10-allit | allja-atyaf | atyai-benyu | beozo-budai | budan-csika | csikl-dohan | dohog-elfer | elfog-elszo | eltag-erze | erzek-feleb | feled-ferfi | ferge-franc | frank-gyong | gyony-haran | harap-hitet | hitku-illet | illo--jelen | jeles-kegye | kehel-kicsi | kicso-kivag | kival-konti | konvi-leder | ledik-level | leven-megak | megal-megri | megro-midon | miein-nehez | nekem-odong | oduib-orosz | orozz-pihen | pikan-ranga | range-ruhat | ruhav-statu | stb-szena | szend-szova | szoza-tekin | tekno-tokja | tokor-uj-sz | ujak-vasar | vasas-vinne | vinnu-zuzva
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
12101 8, II | felkötni; neki kell azt megáldani.~Gyönyörû látvány volt!
12102 5, V | bánik velem, eltûröm tõle, s megáldom az órát, amelyen e házba
12103 4, I | hajadonná fejlõdni szemei elõtt, megáldva a szûzi báj minden varázsával.
12104 1, III | tönkreteszik a társadalmat.~- De megalkotjuk az államot.~- Az nem igaz!
12105 13, I | küldöttei, kik a határvonalakat megállapítani segítettek. Azt is tudta
12106 12, III | mindkettõnk táborának a megállapított demarkácionális vonalak
12107 11, VII | lecsapás volt!~Egyhuzamban, megállapodás nélkül, szétverve, lekaszabolva
12108 7, IX | vagy rossznak, de egyszer megállapodik: a nõszívben a vesztes fél
12109 1, I | szavakat suttogva közben.~Végre megállapodtak valamiben.~- Ez nagyon jó
12110 5, III | Barthelmynek, õ sem fogja megállhatni nevetés nélkül, én sem;
12111 9, III | már, akkor a lovagló nõ megállítá az öszvérét, lehibbant a
12112 7, VIII | viszonozhatom. Adjon Isten jó napot! Megállítani az asszonyokat, a kislánykákat,
12113 11, III | néven venni egy hõsnek, ha megállítja olyan helyen a lovát, s
12114 5, III | õ bemutatja magát önnek, megállíttatva a hintót; elmondva egyenesen,
12115 11, III | Erre a francia fõtiszt is „megálljt!” parancsolt a maga lovasságának,
12116 4, III | senkinek.~- Ezt igen szívesen megállom, bárónõ.~- Nem akarom, hogy
12117 10, V | rohamnak sikere volt. A volónok megállták a csetepatét. S De Fervlans
12118 5, III | ígéretemet, nehéz volt, de megálltam, hogy azt a rejtélyes embert
12119 5, I | kosarat kell adni, - azért megapprehendálnak, - abból pletyka lesz. Jobb
12120 5, VI | domestica cassájában úgy megáradjon a pénz, hogy annak a szélén
12121 10, IV | hogy a Hanság vizei újra megáradtak, az alul feszítõ dágvány
12122 3, III | keserves pillantást vetve a megaranyozott hullámtükörre, az õ tündérálomi
12123 6, I | helyen, a gyepágy mellett már megásva találta a kis sírgödröt.
12124 2, I | tudománytól összegörnyedt és megaszalt alázatos férfiú, akinek
12125 5, I | mutatni, hogy õ milyen makacs, megátalkodott tisztelõje a Névtelen Vár
12126 11, V | választó kortes: nem jó lesz õt megbántani.~- Jobb lesz, ha visszadugod
12127 1, II | ifjú úr kezét.~- Adieu! Ha megbántottam, ezer bocsánat. Most visszavonulok.
