10-allit | allja-atyaf | atyai-benyu | beozo-budai | budan-csika | csikl-dohan | dohog-elfer | elfog-elszo | eltag-erze | erzek-feleb | feled-ferfi | ferge-franc | frank-gyong | gyony-haran | harap-hitet | hitku-illet | illo--jelen | jeles-kegye | kehel-kicsi | kicso-kivag | kival-konti | konvi-leder | ledik-level | leven-megak | megal-megri | megro-midon | miein-nehez | nekem-odong | oduib-orosz | orozz-pihen | pikan-ranga | range-ruhat | ruhav-statu | stb-szena | szend-szova | szoza-tekin | tekno-tokja | tokor-uj-sz | ujak-vasar | vasas-vinne | vinnu-zuzva
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
3018 2, III | folyosón.~A tekintetes úr dohogott magában.~- Megütheti a ménkû!
3019 2, II | bárónõ az alispánban és a doktorban.~- Tehát a hivatalos átadás
3020 3, IV | nagyobb hatással volt a doktorra minden száz aranynál. Végre
3021 3, IV | Ilyen dolog még nem történt doktorral soha!~Amint az urasági kastély
3022 4, I | mendemondát tudta meg, amit már a doktortól hallottunk. Szerencsétlen
3023 5, III | muskétással. Harcban és asszonyok dolgában nincsen becsületszó.~- Akkor
3024 12, II | velünk? Mit avatkozik ön a mi dolgainkba? Mi nem vagyunk kombattáns
3025 4, V | de mindig a hadvezérek dolgairól beszél; azt pedig, ami körülötte
3026 11, VII | szépen, s elment a maga dolgára másfelé.~Most már tiszta
3027 13, I | erõhatalommal férfiak és asszonyok dolgával. Ha a hadvezérek vesztettek
3028 6, II | bölcsész volt, a megtörtént dolgok védelmezõje, akinek adatai
3029 1, IV | bohóság! Én adok önnek ilyen dolgokban tanácsot, holott ön miniszter
3030 9, I | ráismerjetek róla: a többi a ti dolgotok.” - Késõ volt aztán visszadobni
3031 10, II | Mintha egy óriási fûrészmalom dolgoznék, összefogva egy rengeteg
3032 7, II | szívesen-szólt Vavel gróf, s indult a dolgozóasztalához.~Útjában találta Marie-t.~
3033 5, VI | amilyen tudományos férfiú a dolgozóasztalánál, éppolyan atrobilosus és
3034 7, II | kivont kardját csókolgatta.~A dolgozószoba egyik oldalát egy nagy,
3035 4, V | akart belemenni, hogy mi dolguk lehet egymással egy olyan
3036 8, I | Duna-melléki inszurgensek dolmánya világoskék, a Tiszamellékieké
3037 7, I | és mentekötõt felraknom a dolmányomra és kacagányomra?~- Egyéb
3038 4, II | Korán kelt, cselédjeit dologba állította, rendet tartott;
3039 6, II | városban összefogdosták a dologkerülõket, sehonnaiakat, a falvakban
3040 5, V | azért mégis az lett a vége a dolognak, hogy Lajos eladta a lovakat.
3041 4, IV | három medvéje! Elszoktam a dologtól, s hozzászoktam, hogy világcsúfja
3042 7, II | futott már, s az árokba dõlt szekér alatt ott hevert
3043 10, IV | a sárfolyam megreked egy dombcsoportozat között, s a kiszabadult
3044 10, V | elmulasztotta volna annak a dombnak a megszállását, ahol egy
3045 11, IV | szögletet képeznek azok a dombok, amiknek a legmagasabbikán
3046 11, IV | szabadhegyi majort uraló dombokat, s azzal az ott harcoló
3047 11, IV | visszakergette a csanaki dombokig. Tormos Mátyás, Litassy
3048 4, V | mozdul rajta. Mintha e homlok domborodásai, e szemöldökök kiálló izmai,
3049 10, V | hogy az ezt a réduit alakú dombot itt a róna közepén megtámadatlan
3050 2, I | ostyepkasajtok vannak felhalmozva. A dombtetőn mozsarak vannak kiszegezve.
3051 13, II | kormányos alakja, feláll a dombtetõre és beszél.~Szavát túlzengi
3052 10, IV | Királytó”-nak hívják. Egyik dombtól a másikig olyan utak vezetnek,
3053 12, II | Conducat sanitati... domicella...~- Hiszen ez római nyelven
3054 2, I | alkalmával ki kell mondani a domina nevét.~- Már az igaz, hogy
3055 2, II | ki ez a dominus és az õ dominája.~Ez az „én” szó oly öntudattal
3056 2, II | megtudom, hogy ki ez a dominus és az õ dominája.~Ez az „
3057 9, III | meg hátulról, a „General Donau!”, hanem azért azt is el
3058 5, III | batyujával, s berakta a donjon ablakából leeresztett kosárba,
3059 7, I | többet! Hanem az a másik donna: az mégis szeget ütött a
3060 7, I | Ez nem lehet a gróf úr donnája. Aki felõl ugyan õrizkedni
3061 7, I | gyanús dolog attul a másik donnátul!~Vavel Lajos nem haragudott
3062 5, I | rablólovagok, minõk voltak a Doone-ok Angliában. Az elsõbbek közé
3063 3, II | Miurától a meg nem érdemlett dorgálásért: hisz az nagyon kedves ajándékot
3064 8, III | István, Blaskó János és Dorogházi János, egy káplár Horbál
3065 4, I | közéjük a kocsmába, s ott dőzsölt együtt velük.~A földesúri
3066 6, II | csemege lett volna; de még drágább volt, mint olvasmány. Az
3067 12, I | meginvitált; - a gróf úr drágái is kaptak ilyen meghívást.~-
3068 10, I | nevet. Gyöngy és rongy, drágakő és szemét egy rakáson. A
3069 10, III | pompás tollaiktól, amik drágakövekkel voltak odacsatolva hölgyeink
3070 13, I | csókjaival, könnyeivel.~- Óh, én drágám. Óh, én szentem! Óh, én
3071 12, I | tudná nyitni, ami az én drágaságaimat most fogva tartja; az volna
3072 10, V | kezükszennyét” hagyták a dragonyosaim sisakjain, mikor néhanapján
3073 5, I | figyelmét, hogy amíg a jutalom a dragonyosokra nézve abból állt, hogy a
3074 5, I | után rendesen két-három dragonyost visznek el lepedõben a kocsmából,
3075 11, IV | mikor megharagszik!” A dragonyostiszt szemébõl kicsordult a könny.
