíg odajárok, addig senki
30 1, III | könyvet adhatnék önnek, hogy el ne unja magát?~- Ah, haha! -
31 1, III | gyermek fennhangon kezdé el a dajkamesét mondani a képzelt
32 1, III | kisorsolták. Egy úrhölgy nyerte el azt 120 frankos sorsjeggyel.~
33 1, III | mindig. Hanem ezt hagyjuk el most. - A kis comtesse egész
34 1, III | én hátramaradok. Mondja el neki, hogy elhozott, és
35 1, III | legyen olyan jó, mondja el nekünk, a grófnõ barátainak,
36 1, III | finom pedantériával árulva el, hogy a nagy veszély már
37 1, III | arcot. Szívedbe vésd; soha el ne felejtsd. Õ téged az
38 1, III | kegyetlenséget követtek el.~Rövid választ adott.~-
39 1, III | gyermek emléke: fogadja el ezt tõlem, s gondoljon kis
40 1, III | szemrehányásokkal:~- Ah, már el akar bennünket hagyni? Megfoszt
41 1, III | ajtaján, amíg Cambray úr el nem távozott a vestibule
42 1, III | utcáin végig.~Cambray úr el volt merülve gondolataiba;
43 1, III | gondolatban járna, hogy éhen ölje el magát, mi az orrán keresztül
44 1, III | megriasztó hangon:~- Minden el van árulva. Valljon meg
45 1, III | kinek a gyémántjait lopták el, s hogy kerülök én a bûnrészesség
46 1, III | akart szabadulni. Nem árulta el megnyugvását.~- Nekem se
47 1, III | összetörettük (amiért nem mulasztjuk el bocsánatot kérni), és semmi
48 1, III | életfonalával együtt.~- Tépjék el az én fonalamat is.~- Azt
49 1, III | hogy ilyen szép alkalmat el kell szalasztanom a meggazdagodásra;
50 1, III | birtokomban nincs, nem adhatom el.~- Jól van, önnek nem kell
51 1, III | kenyeret, amit naponkint el kell fogyasztanom, holnap
52 1, III | a fejemet. Aztán küldjék el Bichet úrhoz, a híres bonctanárhoz,
53 1, IV | ezt súgta fülébe:~- Hagyja el ön egy percre a társaságot;
54 1, IV | zongorához is odaült, s el tudta játszani pici kezeivel
55 1, IV | melyet erõszakkal vettek el, hamis számot ragasztottak,
56 1, IV | fognak. Ezáltal árulják el magukat legbizonyosabban.
57 1, IV | azután a leány sorsa is el lesz döntve. Szükségünk
58 1, IV | leányomnak hasznát vegyem. Akit el szoktam hagyogatni a kapuk
59 1, IV | állam szolgálatában vérzeni el. - Mit akar ön? - Hát a
60 1, IV | adna meg a perruquier, ha el akarná adni; mert ha ma
61 1, IV | levélkét. - És most küldje el ön Jocrisse-t, hogy hozzon
62 1, IV | tartani, hogy rosszul végzi el a misszióját, s még belészeret
63 1, IV | belészeret abba az emberbe, akit el kellene csábítania, s még
64 1, IV | s még majd minket árul el annak.~Thémire többet nem
65 1, IV | szemüvegét, s úgy olvasta el a levelet. Megrázta a fejét
66 1, IV | rosszul nem utasította õt el; mert az az ország, ahova
67 2, I | Az egyik padot ő foglalja el a lelkésszel, akit egyházi
68 2, I | lelkész -, csak a spectabilist el ne ragadják Phaëton paripái,
69 2, I | semmiféle fejdíszt nem tûrt el a hajfonadékon kívül, mely
70 2, I | hogy a lakást rendezze el, s a beiktatási lakoma vendégeirõl
71 2, I | statutióval, azt végezzék el az urak a meghatalmazott
72 2, I | de amit itt nem mondhat el, mert azon kezdõdik, hogy „
73 2, I | facies hippocraticájára nyúlt el e szóra. Csak a kezében
74 2, I | úrban, hogy nem pletykázza el.~- Már hiszen én magamról
75 2, II | nézve az evés, s amíg azzal el nem készült, addig rá nézve
76 2, II | valakijének, aki azt, amit õ írt, el tudja olvasni, de erre mifelénk
77 2, II | rendelkezik”.~- S nem fogadnak el látogatásokat?~- A látogatót
78 2, II | bárónõ. - Ezt nem fogadjuk el. Adja elõ a másodikat.~-
79 2, II | lovag egy apácát szöktetett el a kolostorból. A szent fogadalmát
80 2, II | mondani; ezért zárkózik el vele egy félreesõ kastélyba;
81 2, II | elrejtõzni. Ezt nem hisszük el.~- Akkor a harmadik lesz
82 2, II | négy évvel híreszteltek el egy nevezetes asszonyszöktetési
83 2, II | idegen nem egyedül szöktette el a francia tábornoknét, hanem
84 2, II | Elmondva azonban már csakugyan el volt, s visszavenni nem
85 2, II | maga nevében panaszolta el, hanem egy harmadik személyre
86 2, II | és rakétázást hagyjanak el. Feje fáj, nem tûrheti.
