Rész,  Fezejet

 1     1,  I |        fázva!~- No de az a Diána, mért vetkõztette önt így le? -
 2     1,  I |         Késõbb nyûgösködött, hogy mért nem adják mind neki, ami
 3     1,  IV|         rázta szeszélyesen.~- Hát mért mondja ön ezt nekem? Nincs
 4     3,  II|           könyv nélkül tudom már. Mért nem adsz nekem azokból a
 5     3,  II|         nem láttam olyat soha. Te mért nem haragszol?~- Mert terád
 6     4,  II|           nagyot sóhajtott.~- Hát mért sóhajtott ön most? Nem örül
 7     4,  II|           Nagyon örülök.~- De hát mért sóhajtott?~- Azért, hogy
 8     4,  II|         hát ha kíváncsi õt látni, mért nem megy oda hozzá? Mért
 9     4,  II|          mért nem megy oda hozzá? Mért nem beszél vele élõszóval?
10     4,  II|        nem beszél vele élõszóval? Mért nézi csak távcsövön keresztül,
11     4,  II|         csak távcsövön keresztül, mért beszél hozzá csak írott
12     4,  IV|        elereszté a karjait.~- Hát mért jött ön ide?~- Elõször is
13     4,  V |    ábrázattal mondá:~- Igenis; de mért veszett el a marengói ütközet?
14     8,  I |        miért kínzott összevissza? Mért nem kezdte ön mindjárt ezen?~-
15     9,  I |      Együtt megyek önnel oda. Hát mért nem szól ön?~- Gondolkozom
16    10,  II| kenyerünket ették, maga a pap is, mért ne lehetne áruló? - Menjen