Rész,  Fezejet

 1     2,  I   |          birtokot az unokahúgának, Katalinnak. Hiszen láthatta a bárót,
 2     7,  VI  |       szólt a meglepetten rábámuló Katalinnak. - Ha én most ellenséged
 3     7,  VIII|          hogyan fejik a teheneket. Katalinnak el kellett õt vezetni a
 4     7,  VIII|       kívánna enni, és semmi mást.~Katalinnak egész anyai tekintélyét
 5     7,  VIII|            szólongatnia kellett õt Katalinnak, hogy ne köszöngessen elõre
 6     7,  VIII|          egyszerre átadta a helyét Katalinnak. Érezte, hogy annak több
 7     8,  II  |            a táborból, futár által Katalinnak. Megírta, hogy semmi baja
 8     8,  II  | Meglephetnõk õt a táborban - mondá Katalinnak - ha olyan közel lesz hozzánk.~-
 9    10,  VI  |       embernek adni.~Eszébe jutott Katalinnak az a monda, hogy a hansági
10    10,  VI  |            az acélgyûrõt.~Az ugyan Katalinnak minden ujjára nagy volt,