87 2, II | nevezetes esetet mondhatok el róla, ami nagyon jellemzi
88 2, II | süteményekbõl egy jó csomót, s vigye el majd a Schmidtnének a szegény
89 2, II | meghat. Aztán majd jöjjön el hozzám az a kisfiú: valami
90 2, II | leszállt utazót, hogy mondja el, mit látott azokban az embertõl
91 2, II | ebbõl?~- Hát hogyha én már el találok aludni, legyen még,
92 2, III | kívánni lehet.~- Nem felejtem el! Igen jó memóriám van -
93 3, I | elkésett gyermekkor árulja el magát. Arca, melyet sohasem
94 3, I | mosolyra metszett ajk szegletei el nem árulnák földi eredetét;
95 3, I | nyakába, hogy a tászlijaikat el ne keverjék a tejjel, ami
96 3, I | megdorgáltatnak, míg azt mindannyinak el kell tûrni, hogy a magányos
97 3, I | hogy a rézpénz hogy nyeri el az aranyat.~Délben a harmadik
98 3, I | magában, hogy addig nem alszik el, míg Lajos be nem jön; de
99 3, II | spanyolfal mögött végezte el a toalettjét. Ott állt a
100 3, II | itt a szobámban töltöd el, s nekem felelgetsz mindenféle
101 3, II | kifõztem. És aztán nem feleded el, hogy ezen a napon tegezzük
102 3, II | Apropó! Még nem mondtam el neked, hogy én veszek itten
103 3, II | is érkezett. Magam hoztam el neked a dobozt.~- Tudod,
104 3, II | túlpartra, s onnan hoztál el egyet, amin négyen átkeltünk.
105 3, II | halaktól, akik nem beszélik el senkinek, mit láttak, mit
106 3, II | megóvni kezét, hogy csókjaival el ne halmozza; utánaomlott,
107 3, II | utánaomlott, úgy fogta el a visszavont kezet. - Hát
108 3, II | nem vagy asszony?~Erre már el kellett mosolyodnia Lajosnak.~-
109 3, III | Fertõszeg falutól választá el a Névtelen Várat. Az urasági
110 3, III | Vállai sohasem merültek el a vízben. Csak úgy sikamlott
111 3, III | vízben. Csak úgy sikamlott el a hullám fölött. Esti úszáshoz
112 3, III | a lélegzete is elállt, el volt fulladva egészen. Csak
113 3, III | ráparancsolt a leányra, hogy menjen el az öltözõ kunyhóba, és öltözzék
114 3, III | találja: az fickándozva ugrik el elõle.~Sokszor felébredt
115 3, III | van. A megye orvosa.~- Hát el kell híni.~- Én is gondoltam
116 3, III | támogatta a lépteit, hogy el ne csússzék az iszamos agyagon. -
117 3, IV | sajtmaradékot takarította el az asztalról -, híhatnának
118 3, IV | sárhoz ért; akként árulta el a leány úrnõi eredetét az,
119 3, IV | az majd úgy megijed, hogy el nem megy.~- Hát doktor úrnak
120 3, IV | kastélyba, s úgy jöhetne el a hintóval megint.~- Az
121 3, IV | Doktor úr, nem jöhetne el velünk gyalog?~Doktor úr
122 3, IV | kiadta a rendeletet, hogy el ne aludjék, amíg õ visszatér,
123 3, IV | gyógyulni? - rebegé a leány, ki el nem távozott mellõle, s
124 3, IV | magában: ezt az esetet rögtön el kell mondani a bárónõnek.
125 3, IV | ember úgy, hogy valakinek el ne mondja.~Azon sárosan,
126 3, IV | volt a börtön. - Ezt vette el tõle az a végzetes ijedelem.~
127 3, IV | A leány szomorúan hagyta el kedvenc elemét, és sírt
128 3, IV | hogy a kedvesétõl örökre el kell válni. Nem úszhatik
129 3, IV | vízi vad, ki úsztában fogja el a halat, azzal él; az évtized,
130 3, IV | álljanak lesbe, és fogják el; ami egy mesterséges vizafogó
131 3, IV | akit a Fertõben fogtak el, s aztán a kapuvári várban
132 3, IV | merev; csak sírása árulta el, hogy ember.~E füzetke olvasásának
133 3, IV | önt megrémítette.~- Igaz. El kellett azt neki mondanom.~-
134 4, I | csillagvizsgálásainak tárgya, s nem mulasztá el az észleleteket jegyzőkönyvébe
135 4, I | ki a faluból, s nem fogad el látogatókat.~A Fertõ tó
136 4, I | látogatója jött, nem hagyta el belsõ szobáit. Bizonyosan
137 4, I | lábát Marengónál hagyta el. Ez rendesen ott strázsált
138 4, I | masinalába van. Nem is fogadta el az alamizsnát.~- Nem koldulok
139 4, I | magáncsaládok körében helyezik el, ahol azok együtt nõnek
140 4, I | Pedig azt nem tagadhatta el magától Lajos, hogy õt ezen
141 4, I | ábrándozásának? Mire mélázhat el olyan nagyon? Miért riad
142 4, II | férfiasság jogait foglalja el magának. Ez a hölgy megmaradt
143 4, II | Lajos Marie-nak: „menjünk el sétálni”. S aztán karjára
144 4, II | napsugár melege, ami eddig el volt tõle tiltva; hanem
145 4, II | feladott penzumokat nem végzi el. Emiatt sokat kell vele
146 4, II | valamit.~- Mit írt ön?~A leány el hagyta olvasni.~Ez volt
147 4, II | nem restellte, hogy az el lett olvasva. Igen egyszerûnek
148 4, II | kerti sétáira nem kísérte el többé Marie-t a gróf. Ezentúl
149 4, III | kezdetét, s éjfél táján érendé el egész teljességét, mely
150 4, III | lehessenek.~Marie-t a csoda fogta el, mikor legelõször meglátta
151 4, III | földet, éjjeli csend ülte el a vidéket; kakasszó, ebugatás
152 4, III | õket.~- De én megláttam, s el fogom õket onnan zavarni.~-
153 4, III | híjanak, s ottan mint tanúnak el kelljen mondanod, ki vagy?