12128 5, III | elkövetett sértést õszintén megbánva, azért lovagias készséggel
12129 2, I | szemközt jövõvel egyszerre megbarátkozó. Látszott, hogy új volt
12130 4, V | Óvatosan kellett õt ezzel megbarátkoztatni.~- Hát ez évben semmi kívánságod
12131 1, I | egy pillanatra az idõtõl megbarnult szobor. Mikor pedig a másik
12132 10, V | volt a legcsúfabb.~Az is megbecsülte õt, és felé tartott.~A démonok
12133 2, II | a homlokán tüzes vassal megbélyegeztetett. Ez az oka, amiért az arcát
12134 1, IV | calembourg-okat mondani, megbírálták a divathölgyek toalettjeit
12135 7, II(3)| Kisfaludy Sándortól a nádorispán megbízásából szerkesztve, korszakalkotó
12136 5, VI | virágházban, gyakran adott megbízást, hogy menjen fel Bécsbe
12137 1, III | pénzmûveleteinek ügyvitelével megbízatni? Vagy általános bérlethez
12138 6, II | halmozva: aki tûr, lemond, megbocsát, szeret: aki nemzetét, mely
12139 6, I | halálát sem tudja magának megbocsátani!~- Adjon ön neki életet! -
12140 5, VI | könyvei közé.~A legkönnyebben megbocsátható kíváncsiság egy leánynál,
12141 4, I | levél végén ez volt írva:~„Megbocsátja ön nekem, ha a nagylelkû
12142 7, II | haragszom senkire, amikor megbocsátottam mindenkinek, s nem kívánom
12143 5, IV | asszonyi állatnak sok bûnei megbocsáttatnak azért, mert sokat szeretett.~
12144 4, IV | lenni: ha lop, nem szabad õt megbotozni, s ha embert öl, nem akasztják
12145 1, II | merte hívni az embereket! S megbüntették magát a templomot is; eladták
12146 9, III | ajánlatot, hogy Bonaparte megbuktatására közre fog mûködni; hanem
12147 9, III | Vavel hívei a császárságot megbuktatni, akkor õk helyreállítják
12148 10, II | félelmetes arcról, mint a boától megbûvölt evetke.~A férfi halkan folytatá:~-
12149 2, II | könnyeket jelentenek. - Modora megcáfolta mind a kettõt. Víg volt
12150 2, I | kotlóssal. A vén komondort is megcirógatá, s a kis béresgyerekeknek
12151 5, III | másnak. - Engem a feleségem megcsalt, és megszökött tõlem valakivel,
12152 4, I | fölvált más”.~De a remény megcsalta, s aztán évrül évre mindig
12153 5, VI | elhárításához fogni. Inzsellérünk megcsinálta a költségvetést, s óriási
12154 10, V | az öszvére az út közepén megcsökönyösödött, ami szokása az öszvérnek,
12155 8, I | neked a te jegyesedet. Ha az megcsókol, attul meghalsz! - Hanem
12156 5, V | teszek, s akinek a kezét megcsókolhassam, ha megfenyített. Adjon
12157 6, I | erõszakolni, hogy vonagló ajkaival megcsókolja azt.~- Igen, igen! - rebegé,
12158 3, II | Hát nem szabad nekem téged megcsókolni? Tavaly még szabad volt,
12159 7, VII | engedje az ujjai hegyét megcsókolnom utoljára.~Marie odament,
12160 9, I | akit imádok... én csak megcsókolom õt, hogy ráismerjetek róla:
12161 7, IV | tûz-láng! - Hiszen ha engem megcsókolsz, az én arcom nem lesz attól
12162 1, III | ahányszor felébredtem, mindig megcsókoltam.~- Önnek fogom adni, ha
12163 2, I | megszökni.~A tudós matematikus megcsóválta a fejét.~- Azt mondom én,
12164 11, IV | férfiaknak, kik nem hagyták megcsúfolni a zászlójukat. Jeszenszky
12165 4, V | Szegény gyermek! Egy kicsit megcukrozták neki a keserû gyógyszert,
12166 10, VI | a földre csüggesztve, s megdermedt kezének égre meredõ öt ujjával
12167 7, IV | megpirongatsz, s ha jól eltaláltam, megdicsérsz.~- Tõlem nem is kérdik már -
12168 11, V | magának, s a hadsor elõtt megdicsérte, megajándékozá. S aztán