3076 5, III | feléjük közeledni: három dragonyostisztet. A két hátulsó be volt burkolva
3077 5, V | találkozásról az erdõben a három dragonyostiszttel; de hisz annak még azóta
3078 3, IV | Valamint, hogy Hamlet (nem a drámai, hanem a históriai) arról
3079 2, III | meg ahhoz értett.~Tehát Drávaszentkeresztúri Görömbölyi Bernát úr egyenesen
3080 11, IV | mais ils ne sont pas encore dressés.”~(Derék vitézek, de nincsenek
3081 4, V | be legyen zárva, mint a drezdai „zöld boltozat” kincsei?
3082 3, IV | üveges hintó, se emberi dromedár; de még lámpásra, esernyõre
3083 12, I | dolgot. Ha a csengettyû drótját meghúztam erõsen a gróf
3084 10, VI | oly magányosan állt ott a dsindsás közepén, már egész serege
3085 10, III | Talleyrand, azazhogy pardon! la duchesse de Benevent a kis Charlotte-ot
3086 8, I | házat azzal, amit az orosz duchoborcik „az ördög tömjéné”-nek neveznek.
3087 5, II | cserdített feléje az ostorával. A duda nagyot nyekkenve sikoltott
3088 5, II | csimpolya hangja, rákezdte dudálni a furcsa népdalt, mely akkoriban
3089 5, II | megeszi cintálbul.~Erre a dudaszóra a tömzsi szörnyeteg az egyik
3090 5, II | összetenni tanítottam, addig ön dudaszóval táncolni oktatta. Még a
3091 1, I | maga mellé rakva a fejét, dúdolgatva neki a dajkadalt, míg egyszer
3092 7, VIII | megpróbálni, hogy utána tudja-e dúdolni. „Sárga csizmás Miska sárban
3093 6, I | eszébe jutott egy, azt lassan dúdolva elénekelte:~„Allons, enfants
3094 13, II | Azután még hangzott valami dübörgés, minõ a távozó paripák robogása
3095 3, I | udvaron az elõrobogó hintó dübörgése. Azután halk hármas koccintás
3096 5, IV | elmegyek vele a beteghez. Az dühbe jön az inasára, hogy minek
3097 5, III | hahotában tört ki. A legnagyobb dühbõl a legféktelenebb jókedvbe
3098 3, III | akin bosszút álljon; akin dühének teljességét kitöltse.~Látszott,
3099 3, III | aki legkeserûbben fel van dühítve, s aztán nincs senkije,
3100 3, IV | krízis elõállt, önkénytesen a dühkitörés alatt, s azután egyszerre
3101 3, IV | Elkezdett hányni: a belül forró dühnek epesalakja nem oszolhatott
3102 9, I | pokoli kínzásra mint egy dühödt fúria, szökött fel a hölgy,
3103 6, II | nyeregbe, s vele együtt harcol, dühöng, marcangol, bõszíti szavával
3104 10, VI | szívét. Nem ahogy asszonyok dühöngenek, hanem ahogy Juno, ahogy
3105 5, V | hozzá. Arca sápadt volt a dühtõl és ijedtségtõl, hogy félelem
3106 2, III | tudakozódik, azt mindjárt duellumra hívja.~A tekintetes úr felszakította
3107 1, II | Részegnek tette magát, és dülöngélt.~Az ifjú úr a falhoz húzta
3108 5, V | gróf felkapta és a zsebébe dugá, s azzal szótlanul és hevesen
3109 2, I | báránybőr süvegeik mellett, s dugaszban tartott pisztolyaikkal nagyszerű
3110 4, V | beszéd közben a szájába dugdosta, s nagy gyorsan illusztrálta
3111 10, VI | egy elvágott nádszálat dugnak le mélyen a süppedõ talajba,
3112 8, II | egy - inszurgens; hirtelen dugtak el elõle egyet-mást, amit
3113 10, III | emberek az õ nyakörveikbe dugták a folyamodásaikat, úgy juttaták
3114 8, III | egy csepp folyott még a Duguesclin vérébõl ereiben, nem tehetett
3115 8, III | aranyat, hatot. Dobosnak nem dukál vitézi rend, aki csak a
3116 11, IV | azokat fel, és hozzák ki a dulakodásból.~Hallatlan merészség! Összetört
3117 6, II | közönyösen fogja nézni, hogyan dulakodik két vetélytárs egymással,
3118 11, III | volt már tépve: ellenség dulakodott érte. Hiányzott közüle ötvenhat
3119 8, III | bevitte õt a saját sátorába. - Dûlj le, ha fáradt vagy.~- Csigavér! -
3120 10, IV | kellett kerülnie a berken át a dûlõutakon, ami keserves munka volt.
3121 6, I | székre, melynek támlányára dûlt könyökeivel, s büszke szkeptikus
3122 7, IV | kezét megfogták, vállaira dûltek, úgy lesték el ajkairól
3123 3, IV | gondolá magában a férfi, dúlva-fúlva dühében -, majd eljön a
3124 11, VII | Egyszer aztán a nagy Duna-ágba eljutva, könnyebben lélegzett.
3125 8, I | egyeztek meg, hogy legyen hát a Duna-melléki inszurgensek dolmánya világoskék,
3126 5, I | szegénylegény mindig volt a Duna-Tisza között, éppen úgy, mint
3127 11, VII | Rábcán, onnan a keskeny gyõri Dunaágon; mire besötétedett, már
3128 5, VI | Hogyan úszott az a sulyok a Dunából fel a Fertõbe? Ez a bolond
3129 11, VII | onnan megint felkerülni a Dunához. Egy óriási üstököspálya!~
3130 9, III | darabban szállítanak odább, s a Dunának az egyik partjától a másikig
3131 11, VII | ellenségtõl, kivéve a vízi utat, a Dunát. Ezen át kellett Komáromba
3132 3, I | lelkesülhetne; a párduc alakú dundi franciák, hosszú hegyes
3133 4, III | zsebébe a hû szolga egy duplapisztolyt.~Sietnie kellett.~Nem kerülte
3134 2, III | posztószél hüvelybe dugott duplapuska, s a szarvasbõr iszákba
3135 4, V | formálnunk. A szélpuska nem durranik. Akkor aztán éjszaka támadjuk
3136 11, IV | bámulatára s a haubicok durrogásai közepett, felvették a vállaikra
3137 8, III | legyek. „~„Azonban az én durvább szövetû tervem szétmállott.