154 4, III | elfutottak már, s nem vittek el semmit. Ön elég jókor jött
155 4, III | semmi remegés nem árulta el, hogy fél az elfutott gonosztevõktõl;
156 4, III | meg. Úgy tetszett, hogy el van ájulva.~Az úrnõ erre
157 4, III | ujja hegyével.~- Igazán el van ájulva.~A bárónõ már
158 4, III | az udvarán, s nem lopják el. Úgyhogy én meg nem foghatom,
159 4, III | Schlagwort”-ra kerül a sor, el ne késsem a „jelenetrõl”.~
160 4, III | különös kívánság ugyan; de el fogom mondani az okát. -
161 4, III | biztonságban leszek. Higgye el, hogy én jól tudom, mivel
162 4, III | körülnézett, ha nem rejtõzött-e el a rablók egyike valami zugban.
163 4, IV | IV. ~Lajos nem tagadhatta el magában, hogy ez a nõ nagy
164 4, IV | hogy a kastélyából nem vitt el semmit, és neki semmi oka
165 4, IV | Amióta õ maga nem foglalta el helyét azon a megszokott
166 4, IV | Lajosnak a szívverése akadozott el. - Hiszen innen az õ távollétében
167 4, IV | hagyott kulcsot kívülrõl el tudják fordítani.~- Ez a
168 4, IV | amit neki magyaráznak, el is készíti úgy, de soha
169 4, IV | dolgomat.~- Még nem végezte ön el - szólt Vavel, s szekrényéhez
170 4, IV | nincs megromolva. Hagyja ön el ezt az utat, amely...~-
171 4, IV | fejét veszik; azért azt el ne felejtsem, hogy nemesember
172 4, IV | hanem hát nem fogadott el soha a verbunk, elkergettek;
173 4, IV | mondták, hogy nem csúfítják el velem a regementet. Pedig
174 4, IV | elzáró keresztvasak ketteje el volt görbítve, s a mesével
175 4, IV | nem az õ cimborái követték el a minapi betörést, hanem
176 4, IV | fejét! Amíg egyszer valaki el nem fogja neki mondani az
177 4, V | csak a marengói ütközetbõl el ne késtem volna - sóhajtá
178 4, V | távozott sétálni, ahol egy órát el szokott tölteni, s ezalatt
179 4, V | Igenis; de mért veszett el a marengói ütközet? Azért,
180 4, V | Valami oktalan borzadály fog el, ami szemeimet nyitva tartja,
181 4, V | kívülrõl senki az ércredõnyt el nem mozdíthatja. Hanem,
182 5, I | katonákat hogyan szállásolták el a gazdákhoz házszerte, s
183 5, I | Névtelen Várba, s az rabolhatja el a vár urától azt, amit majd
184 5, I | visszalopni: a szívét.~Ez is el volt hárítva a szép dragonyosezred
185 5, I | obszervatóriumából kileste, mikor megy el a kastélyból az ezredes
186 5, I | társalgók. Ez rég idõtõl fogva el volt róluk ismerve. A lovassági
187 5, I | de azzal nem él együtt, el sincs válva tõle. Ez nem
188 5, I | földesurakat nem fogadta el kastélyában, mert az ilyen
189 5, I | Kotzebue-féle darabokat játszanak el rögtönzött színpadon, s
190 5, I | magica bûvképeivel ragadják el a nézõket.~Még egy más különös
191 5, I | parasztok felváltva foglalják el a vitatott erõdöket, míg
192 5, I | két-három dragonyost visznek el lepedõben a kocsmából, akinek
193 5, I | akinek a feje kegyetlenül el van látva, ami megfoghatatlan
194 5, I | megérdemlett jutalmakat el nem engedik.~Vavel gróf
195 5, I | az igazat. Azt hitették el vele, hogy azok csak hadgyakorlati
196 5, II | ugyanannyi jellemet játszva el e kalap alatt.~(Híres két
197 5, II | szép bárónõ. - Távolítsa el, ezredes úr! Kérem.~- Nos!