12169 9, I | voltam, örültem rajta, hogy megdicsértek ez ügyességemért. Egyszer
12170 7, II | halottnak az arcvonásain, oly megdicsõülés ragyogott át az ifjú férfi
12171 6, I | embernek pedig azzal kezdõdik a megdicsõülése.~- Nem láthatnám még egyszer
12172 4, II | volt a köszönet.~Mikor e megdicsõült tekintettel teleragyogta
12173 5, III | Ön nem a magáé...~Vavel megdöbbent; a szó félbeszakadt ajkán.~
12174 4, II | lencséjétõl, arcán valami megdöbbentõ átváltozás látszott. E megnyúlt
12175 10, III | két hírhedett carlin!~- Megdöglött mind a kettõ.~- Ah, be kár
12176 1, III | mely a jelen állami rend megdöntésére készült, s aminek fõfonalai
12177 1, I | cipõit és átázott harisnyáit, megdörzsölgeté a lábait egy flaneldarabbal,
12178 2, II | ezt meg ezt a menyecskét megdorgáljam, hogy ne nyissa ki az ablaktábláját,
12179 5, V | ha felvidít valami, s aki megdorgáljon, ha ostobaságot teszek,
12180 3, I | az ez ellen vétõk rögtön megdorgáltatnak, míg azt mindannyinak el
12181 7, VIII | szükséges a nõknek, hogy idegeik megedzõdjenek.~- Azt hiszem, a parasztnõknek
12182 3, III | Még a kedélye is egészen megedzõdött a leánynak ezáltal. Nem
12183 11, V | vértõl iszonyú.~- A franciák megégetik a magyar nemeseket!~Az újonchad,
12184 11, V | végig az a szekér, melyen a megégett tüzér feküdt. Egy rettenetes
12185 5, IV | rágalmazásával.~Abban hallgatag mind megegyeztek aztán, hogy ennek a nõnek
12186 5, III | készséggel sietett ez ismeretség megejtése fölött is kifejezni õszinte
12187 6, II | átelleni faluba, ahol aztán megejthetõ volt a temetés.~Ott a Hanság
12188 11, V | renden elbámult, s bensõ megelégedését nyilvánítá.”~Ezek meg a
12189 11, III | Akkor azután a tizenkettõvel megelégedett.~De az már csakugyan a magyar
12190 9, I | aranyhímzést a ruháikon; megélhetsz te a kezed munkájából, s
12191 7, VIII | hová lesznek? No, azok csak megélnek valahogy, majd megfogják
12192 5, I | hogyan lehetett annak õt megelõzni. Megmagyarázták aztán neki,
12193 7, I | Elszánta rá magát.~Jövetelét megelõzõleg levelet írt a grófnak, egész
12194 11, V | mikor õ maga minden mást megelõzve, végigszaladt a bicskei
12195 11, IV | a huszonnégy sebbel még megélt, és kigyógyult! S Hunkárt
12196 10, VI | olyan nagyon hívták, hát megemberelte magát. Felnyitotta szemeit,
12197 7, VII | Már kezdõdik? - dörmögé, s megemelte a kártyát - s megnézte,
12198 7, VII | én boszorkány-nyomásomat megemlegeti, akinek álmában a mellére
12199 7, II | kliensével, még arra is megemlékezett, hogy egy olyan magasztos
12200 2, II | monda a bárónõ Bernát úrnak, megemlékezve a kötött Bruderschaftról.~
12201 5, III | Itt a csalás éppen úgy megengedett dolog, sõt éppen kötelesség,
12202 5, V | velem kikocsizni?~- Ha ön megengedi, hogy itthon maradjak.~-
12203 1, IV | a kis háziasszonynak.~- Megengedik uraim és hölgyeim! - szólt
12204 12, II | kimerültségrõl panaszkodott, annak megengedték, hogy lepihenjen, akkor
12205 5, VI | volt még mindkettõjüknek megengedve. Az idõ is elromlott. Egy
12206 4, IV | akár rút? - Aztán, hogy megenyhítse e kegyetlenséget, hozzátette
12207 1, III | szokott zsémbelni? Pedig megérdemelném ám; nagyon rossz voltam
12208 7, VI | átküldeni. Lizett pedig megérdemelt nyugdíjba lép nálam. - Azután
12209 11, IV | vitézi érdemrendet kapott. Megérdemelte: a szívéért még inkább,
12210 6, I | önöket. - Én bizony Isten megérdemlem már, hogy nyugalomra térjek.