3138 10, II | beszélt Marie-val. S milyen durván beszélt!~- Mit akar ön itt?
3139 7, VIII | egy szálat is leszakítani. Dúskálkodhatik benne. Teleszedheti a kalapját,
3140 3, III | hevert rajta, mint egy duzzadó párnán, mint a ringatott
3141 10, IV | tõzegtalajban, amik úgy duzzadtak elõ, mint valami nagy daganatok
3142 4, I | Magyarország Trianonja, hol magyar dynasták a királyi udvart fogadták
3143 8, I | kopjákat akar ön mondani? Dzsidákat?~- Nem. Bajonettek vannak
3144 13, I | Hajts, postillon!~S azzal eau de Cologne-os zsebkendõjét
3145 3, III | szobájába” vagy a „Madame”-éba, rögtön agyonlõ; de különösen
3146 2, I | vannak, annálfogva recedált; ebbeli bújában aztán a repudiált
3147 2, III | Mi módon lehetne énnekem ebbûl a Fertõ tóbúl egy darab
3148 2, II | gazdának, akinek olyan ugatós ebe volt, hogy éjszakára zárja
3149 11, IV | ember akármikor, de a jó ebéddel sietni kell. Íme alig ülhettek
3150 7, I | pontban tizenkét órakor ebédel, mint minden romlatlan keblû
3151 5, I | tette át, amikor a katonák ebédelnek.~Nem is akadtak bele egymásba
3152 12, II | hogy a kentaurok országában ebédelni tudnak.~Ebéd után a kisasszony
3153 1, III | számára.~- Köszönöm. Már ebédeltem - monda neki Cambray úr.~-
3154 11, IV | hozzáfogott megfõzni a maga ebédjét.~Az inszurgens is ugyanazt
3155 11, IV | fõherceg erre fölkelt az ebédtõl, s nyeregbe ült.~Az ellenség
3156 6, II | korán, mikor a madarak ébrednek, kinyitá az ablakot, s oda
3157 9, I | körül a hintót, s az álomból ébredõ hölgyeket a hintóablakon
3158 9, III | Vavel Lajos ébredõt trombitáltatott, talpra
3159 11, IV | oly kellemes fantáziákat ébreszt.~- Éppen délre harangoztak:
3160 7, IV | ösztönnek azt a gondolatot ébreszté fel szívében, hogy talán
3161 5, II | abban a leggonoszabb ösztönt ébresztette fel: a tûzdühöt. Ennek a
3162 10, II | Lizett! Kedves Lizett! - ébresztgeté õt eleinte Marie, csendesen
3163 12, I | volt óva, hogy éjszaka egy ebugatást, egy kakasszót halljon,
3164 4, III | nem akarta, hogy valami ebvonítás vagy kakasszó Marie-t fölébressze
3165 8, I | szekereket, meg ágyús lovakat is. Ecce! Hanem az ágyúkhoz tüzérek
3166 4, III | vizsgálom, s ha történetesen az ecclipsis okozta szünet alatt szét
3167 2, I | közé, s iparkodott magát eccliptizálni.~- A tiszttartóját úgyis
3168 11, II | szoros körül, melyet en échiquier felállítva védett egy maroknyi
3169 8, III | mellé, öcsémuram? Mikor Eckmühlnél ötödmagával megpillant egy
3170 3, I | porfestékekbe mártott lapos, kemény ecsetekkel e patronok segélye mellett
3171 1, I | átlépni, s aminek a nevét, eddigelé ki nem nyomozható okokból,
3172 10, VI | asszony szokta tenni vízhordó edénnyel, aztán telecsorogtatá azt.
3173 7, VII | szerelmesdalkornyikáló, poháreltörõ, edényelcsorbító, ablakon át tereferélõ,
3174 3, I | almáriom is, amiben apró edénykék állnak; azután meg egy kocsiszín
3175 3, I | porfestékekkel. Van egy edénytartó almáriom is, amiben apró
3176 12, II | mindannyi sebesültnek a tulajdon édesanyja volna az ágya fejénél. És
3177 9, I | grófkisasszonynak, hogy az édesanyját akarom felkeresni, nem küld-e
3178 4, III | annyiban gyermek volt, hogy egy édesded álmot a világ minden planétáinak
3179 7, VIII | magadat itthon, és aludjál édesen! - súgá neki Katalin, és
3180 9, III | Hogyan esik a keserû az édesre, s az édes a keserûre? Azt
3181 4, III | sötét szobában történik.~Efelõl is bizonyosságot szerzett
3182 7, II | Semmi fekete bankó s más efféle gyanús személy közöttük.
3183 5, I | enged semmi közelítést.~Efölött azután erõs akadémiai disputa
3184 3, III | krokodilust s más vízi szörnyet ez égalj nem tenyészt, s a Fertõ
3185 13, II | a hansági láthatárt: az égboltozat olyan volt, mint egy gyásszal
3186 10, IV | visszfénye izzóvá teszi az égboltozatot; s az izzó mennyezet aztán
3187 8, I | kápolna romjai körül az Isten ege alatt: halva is kiáltó tanúi,
3188 8, II | sem ebugatás,~Óh szerelmes egek! a nem más:~Rágalmazó nyelvek
3189 6, I | Istenig felér. Ön bejárta az egeket, a csillagokat, tudja, hol
3190 7, VIII | valahogy, majd megfogják az egereket, meg azokat a madarakat,
3191 3, II | fajtájához tartozott az egereknek, amik énekelnek, olyanformán,
3192 3, II | merte maga megfogni a kis egeret? Nem meg volt magának mondva,
3193 13, II | változás, mint hogy az egy égerfa mellett most egy másik is
3194 3, III | mondják „lóhitáz”; itt-amott égerfaerdõk, óriás fenyõcsoportok nõnek
3195 10, IV | össze sötétzöld lombozatú égerfákkal, másutt meg nyílt tavak
3196 12, I | sírjához, csak éppen egy égerfát ültessenek mellé. Úgy is
3197 3, II | szép kis teremtés? Egy kis egérke. Ejnye Miura, hát hogy merte
3198 3, II | Most hogy sír ennek a kis egérkének a mamája, ha nem találja
3199 10, III | alig lehet több pár órai egérútjánál, s ha a vitnyédi Rába révében
3200 10, IV | kábító gáz párolog ki. Az égés egyre terjed, s visszfénye
3201 9, I | egymással meghasonulva, soha egésszé ne váljanak többé.~- És
3202 1, III | kerített már horogra! - egészíté ki diadalmas hangon de Fervlans.~-
3203 5, III | éteri finom lényt, akinek az egészségét egyedül ez a kis szabad
3204 3, I | megkérdezi, hogy szolgál egészségük, mint mulatták magukat kirándulásaikban.