198 5, III | ma kikocsiznék, fogadjon el engem lakásán; igen fontos
199 5, III | Miért akarja, hogy õ fogadja el? Miért akar az õ lakásába
200 5, III | elhagyja, s nálunk fogadjon el tiszti állást, ahol nemsokára
201 5, III | ilyen súlyos következményt el bírok viselni?~- Ami a lovagiasság
202 5, III | egy pisztolyt sem sütött el; sem kard nem volt a kezében;
203 5, III | valami veszélyt hárított el?~- Igen. Barthelmy ebben
204 5, III | enged összeverekedni, higgye el ön, hogy csupa önszeretetbõl
205 5, III | és még valaki mindennap el szoktak sétakocsizni. Õ
206 5, III | golyó, mely egyszerre röppen el, s lesz utána két halott. -
207 5, III | nõt, akirõl még nem mondta el senki, hogy milyennek látta
208 5, III | Mármost nézzen ide. Olvassa el ezt a levelet. Ha ön most
209 5, III | az elhatározással indul el, hogy egyedül akarja felkeresni
210 5, III | találni senkit. Olvassa ön el.~E szavakkal egy levelet
211 5, III | karját, mintha minden percben el akarna tõle maradni, egész
212 5, III | körülménynél fogva bennem a soha el nem aludt láng újra fellobbant;
213 5, III | teljes értékûnek fogadom el minden kérdésben; hanem
214 5, III | nyertem. S anélkül innen el nem távozom.~- Akkor sajnálom
215 5, III | hanem mint jó barátok válnak el.~Mikor Katalin és Lajos
216 5, III | még egyet. Ne mondja ön el annak a hölgynek, akit ez
217 5, III | rossz órában ki foglalta el a helyét. - Adieu!~Azzal
218 5, IV | elzárt parkjai takarják el. Így nagyon kimagyarázható,
219 5, IV | mondanék valamit.~- Hát mondja el!~- Hát mondok, azt mondom,
220 5, IV | kényszeríté õket, hogy mondják el elõtte, hogyan történt.
221 5, V | Azt hitte, hogy azalatt el tudja csillapítani annyira
222 5, V | annyira indulatait, hogy azok el ne árulják magukat arcvonásain.~
223 5, V | súgná neki, hogy az a hely el van foglalva már?~- Holnap
224 5, V | ajándékképpen vesztegette el egy helybeli parasztgazdának,
225 5, V | elmondanám! Csak egyet mondok el belõle. - Nemhiába kérdeztem
226 5, V | megtudják.~- Egy nõ, aki szeret, el nem árulja azt.~- De ki
227 5, V | legméltatlanabb sértést követné el a legkristálytisztább lelken.
228 5, V | Miért kívánja ezt?~- El akarom most tenni, s aztán
229 5, VI | lemenni (onnan nem szökhetett el), egy újon nyílt virággal
230 5, VI | sarkantyúzza, hogy az az egy kötet el volt elõle dugva.~Amint
231 5, VI | volt lefestve.~A leírásban el volt mondva, hogy ezt a
232 5, VI | Marie, hogy miért sietett el oly hevesen Lajos. Utánafutott
233 5, VI | semmi elesége. Nem kergetett el senkit, hanem nekiállította
234 5, VI | mindennapi falat kenyerét veszi el az Isten csapása, és mégsem
235 5, VI | hat arany. Ezért úszott el a víz alatt. De hátravan
236 5, VI | munkájáért. - Vavel grófhoz aztán el se mert menni, hogy a telescopiumot
237 6, I | Hát az, aki népeket tapos el! És nem siratja meg lábának
238 6, I | után ezernyi halott marad el, agyongázolva! Ön már egy
239 6, I | öltözködöm... nem lopkodja el csészémbõl a kalácsdarabkákat...
240 6, I | gyászkíséret. Lajost nem hítta el. (Az orvost nem szokás a
241 6, I | felhantolást maga végezte el Marie.~Majd eszébe jutott
242 6, I | várakozást, s maga indult el Henryt fölkeresni.~A komornyik
243 6, I | esztendei kapitulációt töltöttem el a Lizettel, tizenhatot a
244 6, I | Bûnös voltomat hová tagadnám el? Vétkeim sokasága fejem
245 6, I | vagy, s ágyúgolyó sodort el.~- Talán ha a csatazajt
246 6, I | férget õsszel, hogyan temesse el magát, hogy tavasszal feltámadjon,
247 6, I | visszahívtál: Tõled jöttem el. Hozzád jövök vissza, s
248 6, I | megszabadításáért követtem el azt!”~- Nem tudok én ily
249 6, I | Szent atyám, kegyelmezz! El fogok kárhozni. El kell
250 6, I | kegyelmezz! El fogok kárhozni. El kell kárhoznom.~Vavel most
251 6, I | türelmébõl.~- Hát kárhozzál el! Az is kötelességed! Ha
252 6, I | fegyvercimbora! Hát haraggal válunk-e el egymástól? Hát nem bízol-e
253 6, I | mondok! Hát most te mégy el elõre, kvártélyt csinálni.
254 6, I | látása õt idvezítené. Hozza el az imádságoskönyvét. Keresse
255 6, I | gyümölcs.~A szakácsnõnek el kellett oltani a tüzet,
256 6, II | hogy hogyan temettesse el magát. Szerencsére ez már
257 6, II | egyetlen utolsó barátját veszté el, s most már az élet mindenféle
258 6, II | nem volt magánõrjöngés: el volt az terjedve egész Európa-szerte,
259 6, II | szerezni. Az egész szárazföldön el volt kobozva a szabad szó.
260 6, II | hajdani magyar hõsmondakör úgy el tudott múlni, mintha a kurucvilágot,
261 6, II | mesemondási nagy idõ választaná el. Hová lettek a hõs nemesi
262 6, II | huszonnyolcezer francia esett el. Miért? Semmiért? Oly halommal
263 6, II | is oly vadakká fajulnak el, mint a mongol, az indián.