12211 1, IV | vaudeville-je megnézhetõ-e? Megérdemli-e azt a 3000 frank évdíjt,
12212 8, I | becsület mezején estek el! S megérdemlik, hogy a nevüket betakaró
12213 11, I | félrefordítva, s csak azután, mikor megérezte ujjai hegyével, hogy annak
12214 3, I | elvált Marie-tól, akkor Lajos megérinté az ajkaival a kezét és a
12215 13, I | velünk történteket; - mire ön megérkezik, már akkor tudni fognak
12216 7, III | úr, násznagyi minõségében megérkezvén a kastélyba, õsi szokás
12217 10, III | még egészen fiatal, s ha megerõltetjük az emlékezetünket, eszünkbe
12218 5, VI | egész virágoskert körül. Úgy megerõsítette azt, mint valami váracsot.
12219 12, II | olyan nagyot a fejemre? Megerõtetted vele magadat. No, sebaj.
12220 5, III | pillanatig gondolkoznék ön rajta, megértené. Én nem kérdem, hogy e rejtélyes
12221 4, V | és széleket, s miután jól megértett mindent, ünnepélyes bámulatra
12222 1, I | igaz! - szólt az öreg. - Megértettem önt. Tökéletes igaza van.
12223 5, III | mosolyával elárulta.~- Ön megértheti, hogy ezt a felfogást tartozott
12224 5, I | bárónõ idegen.~És ez is megérthetõ.~A környékbeli földesurakat
12225 11, II | Hogy a feladat nehézségét megértsük, a helyrajzot kell elõrebocsátanunk.
12226 8, III | vele, ami már annyi nõvel megesett, hogy egy férfiért, akibe
12227 5, II | táncol. Akik ezt nézték, megesküdtek rá, hogy ennél furcsábbat
12228 12, II | kentauroktól nem kell félnem, hogy megesznek, öntõl legkevésbé félek.
12229 8, II | karjai közé fusson: aki majd megette ezért a meglepetésért.~És
12230 11, III | Azok a német tisztek majd megették, úgy összevissza csókolták
12231 2, III | hideg embert. Még jobban megfagyasztotta.~- Köszönöm. - A bárónõ,
12232 1, III | emberszeretet ürügye alatt, nehogy megfagyjon szegényke; voltaképpen azzal
12233 4, V | stratégiából, hogy a vékonyai megfájdultak a sok röhögéstõl; de hogy
12234 1, I | alakja egy durva, veresbõl megfakult gyapot nagykendõbe burkolva,
12235 5, VI | nyögé méltatlankodva.~Marie megfeddte e kislelkûségért.~- Önnek
12236 3, II | synedriumai sem tudnának megfelelni, hát még én, szegény kiszolgált
12237 7, I | megtizedeltetést.~S ezt megfelelõ kegyetlen pátosszal mondá,
12238 1, IV | amivel a gyermek e feladatnak megfelelt, ennivaló szeretetreméltó
12239 3, IV | az utánajáratott az önt megfélemlítõ rémnek, s elfogatta azt:
12240 5, III | húzzák ki hüvelyébõl, mikor megfenik, hogy meg ne lepje a rozsda.~
12241 4, III | nem tettek velem; hanem megfenyegettek, hogy kínozni fognak, ha
12242 2, I | hamiskás mosollyal mondá neki, megfenyegetve öt ujja hegyével:~- Nekünk
12243 5, V | kezét megcsókolhassam, ha megfenyített. Adjon ön nekem anyát; én
12244 8, III | Thémire-nek a közelükben megfészkelni magát. Ezt remekül gondolta
12245 2, III | ha ügyvéd lesz ön, akkor megfogadom fiskálisomnak hatszáz forint
12246 11, IV | barátja, Horváth Kristóf megfogadta, hogy bosszút áll érte!