3205 3, II | Egész nap nem látom az Isten egét; - mikor kimegyünk, fátyol
3206 11, V | francia! Öl, gyilkol és éget!~Aztán a falukból is velük
3207 5, III | hála fejében szégyenpír égetését érezni, azt hiszem, a legkínzóbb
3208 7, II | de még az idegen szemek égetõ sugarához nem.~- Óh, Istenem,
3209 12, I | részét a városnak fel is égették; hanem azért Pécsy nem adta
3210 1, III | látszott imádkozni hálaadást az éghez.~A grófné elragadó bûbájjal
3211 8, III | pillanatra megvilágítják. Égiháború-e vagy ágyútûz? Akármelyik, -
3212 3, III | római castellum, hát az Eginhart említette avar gyûrû-vár,
3213 2, II | szent fogadalmát megtört égmenyasszonya e vétke vezekléseül azt
3214 5, III | Másnap reggel, még csillagos égnél, hangzott a trombitainduló:
3215 10, IV | Valószínûleg õ maga is bele fog égni.~Hanem a nevelõatyjának
3216 2, II | hogy annak csak a „quos ego” bullában találni párját.~-
3217 9, III | Egy-egy csillag futott alá az égrõl.~Vavel Lajos olvasta egymás
3218 3, II | alatt.~Olyan volt a leány az égszínkék öltözetben, mint Shakespeare
3219 5, VI | külsõ haragos kék, a belsõ égszínû, sugár alakú szirmokkal,
3220 6, I | halál keze. Szemei rémtûzben égtek.~- Óh, Uram, irgalmazz!
3221 13, II | villám, s úgy tetszik, mintha égtõl földig érõ hárfahúrok özönében
3222 9, III | éjszakák egyikén látott égvillogás csakugyan földi zivatart
3223 7, I | minthogy nem tudhatom, hogy egy-e vagy kettõ, ennélfogva emelek
3224 3, IV | Hadd lássam a pulzust! Egy-kettõ...~A gróf azonban kirántotta
3225 5, III | legveszedelmesebb lánccal van egybefûzve. Csak egy órára. Ez idõ
3226 1, III | mely csodajövedelemmel van egybekötve? Akarja, hogy a hadseregi
3227 9, III | ez öltönyt rajtam? Nincs egyebem. S ezt is kölcsön kértem.~-
3228 9, I | közbe a delnõ, s minden egyébrõl elfelejtkezett. - Beszélt
3229 3, I | az is kedves idõtöltés az egyedüllétben. Ennek a pótlására is találtak
3230 5, V | belépett! Irtózom már az egyedülléttõl.~- Nem vagyunk-e ketten? -
3231 9, III | Napóleonnak: „Ha császár vagy, egyél fácányt, s ne lopd el az
3232 7, IV | kacagni kezdett.~- Még most egyelõre csak látogatóba, véglegesen
3233 11, VII | elmenekültek; hanem az az egyenesebb úton, a Marcal jobb partján
3234 1, I | Szemöldei igen sûrûk és egyenesek; arcába kétfelõl félhold
3235 1, IV | utánozni a persziflált egyéniségek modorát, és aközben azzal
3236 1, III | házfeltörés után gyanús egyéniségeket összefogdosnak. Hát csak
3237 4, I | aminek a szirmait a leányok egyenkint szokták kitépni, s amit
3238 12, II | Rába, amik itt már csaknem egyenközûen futnak egymás mellett. Itt
3239 12, II | réten nehéz lovaikkal igen egyenlõtlen harcot fogadtak el Vavel
3240 5, III | közé fogok nevetni.~- Nincs egyenmérték a vállalataink közt, bárónõ.
3241 1, IV | járt az a szokás, hogy az egyenrangosított gyermekeket a mamáik magukkal
3242 4, I | életvidám arccal, s míg az egyenrangú társaságból számûzi magát,
3243 1, III | által? Akarja ön a hadsereg egyenruha-szállítását megkapni, amin Barchut szabómester
3244 7, I | minden vármegye, hogy milyen egyenruhába öltöztesse a maga nemességét.
3245 13, I | Mátyás mesterrel, ki volón egyenruhában kísérte õt e kalandban mint
3246 2, I | ereszti ki a szót. Hivatalának egyenruháját viseli, fekete kabátot,
3247 8, I | becsesebbé lett lészen az egyenruhájuk.~- Csak lett „volna”. Mert
3248 8, II | volonok” maguk választották az egyenruhájukat) és piros csákója; a csákó
3249 8, I | határozva a felfegyverzés, egyenruházás, vezényszó, betanítás és
3250 4, I | börtönbõl. A nép gyanúja egyértelmû a halálítélettel. Utoljára
3251 7, II | életét odaáldozá.~Õ csak egyesek levelezéseibõl ismerte azt
3252 4, I | az ország szép szellemeit egyesíté maga körül, könyvtára, gyûjteményei
3253 8, III | koronát Capet Hugo koronájával egyesítené, egészen megszilárdítaná
3254 11, VII | válnak ki, az egész csapat egyesített súlyával csap le az ellenfélre.~
3255 1, IV | másikba. A Mouffetard-negyed egyesíti valamennyit, s még jó, ha
3256 11, VII | Ha az gyors menetekben egyesül most János fõherceg seregével
3257 7, IV | varázsolt, mely az ellentétek egyesülésébõl támad, a szemérmesség és
3258 11, II | inszurgens táborral való egyesülését megakadályozza.~Ezt a visszavonulást
3259 11, III | János fõherceg hadserege egyesülhetett a nádor felkelõ hadseregével.~*~
3260 8, III | trónját. A legitim dinasztia egyesülne a népválasztotta uralkodóházzal.