264 6, II | étekül kijárt; hogy amit az el nem költhet többé, megvendégelje
265 7, I | Lajos e szókra nem fojthatta el az önkényt jövõ kolerikus
266 7, I | az igazi okot. Nem mentem el a lustratióra, mert tréfának
267 7, I | itatni. S ezeket indítani el oly hadsereg ellen, melynek
268 7, I | eléje!”~- Nem mulaszthatom el, hogy mint e várnak vendége,
269 7, I | van benne? Mit rendel az el?~- Ami a harcból elmaradókra
270 7, II | foglyul, s mind itt helyeztek el. - Mikor ki lett adva a
271 7, II | saját jó vitézeinek lepik el egyszerre az utcákat, kik
272 7, II | kötelességüket, a Traun hídja el van foglalva. Mehetünk odább! „
273 7, II | ódon könyvtár foglalta el, melynek szárnyoldalai között
274 7, II | roppant földteke foglalta el. Lajos ezt a helyet választá
275 7, II | aerarium még nem küldte el az ígért subsidiumot.~-
276 7, II | mindenki átokkal fordul el. Most vesz magához Isten,
277 7, II | hová kérem, hogy menjen el nevemben? Nincs messze a
278 7, II | nevét mondanám. - Mondjon el neki mindent, amit nálam
279 7, III | adhatom. A bájos hölgy, akit el fog venni, báró Landsknechtsschild
280 7, IV | most tett?~Nem siette-e el féltve õrzött titkainak
281 7, IV | azt nem is okosan rendezi el az ember, hogy egy napon
282 7, IV | hogy egy napon határozza el magát a háború megizenésére
283 7, IV | Kastélyom minden védelemre el van készítve, cselédeim
284 7, IV | Hát ezt neked nem mondta el! Milyen ember!~Erre az alispán
285 7, IV | sor, hogy Lajos mint ûzte el valamennyit egy bottal a
286 7, IV | csak a násznagynak mondtuk el, nem az alispánnak - sietett
287 7, IV | vállaira dûltek, úgy lesték el ajkairól amaz éjszaka rejtélyes
288 7, IV | a te szemed elõl zárjon el engem?~Amint azt kimondta,
289 7, V | s ezt nem is hallgatta el Marie elõtt.~- Ez nem az
290 7, V | Henrymnek, akit tavaly temettem el. Õ viszi a házam gondját.~-
291 7, V | mondani! De csak nem mondom el. Könnyû volna az a diszpenzáció,
292 7, V | Most azután lehetetlen volt el nem mondania Marie elõtt
293 7, V | sokkal elevenebb szín áradt el az arcán.~- Mondd csak tovább;
294 7, V | fölé, mintha újra meg újra el akarná azt olvasni.~- Õ
295 7, V | dicsõségesen, s vesszen el, aki ellensége, mind! (Hogy
296 7, V | mondani, hogy „vesszenek el!” azok nincsenek sehol.~... -
297 7, VI | jó Mercatoris elõtt még el is kell tagadnom, hogy nyájából
298 7, VI | híres diplomata veszett el! - mondá az alispán.)~Ezzel
299 7, VII | asszony; de nem fogadom el. Én majd csak itt maradok.~-
300 7, VII | rabolhatnak; magamat meg el nem lop senki. Nagyon kevés
301 7, VII | negyedórára sem hagytam õt el. Ugye kis úrnõm? Emlékezik
302 7, VII | Nem is kérdezem. És akkor el fogja hinni, hogy érzéketlen
303 7, VII | bútor közét, nem bújt-e el oda valami tolvaj? Ezután
304 7, VIII| mondta Katalin -, vigyük el a csónakját. Menjünk át
305 7, VIII| A könnyelmû! Hát annyira el volt telve attól az örömtõl,
306 7, VIII| maga kicsiny kis világáról el is felejtkezett?~Hát semmi
307 7, VIII| kenyerüket, mert nagyon el vannak hízva. Hogy fognak
308 7, VIII| az életében. Ma kezdett el elõször „leány” lenni.~Mekkora
309 7, VIII| Azt képzelte, hogy azt el lehet fogni.~Óh, mennyi
310 7, VIII| beszélgetni, rendeleteket adni, s el is veszti néha magátul;
311 7, VIII| Aztán majd együtt járunk el vadászni.~- Nem, nem; azt
312 7, VIII| a teheneket. Katalinnak el kellett õt vezetni a majorba.
313 7, VIII| Egyszerre mind valamennyit el akarta olvasni! Óh, hogy
314 7, VIII| Meglátod, hogy milyen jól el foglak találni.~Marie azt
315 7, VIII| magamtul; meg ha valami dalt el tudok verni, akkor lepjük
316 8, I | halott, akit, ha atyafiai el nem temetnek, eltemeti vadállat,
317 8, I | hogy tépje szét, mállassza el, míg magától széthull.~Ezt
318 8, I | Most már a szántóvas jár el mind a kettő fölött, s nincs
319 8, I | a becsület mezején estek el! S megérdemlik, hogy a nevüket
320 8, I | menni. A kerék nem állt meg. El lett határozva a felfegyverzés,
321 8, I | élelmezés kérdése. Azt csak el fogja ön ismerni, hogy addig
322 8, I | adhat, mert nincs.~- Tehát el kell fogadni a régieket.~-
323 8, I | törvénycikk pedig azt rendeli el, hogy az inszurrekció magyar
324 8, I | volon”-oknak hívunk.~- El ne felejtse alispán úr,
325 8, I | majd az, aki nem rabolta el Barthelmy Ange-t, el fogja
326 8, I | rabolta el Barthelmy Ange-t, el fogja rabolni Barthelmy
327 8, I | õrzött kincsét mindenáron el akarják rabolni.” Semmi
328 8, I | akarták fogadni, hogy rabolja el tõlem azt, amit oly féltve
329 8, I | õrzök. S csak azon múlt el a merénylet, hogy a rabló
330 8, I | Sátán Lacinak ne felejtsen el ön amnesztiát kieszközölni.
