Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |            egy világsugár.~A gyermek felugrott az ágyból, s odafutott az
 2     1,  II |         semmit a hosszú ember, hanem felugrott egy szökéssel a bérkocsis
 3     1,  III|             csokoládéfõzéssel.~Azzal felugrott az ágyból, s egy nyolcéves
 4     1,  III|           Nárcisz.~A gyermek a szóra felugrott helyébõl örömre gyúlt arccal.~-
 5     1,  III|         öregúr eltávozott, a gyermek felugrott helyébõl, s elkezdett kutatni
 6     1,  III|            mögött, a szenvedõ grófnõ felugrott a kerevetrõl, s csipkezsebkendõjét
 7     3,  II |             az orcáját.~Az ifjú erre felugrott helyérõl: arca elsápadt,
 8     4,  II |               Kedves Lajos!”~Az ifjú felugrott helyérõl, a bámulat és meglepetés
 9     4,  III|             a másik nõ után. - Azzal felugrott térdeirõl.~Azt a cselédet
10     5,  V  |          leány csendesen.~Erre Vavel felugrott, s odament eléje: égõ szemei
11     7,  III| Landsknechtsschild Katalin.~Most már felugrott hímzése mellõl a bárónõ,
12     8,  I  |             tovább az ülve maradást; felugrott, s izgatottan járt alá s
13     8,  II |             Aztán mikor rajtakapták, felugrott mellõle, és elfutott; de
14     8,  III|       eszménykép lehet.”~Vavel Lajos felugrott dühösen, s vak haragjában
15    10,  II |              mozdul már régen.~Marie felugrott a kerevetrõl, s odafutott.~
16    11,  IV |             toporzékoltak körülötte. Felugrott; egyet halálos csapással