3261 11, VII | Meskó dandára Chastelerrel egyesülve Komáromhoz felkerüljön,
3262 3, II | az a világ?~- Az emberfaj egyeteme, és annak a lakhelye, a
3263 12, II | elbeszéléseivel, s néha-néha egyetértõ pillantásokat váltva a szép,
3264 7, IV | rendeznek a saját javukra: az egyetértõket Németországban, Tirolban,
3265 9, III | Thémire-nek megölték a leányát: egyetlenét. De Thémire azért mégis
3266 11, I | imájuk védni fogja az ő egyetlenüket.~Lajos lóháton ülve olvasta
3267 4, III | egyezkedésünket.~- Szép egyezkedés! - szólt Vavel felgerjedten,
3268 4, III | szépen; amikor ön megzavarta egyezkedésünket.~- Szép egyezkedés! - szólt
3269 2, III | ilyen alkun hamar ki lehet egyezni., Tehát marad az eddigi
3270 1, III | indulatba nem jövünk. Áll az egyezség?~Cambray úr vállat vont.~-
3271 8, I | Végre a vármegyék abban egyeztek meg, hogy legyen hát a Duna-melléki
3272 1, III | nevetett de Fervlans. - Tehát egyezzünk meg abban, hogy nem vesszük
3273 7, II | azt nem félt felragadni az egyfejû sas.~Napóleon kiadta amaz
3274 11, IV | találni a szándékát, hogy egyfelül az egyesült osztrák-magyar
3275 7, VII | mindig más meg más. Kétszer egyformán még sohase jött ki. Ezt
3276 3, IV | lakóira nézve a maguk szokott egyhangúságában. A szeptember gyönyörû meleg
3277 9, III | hogy Napóleon seregének egyharmada a Dunán innen rekedt, s
3278 11, IV | Odavették a két lovuk közé, s egyik-egyik kezét fogva, úgy vágtattak
3279 11, VII | francia hadseregek közül egyikbe se ütközzék bele; ha pedig
3280 1, IV | vándorlás folyton tart az egyikbõl a másikba. A Mouffetard-negyed
3281 1, II | még beleütõdött a tengelye egyikébe azoknak a szétszórt szegletköveknek,
3282 11, IV | vágják magukat keresztül.~- Egyikünk jobbra, másikunk balra! -
3283 1, III | Figyelmeztetem önt, polgár - monda egykedvûen a foglyának -, hogyha ön
3284 7, VII | ki énvelem senki. Én csak egymagamban vagyok jó.~- De mit fog
3285 1, III | palotát be tudjon tölteni egymagával: a nyertes eladta Perigault
3286 10, VI | bátorságban lehettek. Ha élünk, egymásé leszünk. Vedd tõlem jegygyûrûnek
3287 7, V | tél. És ti mégsem lettetek egymáséi. Miért volt ez?~Katalin
3288 1, I | ismeretes jelvényt. Azonkívül egymillió frank angol bankutalványokban.
3289 6, II | Ezen az úton pedig nagyon egyoldalú ismereteket szerzett. A
3290 4, III | odarohant, azt hitte, hogy még egypárt ott szorít; de biz azok
3291 7, I | azon célból hozatott, hogy egyrészrõl a pompában való vetélkedésnek
3292 6, I | hanem vagyok a bibliai egyszarvú, aki azon törekszik, hogy
3293 4, II | az el lett olvasva. Igen egyszerûnek találta ezt.~Lajos keserûen
3294 11, IV | jellemzõ volt, hogy annyi egytestvér volt közöttük együtt (kötelességen
3295 4, IV | miszticizmusban a távolbalátás, együttérzés tanai között, s nem bírt
3296 4, IV | meg egy délben, hallgatag együttülés után Marie.~Lajos felrezzent.~-
3297 12, III | nagyon szerelmes. A három együttvéve azt eredményezte, hogy már
3298 5, I | muzsikálnak?~Hát még mikor az egzekuciók folytak! A jajgatás hangjaitól
3299 9, III | volna el azóta, hogy az éhenhaló francia közvitéz az eylaui
3300 13, II | írjatok fel? hogy minden éhezõ azzal vádolja, hogy õ eszi
3301 12, II | vezekleni, akkor is csak éhomra, nem ebéd után, s ma még
3302 6, I | ápolni. Ma nem lesz ebéd. Az éhséget elverni van kenyér és gyümölcs.~
3303 11, I | homlokán keresztüllőve.~*~Ej! hallgasson el a csalogány
3304 1, IV | egyszer csak a „velencei éjek” közepett találja magát
3305 2, II | azóta minden Szilveszter éjen megvendégeli õket a falu
3306 4, V | zárt ajtónál alszom, néha éjfélig is fennvirrasztok. Valami
3307 5, IV | éjfél után beszélhetni? Éjfélkor még a táncestélyeirõl is
3308 10, II | döntötte le az ármánynak, éjfélre már csendes halottá tette
3309 9, III | keresett, hogy hova lettem. Éjféltájon aztán kibújtam a föld alul,
3310 3, II | ha asszony volnál. Akkor éjjelenkint ketten együtt még jobban
3311 8, III | tábori jelszó ki volt adva az éjjelre; Lajos sorba járta az elõörsöket,
3312 3, II | csúnya könyveidé, sem azé az éjjelvirrasztó telescopiumodé; hanem ma
3313 10, V | A levél égõ rongyai mint éjlepkék szállongtak alá a nagy rózsabokorra,
3314 10, IV | terjedõ sár zavarta fel éjnek idején nyugodalmas fészkeikbõl.~
3315 8, III | társaságba. Künn maradt az éjszakában, s mozdulatlanul állva,
3316 5, I | át a tánczenét is, késõ éjszakáig. Ott jól mulatnak. Okosan
3317 5, V | gondolatokat?~- Azok az én hosszú éjszakáim! Óh, miket nem tanulok én
3318 11, IV | Marcalig nem volt pihenõ éjszakája, nem egy napja, amelyen
3319 12, I | töltött utolsó rémséges éjszakáját, s elkezdte azt olvasni.