331 8, II | népdal mellett végezték el; melyet, mint egyenesen
332 8, II | szerelmünknek lett vége.”~No már azt el kell ismerni, hogy ennél
333 8, II | soha még ellenséget verni el nem mentek; s ha „Miska”
334 8, II | nemesember fiát nem viszik el katonának. A nemesembert
335 8, II | nemesembert nem foghatják el bírói ítélet nélkül. A nemesember
336 8, II | törvénykönyv, az õ ügyeit intézi el a szolgabíró, a törvényszék,
337 8, II | fõbenjáró bûnt követett el, nem a bitófa áll rajta
338 8, II | meghallható hangon: „Ne menj el! Maradj itt. Ne pazarold
339 8, II | te drága véredet! Fussunk el mi hárman messze innen!”~
340 8, II | zászlót csakugyan nem dobja el Lajos a kezébõl, akkor azt
341 8, II | láthatáron.~Lajos annyira el volt foglalva ez idõ alatt,
342 8, II | inszurgens; hirtelen dugtak el elõle egyet-mást, amit nem
343 8, II | homlokon egy golyó foglalná el.~- Te pedig õrizd meg az
344 8, II | szerelmeddel. Számomra ne lopj el belõle semmit. Legyen a
345 8, II | zongorát. A könyveket meg éppen el kellett elõle zárni, mert
346 8, III | markolatára téve, beszéli el, amiket Gyõrben hallott,
347 8, III | jobbra-balra, hanem az ágyú el lett hallgattatva, s perc
348 8, III | egy francia futárt fogtunk el, mikor éppen át akart úsztatni
349 8, III | felfogadom, hogy rabolja el a Névtelen Várbul vagy a
350 8, III | Végre olyan lépésre szántam el magamat, amelynél karddal
351 8, III | szemekért nem azt árulta el minekünk, hanem minket árult
352 8, III | minekünk, hanem minket árult el annak? Vagy pedig az történt,
353 8, III | Ha holnap estig nem jön el Thémire oda, ahol rá várok,
354 8, III | azalatt annyi idõ múlt el, hogy ráért valaki meghalni,
355 8, III | fel, hogy orozva rabold el tõlem valami kincsemet,
356 8, III | parancsolom, hogy tedd meg. Hozd el azt nekem a kastélyból.~-
357 8, III | kívánja öntõl, hogy hagyja el ezt a helyet rögtön, és
358 9, I | az, ami mellett csak úgy el lehet haladni, s vissza
359 9, I | szerelmét foglalhatta volna el magának. De õ meg tudta
360 9, I | értékét megismerte, hajítsa el a sárba?~Lehet-e a világ
361 9, I | játszani, s a magáét vesztette el. Akárhová gondolt, nem bírta
362 9, I | õt meghívta, hogy fogadja el ajándékba azt a férfiszívet,
363 9, I | neki valamit, úgy altassa el; - aki kezét az õ kezébe
364 9, I | az õ kezébe téve, mondja el utána a mindkettõjük imáját?...
365 9, I | magával.~Valamire pedig el kellett határozni magát.~
366 9, I | éppen Jocrisse-tól küldte el azt a levelet? Hogy eltávolítá
367 9, I | hogy suttogássá fojtsa el a kiáltást.~- Igen, Madame,
368 9, I | várbörtönbõl, azt nem mondhatom el, mert úgy szöktem, s nem
369 9, I | keresem, és lássa, nem fogtak el az útban: rátaláltam önre.~-
370 9, I | legyen már gondod, én jól el vagyok látva. S ha tudnád,
371 9, I | most az arcképet halmozta el csókjaival, és sírt.~- Ilyen
372 9, I | mondja ön. - Nem hozhatta ön el egy arcképét?~- De elhoztam.~-
373 9, I | kapubejárata alatt hagyogatott el, leskelõdni és kémkedni
374 9, I | meghalok: a parton temessenek el, s töltsenek hullám fölé
375 9, II | felemelje õt a földrõl.~- Hagyj el! Aki engem anyjának nevez,
376 9, II | beszélsz? Katalin!~- Azt, hogy el kell hagynod ezt a házat
377 9, II | hallasz, elbújj, s amíg el nem mennek, elõ ne jöjj.~-
378 9, II | levelét és az arcképét hozta el magával, hanem a halálának
379 9, II | te pedig nem veszítettél el, nem árultál el engem, hanem
380 9, II | veszítettél el, nem árultál el engem, hanem megszabadítottál;
381 9, II | azt Marie-nak:~- Olvasd el ezt, s ismerj meg egészen.~
382 9, III | akar csapni: azt hitette el. A majorosnét már egyszer
383 9, III | Mintha egy század múlt volna el azóta, hogy az éhenhaló
384 9, III | egyél fácányt, s ne lopd el az én sült csicsókámat!”
