Rész,  Fezejet

 1     6,  I |                 Az utolsó vigasz egy haldokló embernek. - Bûnös voltomat
 2     6,  I |        Mindezt cselekedtem - hörgé a haldokló.~- S azt hiszed te, hogy
 3     6,  I |       árulóvá lenni!~Azzal felkelt a haldokló ágya szélérõl, s az ajtó
 4     6,  I | imádságoskönyvét. Keresse ki benne a haldokló ember imáját.~- Óh, azt
 5     6,  I |        gyöngéd kezével végigsimítá a haldokló hû szolga arcát.~E kéz érintésétõl
 6     6,  II|      hallgatag.~Vavel Lajos alakja a haldokló szolgával folytatott párbeszéd
 7    10,  I |          megölt egy angol tisztet. A haldokló ellenség arra kérte, hogy
 8    10,  VI|     pocsolyában még lubickol valami. Haldokló, aki nem akarja elhinni,
 9    10,  VI|            sarkával homokot rúgott a haldokló szeme közé. - Te fekszel
10    10,  VI|             mintha annak tartalmát a haldokló arcába akarná önteni.~Az
11    13,  I |                A kórodába hívták egy haldokló sebesültet meggyóntatni.~-