3320 5, I | zavarja álmából: most fél éjszakákon át elhallgatta a távolból
3321 3, IV | kezdett a leánnyal annak az éjszakának az élményeirõl, amikor az
3322 13, I | diadala gyümölcseitõl. Én egy éjszakával hamarább ott leszek Gyõrött,
3323 2, II | lenyugodott doktor elé az éjszekrényre.~- Mi lesz ebbõl?~- Hát
3324 7, II | osztrákok az elébbi csatákban ejtettek foglyul, s mind itt helyeztek
3325 11, VII | mely a Gyõrnél foglyul ejtetteket szállítja lefelé. Szétver
3326 3, IV | szájú, emberszót ki nem ejtõ vízi vad, ki úsztában fogja
3327 11, VII | tizenkét tiszttel fogollyá ejtve! Azzal neki a hátul jövõ
3328 1, II | harántos élû ekevas (a halál ekéje, a guillotine), míg a tér
3329 1, II | között egy harántos élû ekevas (a halál ekéje, a guillotine),
3330 1, III | illusztrációk között. (A halál ekevasa.)~Az új lakó nemigen volt
3331 12, II | ami szükséges, mind, az ekhó alatt.~A halálfejesek csapatja
3332 1, IV | lesz, s elvenni a foglyok ékszereit csak Sanson úrnak van joga;
3333 4, III | hegy csodadolgairól; Marie el-elbólintott, s azon vette észre magát,
3334 7, VIII | járszalagját hátul. Katalin el-elmaradoz tõle, cselédjeivel beszélgetni,
3335 13, II | is el tudott tûnni. Ahogy el-eltûnnek a Fertõ partjain falvak,
3336 13, II | egy fekete pont közelít, el-eltûnve, meg kiemelkedve a hullámtorkolatok
3337 13, I | s hozta szekérszámra az eladni való eleséget. A franciának
3338 2, III | compossessor, akinek jó pénzért eladó a birtoka. Akkor, ha ön
3339 5, V | kocsirázást.~- Akkor én eladom a lovakat.~- Azt nagyon
3340 1, II | megbüntették magát a templomot is; eladták kótyavetyén, megvette nyolc
3341 5, V | nem volt szabad a szívét elajándékoznia. Hogyan mondhatja ezentúl
3342 4, III | sikoltozni kezdjen vagy elájuljon.~- Kérem. Szabadítson fel! -
3343 4, III | gondolt, hogy itt valakit elájulva talál.~- Csak egy nõcselédre
3344 8, III | Lajosnak a szívdobogása kezdett elakadni a szertelen rémülettõl.
3345 3, II | hálóinge felemelt szélével az elalélt parányi állatot, s rálehelgetett,
3346 6, I | kapott vágások nyomaival; elállították a vérzést árnikás vízzel,
3347 3, III | felelni; a lélegzete is elállt, el volt fulladva egészen.
3348 10, IV | A posvány, mely az utat elállta, nem lehetett szélesebb
3349 11, IV | erdõben Zámoly és Újfalu közt elállva az utat az ellenség elõtt,
3350 1, I | szokott ön imádkozni, mielõtt elalszik?~- Nem én. Mama azt mondja,
3351 8, III | veszedelmes protektor gyanúját elaltassa, eleinte õ kerülte azzal
3352 13, I | amivel rossz gyermekeket elaltatnak. - De itt lesz Botta Zsófia
3353 10, II | költené ezt fel, ha ez egyszer elaludt. Reggelig pedig magától
3354 7, IX | Katalin még sokáig nem tudott elalunni, hogy lefeküdt. Ellentmondó
3355 4, II | gondoltál ki számomra, hogy elámíts a nyomtatott könyveddel
3356 8, II | nem níz.~Leányvári víz is elapadt,~Visszakerült az elúszott
3357 13, I | veti magát, akinek orcáját elárasztja csókjaival, könnyeivel.~-
3358 1, IV | az ember, s azzal rögtön elárulná önmagát.~- De hát itt hagyjam
3359 3, II | a falak, az emberek, s elárulnak. Ah, de ha ott a zöld hullám
3360 13, I | mártírszenvedést egy angyal arcán; aki elárulóját vigasztalja kétségbeesései
3361 1, IV | sem titoktartók, azok is elárulták; amíg a Vendôme-téren szomorúan
3362 1, III | is a kalapács alá került: elárverezték, azazhogy kisorsolták. Egy
3363 1, III | département-jának a nevét, s csak a nagy elbámulására a kérdezõnek tért vissza
3364 2, III | házigazda.~- Lehetetlen! - szólt elbámulását õszintén kifejezve a vendég. -
3365 1, IV | megnyugtatá, hogy azokkal õ fog elbánni.~- Nos hát, uraim és hölgyeim,
3366 7, IV | borzongott egyik is, másik is, ez elbeszélés alatt!~Tehát a rabló adta
3367 11, IV | Lauriston grófnak késõbbi elbeszélése szerint az ellenük kiküldött
3368 12, II | hölgyet mulattatva folyékony elbeszéléseivel, s néha-néha egyetértõ pillantásokat
3369 2, II | A bárónõ könnyezett ez elbeszélésen.~A fõbíró pedig adomát mondott
3370 11, I | akarta ő már!~Aztán Katalin elbeszéli neki Lajos hősi csatáját
3371 2, II | kíváncsian tekintve az elbeszélõ arcába, nehogy egy szót
3372 4, III | hogy az. És én nem fogom õt elbocsátani magamtól, hanem itt tartom
3373 5, III | ott leemelve a hölgyet, elbocsátotta Henryt a lovakkal a fõkapuhoz;
3374 3, III | arcán.~Néha órahosszant is elbolyongtak a hullámtükrön, a leány
3375 5, VI | minden partján túlöntött, s elborította szerteszéjjel a kaszálókat,
3376 13, II | kezd húzni, s a sötétzölddé elboruló hullámsíkon hófehér sávok
3377 9, II | mikor lónyerítést hallasz, elbújj, s amíg el nem mennek, elõ
3378 5, III | szó.~- De hát mit tehetek? Elbújjak-e az odúmba, s addig ki ne
3379 10, IV | összekunkorodnak, s ott várnak elbújva a jövõ tavaszig.~De Fervlans-nak
3380 10, IV | keserves munka volt. A lovak elbukdácsoltak a hepehupás talajon; néhol
3381 10, V | között lovagjaikkal együtt elbuktak; minden lovasnak az ellenségen
3382 8, II | tréfacsinálót, a kötekedõt, az elbúsult hazafit, a rakoncátlant,
3383 11, VII | bácskaiak Keglevics alatt elbúsultan verekedtek a lovasokkal,
3384 3, II | japonikát, s ott állt az elbûvölt ifjú elõtt egy olyan öltözetben,
3385 1, IV | maga is kacag a Café Procop élcjátékain, s együtt járja Musard „
3386 2, II | azon gyakorolta magát az élcnyíllövészetben; amit a jól regulázott fiatalember
3387 2, II | felnõtt, s a bûnös ember elcsábította mind a kettõt!~- Shocking! -
3388 1, II | hitte, azért akarják innen elcsalni most szép ürügy alatt, hogy
3389 7, V | De mióta a távcsövet elcsaltam öntõl, s ön nem leskelõdhetik
3390 3, III | engedve, hogy bármilyen messze elcsapongjon a szabad hullámvilágban,
3391 1, IV | szívet szívért, hogy az elcserélt szívben megtalálhassák az