385 9, III | Mátyás mester mindezeket?~- El hagytam magamat fogatni,
386 9, III | ellenség a pipát csak nem veszi el még a fogolytól sem.~- S
387 9, III | engemet most temessetek el ide. Aztán lefeküdtem a
388 9, III | hányattam magamra, hogy egészen el voltam takarva. Hogy meg
389 9, III | keserû csalódások után is el ne veszítse erélyét. A philadelphok
390 9, III | Donau!”, hanem azért azt is el kellett ismernie, hogy úgy
391 9, III | a menyasszonyét olvasta el elébb, utána az ármányszövõét;
392 9, III | lobbanva a szabadban. - Ott ég el a hat ingecske - dörmögé
393 10, I | gyógyszertárát kaparintották el, s megitták a felcsernek
394 10, II | elég parasztgunyhó, ahova el lehet bújni? - Menjen a
395 10, II | egy barlangot, rejtõzzék el abban, mint Genovéva. -
396 10, II | pillantásra megtudhatá, hogy az el volt zárva eddig a látogatók
397 10, II | lakályos szobába helyezte el drága vendégüket.~A bõrkerevet
398 10, II | rémülten tartá maga elé, mintha el akarná õt magától taszítani.~-
399 10, II | nagyon.~- Hát akkor hozd el. De ide be ne hozd, mert
400 10, II | felnyitja a rácsot, s én el találtam volna alunni: akkor
401 10, II | történt az meg Marie-val, hogy el talált volna alunni! Lehet-e
402 10, II | hozzá sem lehet jutni tõle. El is temette magát egyúttal.
403 10, II | nem ébred, amíg a legyek el nem kezdik az orrát bosszantani.~-
404 10, II | Egyszer aztán ijedten kiáltá el magát:~- Szent Isten! Ott
405 10, II | kincseit, ahol találom, vigyem el hozzá, egy acélszekrény
406 10, II | volt.~- Úgy? „Az” vitte el? És „õhozzá”. Akkor jól
407 10, II | parancsolta, hogy én kísérjem el a kijelölt menedékig az
408 10, II | helyett a feleségemet hoztam el útikíséretül az úrnõ számára.
409 10, II | védelmezõül ezt a fickót is vigye el magával. Helyén van ám ennek
410 10, II | az az asszony nem árulta el az õ kincseit, hanem elrejtette,
411 10, II | barátom volt. Temettesse el õt szépen.~- Elvégzem vele.~
412 10, III | is a Fertõ vidéke látja el Bécset szénával. A betörõket
413 10, III | hogy felségsértést követ el vele, ha a császárné mellett
414 10, III | Barátom, ha az ember el akar válni a feleségétõl:
415 10, III | újoncnõre: azt hitették el vele, hogy a császár is
416 10, III | Thémire egészségére. - Ha el nem visz valamelyikünket
417 10, III | visszatérünk. Hány órakor indultál el Fertõszegrõl?~- Mindjárt
418 10, III | Fertõszeget, nagyon messzire el nem mehetnek. A Duna éppen
419 10, III | Furcsa nép ez. Nem szalad el a faluból az ellenség érkeztére:
420 10, III | hamarább a Hanság vidékét el nem érheti, s akkor már
421 10, IV | vízimadár-sereg kezdett el kóvályogni a levegõben nagy
422 10, IV | felkapaszkodva) nagy messzeségre el lehetett látni. A holdvilágnál
423 10, IV | ragyogó tornya. Két óra alatt el lehetett már odáig jutni.~
424 10, IV | szikes fehér síkság terült el nagy messzeségre. Ott a
425 10, IV | falvakon keresztül menni, hanem el kellett kerülnie a berken
426 10, IV | nem lehet ásni, hol a bort el lehetne tartani), meg vadrécetojással.