12247 5, II | Barthelmy Léon -, ahogy megfogadtam, egész embert idomítottam
12248 7, VIII | megélnek valahogy, majd megfogják az egereket, meg azokat
12249 3, II | Miura, hát hogy merte maga megfogni a kis egeret? Nem meg volt
12250 3, IV | Áruló! Mit mertél tenni? Megfojtalak!~No, iszen a doktornak se
12251 9, III | ármányszövõét; máskor pedig megfordítva. Hogyan esik a keserû az
12252 1, III | el akar bennünket hagyni? Megfoszt kedves jelenlététõl? Nem
12253 10, VI | mindenféle semiramisi hírnévtõl megfosztani törekedett; nem is lehetett
12254 13, I | rászedett. „Desden con desden.” Megfosztom önt diadala gyümölcseitõl.
12255 5, VI | elromlott. Egy õszi dér megfosztotta a kis kertet virágdíszétõl:
12256 6, II | csirke; mert azokat õ rögtön megfõzette keményre, és aztán feltörögeté.
12257 11, IV | végre-valahára hozzájutott, hogy megfõzhesse a rég nélkülözött ebédet.~
12258 11, IV | napja, amelyen az ebédet megfõzhette volna. Ember és ló el volt
12259 11, IV | A hadsereg hozzáfogott megfõzni a maga ebédjét.~Az inszurgens
12260 7, VII | beadja az ablakon, s én délig megfõzök. Mert azok a szegények,
12261 12, II | szájában, aki asszonyok vérében megfürödni képes: - az én vagyok! És
12262 13, I | azon a ponton állt, hogy megfutamodjék, mint mikor a Névtelen Várban
12263 11, V | költött Budapesten ez a megfutott csapat, tanúskodik róla
12264 1, III | alkalmat el kell szalasztanom a meggazdagodásra; de kalmár vagyok ugyan,
12265 6, II | Írott levélre, postára csak meggondolatlan ember bízhatta a titkát.
12266 5, III | ezáltal?~- Éppen olyan jól meggondoltam, mint ön, mikor egy szál
12267 5, III | miatta szenvedõ hölgyet ily meggyalázó gúnytekintet éri.~Nem volt
12268 8, I | betakaró fátyolt letépjük meggyalázott hírükről, s porrá lett csontjaikra
12269 12, II | alját, ahol érõben levõ meggyel és cseresznyével rakott
12270 9, II | Kegyetlenül, átkozott módon meggyilkoltatott, mint ahogy meg fognak gyilkolni
12271 13, I | elmaradt. - Látjátok, az öröm meggyógyított. - Hagyjátok még a kezeiteket
12272 13, I | neki, hogy meggyógyuljon, meggyógyul, és itt marad köztetek.~
12273 3, IV | Ha azt akarja ön, hogy meggyógyuljak - monda a férfi -, akkor
12274 13, I | parancsoljátok neki, hogy meggyógyuljon, meggyógyul, és itt marad
12275 13, I | egy haldokló sebesültet meggyóntatni.~- Kóroda! - Hajts, postillon!~
12276 11, III | ha meg akart halni, azt meggyóntatta, s mind a két minõségben
12277 5, VI | Sopron vármegye pedig abban a meggyõzõdésben él, hogy az tekintetes nemes
12278 1, I | hiszem, nem lesz önnek a meggyõzõdései ellen. Még talán egy kis
12279 5, III | hölgynek bájos arcvonásaiból meggyõzõdjem arról - hogy az én férgemnek
12280 3, IV | vagyok!” vékony nõi hangjából meggyõzõdött róla, hogy az nem Sátán