3392 2, I | Csokonai; akinek a parókián elcserélték a prédikációs könyvét egy
3393 11, VII | a hosszú, fárasztó útban elcsigázott gyalogzászlóaljak azalatt
3394 10, V | jöttek idáig; nem voltak elcsigázva: vezérük rögtön indulót
3395 7, IX | Csak nagy késõre tudta úgy elcsillapítani heves szívdobogását, hogy
3396 11, IV | már, és testileg, lelkileg elcsüggedve.~Az inszurrekciót még fenntartá
3397 12, I | de nem akartam e hírrel elcsüggeszteni barátainkat.~- Jegyesem
3398 3, II | talált ki valami módját az elcsûrés-csavarásnak.~- Apropó! Még nem mondtam
3399 13, I | akkordhoz még a verset is eldanolta, felhõk távolából révedezõ
3400 4, I | Névtelen Várba siettek, eldicsekedve a kastélyban kapott ajándékokkal.~
3401 4, I | csalódás miatt az egész világot eldobják maguktól, ily ifjú korukban.~
3402 3, IV | ijedtében, hogy az alabárdját is eldobta, azt hitte, most jön a Lucifer,
3403 9, III | kiálta magánkívül Lajos, eldobva kezébõl az öldöklõ fegyvert.~-
3404 5, I | tartózkodott a votum Minervaeval eldönteni a kérdést.~Hanem a kedélyes
3405 11, VII | nevezetes tényezõ a hadjáratok eldöntésénél: a láb. Mennyiszer gyõzött
3406 10, IV | végzetes befolyással bírt az eldöntésre, kicsiben itt is megmutatta
3407 11, IV | tömegben mûködtesse a beközelgõ eldöntõ nagy ütközetnél.~S ebben
3408 10, V | kedvesed levelét.~A pisztoly eldördült, s a csákó megránduló állszíja
3409 1, I | selyemharisnyácska.~Azt megsajnálja: eldugja a keblébe.~Aztán elkezd
3410 3, III | magát tónak, visszafoglalva elébbeni méltóságát, s vetések, tanyák
3411 4, II | óriásnak néztem. Most leül elébe a fûbe, s látszik az ajkán,
3412 9, I | öreg barátném.~Hát hogy éled világodat ott a külföldön?
3413 6, II | erkélyére kihinté azt az eledelt, ami megholt kegyencének,
3414 13, I | csak úgy libegtek végig az elefántcsontokon, kicsalogatva azt a búbánatos
3415 2, II | megjelenõ bárónõ a legegyszerûbb eleganciával volt öltözve; fekete selyemruha
3416 5, I | gavallér, akiknek a finom, elegáns modora kihatott az egész
3417 4, I | ezt tette velem.~A gróf elégedetlen volt magával; hát ez az
3418 8, III | fiatal tudós, ki a nemzeti elégedetlenséget képviselte irataiban, azért
3419 6, II | levelezésének módja.~Így értesült az elégedetlenségrõl a mindenható ember ellen.
3420 1, II | dédelgetéssel beszélt hozzá: eléggé fennhangon, hogy akárki
3421 8, II | Ászperi ütközetrõl szóló elégiát, a „Márs piacára hívó Lármát”,
3422 11, IV | nehéz sorsában, s keserû elégtétele volt annak hõstetteiben.
3423 10, III | Ezért aztán Hortense azt az elégtételt szerezte a kicsikének, hogy
3424 7, VII | mindig a régi... - dörmögé elégülten. - Õrködjék fölötte az Isten!... -
3425 2, II | a leghevesebb disputába elegyedtünk, egy nap tízszer is megfordult
3426 10, V | kettõs zárt sorban haladt, eleintén lassú, majd gyors ügetéssel
3427 7, I | pompában való vetélkedésnek eleje vétessék, másrészt pedig
3428 2, I | ősmagyaros, ti. a század elejéből való, s hogy alulról kezdjük:
3429 11, IV | lett volna, ha az ütközet elejét is az vezeti, aki a végét?~
3430 5, I | hanem a „civilt”, mert az elejétõl fogva orrol a versenyért,
3431 3, IV | triton vagy csodaszörny: elejtelek!”~*~Aztán bekövetkeztek
3432 8, III | egy szerelmeslevél, egy elejtett könny is lenyomhatja a mérleget.
3433 11, VI | kardcsapás.~Egy vitézük, Ányos Elek, az elsõ rohammal elvesztette
3434 8, I | semmiféle szereket nem adhat az élelem szállítására, se lovakat
3435 11, VII | õrség számára elégséges élelemmel; lõszerrel is, amennyi a
3436 11, IV | szétrobbantotta, s a franciáknak két élelemszállító hajóját tönkre lõtte. E
3437 4, I | nevelni segítsenek. Azoknak az élelmen és hajlékon kívül tanító
3438 13, I | sarcot vetett a városra, az élelmes népkedély megragadja a kínálkozó
3439 11, IV | már hat nap óta nem kaptak élelmet, a tarisznyájuk pedig már
3440 10, II | gyûlt szemét, szalmaalmok, élelmezési ízékek maradványa; a nagy
3441 8, I | Egy hadsereg, melyet nem élelmeznek, szét van verve, mielõtt
3442 8, I | hogy õ ugyan nem fogja élelmezni az inszurgens sereget, mert
3443 12, II | süvegeit: a több napra kitartó élelmiszereket, s a csillagvilágnál átúsztatott
3444 3, III | bele. Ez az áldott védõ elem visszaadta azt az erõt idegeinek,
3445 5, VI | errõl is lemondjon.~Maguk az elemek is ellene esküdtek ebben
3446 11, III | azt nem is kérte, csak elemelte szépen, s aztán loholt ki
3447 3, III | s úsznak a föld alatti elementum felett.~A Névtelen Vár isthmusát
3448 13, II | országnagyok, hadvezérek, elementumok, diplomaták és ellenségek
3449 3, IV | szomorúan hagyta el kedvenc elemét, és sírt belé. Hogyne? Mikor
3450 3, IV | állattá, a nem számára rendelt elemhez idomítva egész életszervezetét,
3451 9, III | táborba Lajoshoz, mindenféle elemózsiával; most maga akarja õt meglepni
3452 10, V | fogja az õ kedvéért da capo elénekelni az „ombra chiará!”-t; se
3453 6, I | egy, azt lassan dúdolva elénekelte:~„Allons, enfants de la
3454 2, I | szándékozik az ártatlanokkal elénekeltetni. Egy emelvényen pirospozsgás
3455 8, III | városban - (talán Friedbergen) elénk jövet a feltalált kincseket
3456 2, II | virág? - kérdé a bárónõ élénken.~- Azokat nem ismerem.~-
3457 1, I | Ellenségeink keze mindenüvé elér, s ahol a szemeik meglátják,
3458 11, VII | kénytelen volt õket áldás nélkül elereszteni; de legalább két ágyújokat
3459 11, VII | azalatt az erdõs vidéket elérhessék, ahol azután az ellenfél
3460 6, II | Ott szülemlettek a merész, elérhetetlen célok után törekvõ gondolatok
3461 8, III | francia, hogy a kardjával elérheti, bizony meg fogja vágni.~
3462 10, II | városokon keresztül vele, míg elért a céljához, akkor aztán
3463 10, V | országúton.~A Hanság bozótját elérték: a portyázók elõrenyomultak
3464 8, II | költségeire való. Ha célomat elértem, annyival szegényebb leszek.