427 10, V | s otthagysz. Nem maradok el tõled.~És nevetett.~Nevetõ
428 10, V | körül. Ezt a helyet foglalta el Vavel tartalékjával, lovasait
429 10, V | De Fervlans nem követte el azon hibát, hogy mindjárt
430 10, V | személyes viadallal foglalja el a figyelmét. Vavel grófot
431 10, V | ha azt meglátod, engemet el fogsz feledni.~S Vavel egyre
432 10, V | kerek nádas mellett vitt el, melynek a közepébõl egy
433 10, V | harapta egymásba magát, mely el nem ereszti egymást élve.~
434 10, V | három támadó ellen fogadta el a harcot.~De Fervlans bámulva
435 10, V | összegubancolt vad komlóbozót zárta el. De Fervlans türelmetlenül
436 10, V | innen elõ fog törni, dönti el a viadal sorsát.~Végre megnyílt
437 10, V | szorítsa.~Úgy tetszett, mintha el volna veszve!~Csapatja teljes
438 10, V | a rózsabozót választotta el még ellenfelétõl, alig húsz
439 10, V | és a grand père táncát el fogják végezni nála nélkül;
440 10, VI | közepén, már egész serege ülte el a hollóknak, varjúknak. -
441 10, VI | virágzó vadrózsacsalit állta el útját. Túl rajta egy paripa
442 10, VI | az? Jó barát-e vagy ellen el? A sebesült mind felebarát.~-
443 10, VI | valami istennõi düh állta el az asszony szívét. Nem ahogy
444 10, VI | bízva, hogy Marie-t vigye el a veszélyeztetett helyrõl:
445 10, VI | Zsófiát a feleségem vitte el Gyõrbe. - Lackó fiam kísérte -
446 10, VI | puskákra fektetve vitték el magukkal, s a hû szövetséges
447 10, VI | kulcsával az ércládikát is. Vidd el azt Marie-nak. Meglátod,
448 11, I | hogy Marie-tól azontúl el ne váljon. Ő maga nem kísérhette
449 11, I | mértföldnyi távol választotta is el őket egymástól.~A táborozás
450 11, I | Hanságban: ezt mindennap újra el kell neki regélni.~Aztán
451 11, I | keresztüllőve.~*~Ej! hallgasson el a csalogány most, hadd szóljanak
452 11, II | fõherceg hadserege elõtt el van vágva az egyenes út
453 11, II | partján, s onnan kezdték el lövetni a szemközt fölállított
454 11, II | sereg utóhada menthetetlenül el van veszve.~- Ne hagyjuk
455 11, II | hadserege bántatlanul érhette el a nagyszõllõsi utat, s ezzel
456 11, III | iszapba: akkor oda helyezte el magát Ferenczy János a híd
457 11, III | szerelmeseinek?~- Ne fussatok el az ellenség elõl; az a védtelen
458 11, III | út közepén, s úgy fogatta el a gazdáját. - Szegény Gasparics
459 11, III | a franciának, azt hozta el a magáé helyett cserébe,
460 11, III | megszabadított vitézt nem vihette el a maga egy lován. Tehát
461 11, III | napja.~A taktikai siker el lett érve, János fõherceg
462 11, IV | megfõzhette volna. Ember és ló el volt csigázva már, és testileg,
463 11, IV | a politikai helyzetben. El is nevezték érte a bécsi
464 11, IV | eseményeknek! Nem döntötte volna-e el másfelé a kockát?~Más volt
465 11, IV | várták meg: éjszaka jöttek el, anélkül, hogy valaki üldözte
466 11, IV | Egypár kompánia katonát el is felejtettek tudósítani
467 11, IV | saját fia e csatában nyerte el a vállrózsáit. Õalóla kétszer
468 11, IV | fõhadnagy lovát sodorta el, egy másik Günsberg tisztnek
469 11, IV | kezét fogva, úgy vágtattak el vele, az ellenséget jobb
470 11, IV | kézzel, bal kézzel hárítgatva el kétfelõl.~A franciának aztán
471 11, IV | együtt, egymás mellett estek el zászlójuk védelmében. A
472 11, IV | szorongattatásban - most fújjuk el a költeményeinket. Lássuk,
473 11, IV | hóka lovamat nem viszed el franciának!” - mondta Tisza
474 11, IV | hogy tõle ágyúkat vettek el.~S ugyanekkor az öccsét,
475 11, IV | kötve, úgy szánkáztatták el azokat magukkal a sík mezõn.~
476 11, IV | a francia ágyúk. Azokat el kell onnan verni hevenyén.~
477 11, IV | Az ágyútekék ott búgtak el soraik között: nem rettenték
478 11, IV | vérzenek.~*~Ezzel a balsikerrel el volt az ütközet sorsa döntve.
479 11, IV | veszett.~A visszavonulás el lett rendelve Komárom felé.~
480 11, IV | egyetlen zászlót nem vett el tõlük az ellenség. Nemhogy
481 11, IV | szolgáltak, egyetlen dobot el nem vetettek maguktól.~A
482 11, IV | hadosztályainak. Itt esett el a somogyiak egyik legjobb
483 11, IV | francia voltigeur ejtett el, azzal nekiment egy francia
484 11, IV | De még akkor sem ereszti el annak a kantárát, hogy a
485 11, IV | vesztettek, hanem õk hoztak el magukkal két elfoglalt ágyút
486 11, IV | leggyilkosabb harcnak ismerték el ez ütközetet, s Dömölktõl
487 11, IV | nemhogy õket fogták volna el, de még õk hoztak magukkal
488 11, IV | tele puskával és eleséggel: el is vitték szépen Komáromba,
489 11, IV | egész! E rohamban esett el a soproni lovasság vezére:
490 11, IV | gyors összpontosítása dönti el az ütközet sorsát. Itt egyes
491 11, IV | bosszantásokra, s nem mondta el senkinek, hogy mi történt
492 11, V | rossz puska! Ha nem sül el a likas vége, elsül a puska
493 11, V | magasztalásokkal halmozta el.~A király maga tépte le
494 11, VI | Az olasz alkirály jött el az újszõnyi homokdombokig,
495 11, VI | Komáromba hordszekéren. Aligha el nem érte azt, ami után olyan
496 11, VII | a különszakított dandár el lett vágva a hadsereg zömétől
497 11, VII | volt, hogy „jöjj ide, vedd el!”~A dandár fõtisztei összegyûltek
498 11, VII | kivihetetlen.~Gyõr vára el volt látva két hétre(!)
499 11, VII | azután még a nádor kezébe is el kellett juttatni.~Széchenyi
500 11, VII | villant, a golyó ott fütyült el feje fölött, vagy lecsapott
1-500 | 501-553 |