3465 4, III | csengettyûzsinór után nézett.~A bárónõ elértette a szándékát.~- Kérem - monda -,
3466 7, I | végével Bernát úr egészen elérzékenyedett. Biztosította a grófot pártfogásának
3467 2, II | Szegény kisfiú! Ez egészen elérzékenyített. Georg! Pakoljon össze a
3468 1, III | háladatos grófnõ palotájából az elérzékenyült márki hintaja hozta õt ide?~
3469 1, I | gyermek - szólt erre egészen elérzékenyülve az ifjabb férfi, s meglátva,
3470 4, I | felsorolja a konviktusban élés hátrányait: elõnyösebbnek
3471 8, II | elmosolyodott azon, hogy Marie szeme élesebb volt, mint az övé: megtalálni
3472 5, VI | maradt a vízár miatt semmi elesége. Nem kergetett el senkit,
3473 13, I | szekérszámra az eladni való eleséget. A franciának sok pénze
3474 7, II | hogy csatába készülsz? Ha elesel?~- Ne félts! Nekem csillagom
3475 10, VI | azzal töltötte, hogy az elesettek szülõinek, rokonainak vigasztaló
3476 6, I | katonát, aki a csatában elesik, ki gyóntatja meg, ki oldja
3477 2, I | baronesse-nek a konyhát, éléskamrát beszaladgálni, s a szakácsot
3478 10, VI | VI.~A démonok vezérük eleste után igyekeztek visszavonulási
3479 7, II | te imád ellenére is; vagy elesünk, ha Isten úgy akarja.~-
3480 6, I | gyógyszereit, bedörzsölte szeszes életébresztõkkel a kis énekes fejét; vizet
3481 4, V | Azt fogja kérdezni: hát az életemre törnek-e, mikor alszom?~
3482 6, I | még egyszer összeszedte életerejét, szárnyai repdesni kezdtek,
3483 3, I | átlátszó fehér; hanem az ifjú életerő annál pirosabb hajnalként
3484 1, III | Cadoudal, Pichegru és mások életfonalával együtt.~- Tépjék el az én
3485 1, III | hogy lehet egy hölgynek az életkorát meghatározni, akit senki
3486 3, IV | szét az ereibe, a bölcs életmûszer kidobta magából a pokolanyagot,
3487 1, IV | kellett azt mutatni, hogy az életnek azzal az árnyékoldalával,
3488 10, II | halál.~Összeborzadt.~Az életösztön önkénytelen reszketésben
3489 4, III | térdeirõl.~Azt a cselédet meg az életretérés után úgy rázta a hidegláz,
3490 3, IV | rendelt elemhez idomítva egész életszervezetét, s míg az állati ügyesség,
3491 7, IV | alkalmat, amelyben átkos életüket a csatatér tisztító tüzében
3492 5, VI | A leányban felébredt az életvágy, a világ utáni holdkór.
3493 1, III | azokból minden gyanús és életveszélyes tárgyat elkoboztak, felvezették
3494 4, I | világtól, ifjú szívvel, életvidám arccal, s míg az egyenrangú
3495 1, II | felvetette a pénzt, ami azonban élével esett a hóba, s nem volt
3496 7, IV | Rég elmúlt nagy eszmék elevenedtek föl körülötte, mint a napvilág
3497 10, V | melynek mértani vonalait elevenzöld rekettyés jelölte.~- Tehát
3498 5, II | tökéletes piromániává fog elfajulni, s ez itt majd kazlakat
3499 11, V | annyira nincs a magyar vitéz elfáradva soha, hogy ha a lába alá
3500 1, IV | lisztízû egzotikus csemegét; elfecsegve, hogy az Joséphine kedvenc
3501 11, V | süstörgõ bográcsa körül aztán elfeküdt a táncoló csapat lassanként,
3502 5, II | régi elemében érezte magát, elfeledé azt a másik világot, ahol
3503 7, II | tûzte fel.~Bernát úr is elfeledkezett erre minden magas rang iránti
3504 12, II | kirepült, az ifjú hölgy, elfeledkezve minden etikettrõl, rémülten
3505 7, I | legelõször is pénz kell. Ezt elfeledték az ország rendei megszavazni.
3506 4, II | voltak, ma már maguk is „elfelejcs”-csé lettek, - s az egyiket
3507 10, VI | szivárványjátszó kristályvizet nézi, elfelejt mindent, ami keserû - és
3508 1, III | Óh, azt a másikat én elfelejtem: csak azt mondja: „papa
3509 10, V | meglátod az ellenséget, elfelejtesz engem, s otthagysz. Nem
3510 10, VI | utánafutott, még valamit elfelejtett. - Ezt a csókot meg adja
3511 3, III | egyszer megijed a vízben, az elfelejti az úszást. Ön ezentúl irtózni
3512 9, I | delnõ, s minden egyébrõl elfelejtkezett. - Beszélt vele? Óh, szóljon,
3513 7, VII | tereferélõ, mindennapi dolog elfelejtõ, kulcslyukon át hallgatózó,
3514 3, II | van pénzé. Apropó! Nehogy elfelejtsem. A szegény gyermekeknek,
3515 9, I | egyebet, mint hogy engedjék elfelejtve, elrejtve maradni.~Az idõ
3516 4, V | szemérmetesség. A ragyogó szemeket elfellegezte a méla érzelgés, s az ajkak
3517 7, VIII | szeretnék, ami egy medalionban elfér. Tudod, hogy minek?~- Tudom:
3518 4, IV | feszült figyelemmel, egészen elferdíti vele az arcát.~- Ugye? -
3519 10, VI | e besüppedt szemeket, ez elferdült ajkakat nem látta õ soha.
|