12281 4, IV | annak a platina-taplójánál meggyújtá a viasztekercsét, s azzal
12282 1, I | mellékszobában a gyertyákat meggyújtják, s kijön onnan - az öreg
12283 1, I | melyet a karos tartóban meggyújtott két szál argandi faggyúgyertya
12284 7, VI | maradj! Majd hogy megint meggyújtsd az arcát! Csak eredj te
12285 11, V | koporsóból, és eget kér”.~Ez van meghagyva belõle:~„A császár és király
12286 3, I | öltözetben, tisztelettel meghajtja magát. Elõbb meggyõzõdést
12287 13, I | utcán csendesen a nagyon meghajtott lovakat.~Csendesen közeledett
12288 3, III | Jóságos Isten! Hogy Lajos meghaljon? - Azt én nem engedem!~-
12289 3, III | azt? Hisz a kocsizörgést meghallaná õ, s arról megtudná, hogy
12290 4, V | félórával hamarább adna jelt: meghallaná-e azt Lajos?~Meghallotta.
12291 7, VII | tökéletes pákosz hadat! Ha meghallanám, hogy valamelyik elneveti
12292 9, II | tõle: ki vagyok én? Hogy meghallhasd az õ szájából, hogy én vagyok
12293 10, V | hitte, hogy a csatazajban meghallhatja azt kedvese. Messze volt
12294 8, II | neki csak õtõle magától meghallható hangon: „Ne menj el! Maradj
12295 5, III | harmadik ember ott a bakon meghallhatta.~Mennyivel más érzések voltak
12296 2, I | Hiszen semmi rossz sem, amit meghallott felõle; csak azt hallotta
12297 3, II | beteg, nem gyógyítanának, meghalna?~- Sokszor az a vége a betegségnek.~-
12298 8, I | Ha az megcsókol, attul meghalsz! - Hanem ugyebár alispán
12299 7, I | megmaradtak, az irlandiak mind meghaltak. Látja-e? Kilenc! Megint
12300 9, III | mondja: „Nem vagyok!” - „Meghaltam.”~- Föl ne támadjon soha!~-
12301 3, II | öltél meg. Pedig igen nagyon megharagítottalak.~- Oh ez nem harag! - sóhajta
12302 7, VII | soha meg nem unom. Néha megharagszom rá. Akkor földhöz csapom.
12303 13, I | koronás emberek között. - Ha megharagusztok egymásra valaha, híjátok
12304 8, II | kutyák~Ugatják, nem jön: megharapják!~Sem sár, sem víz, sem ebugatás,~
12305 4, III | lábon járni tanítottam, hogy megharapta a karomat, hanem azért én
12306 5, V | az angyal trombitaszava megharsan.~- Aki angyaltársának szabadítására
12307 1, I | elvesztette kockán, tõrével meghasított. Természetesen szörnyû halált
12308 9, I | levegõbe, hogy egymással meghasonulva, soha egésszé ne váljanak
12309 2, II | ilyen dolog engem nagyon meghat. Aztán majd jöjjön el hozzám
12310 4, II | gróftól megkapja a szükséges meghatalmazásokat, azokban kész eljárni.~Lajos
12311 2, I | azt végezzék el az urak a meghatalmazott ágens úrral: s aztán tegyünk
12312 1, III | egy hölgynek az életkorát meghatározni, akit senki se látott?~-
12313 8, III | vonulni a határon, s egy meghatározott helyen lesben fogok maradni.
12314 12, II | valami igen szép kép?~- Megható szép kép. A „Szamaritánusok”.~-
12315 11, IV | Még ez sem volt jeladás a meghátrálásra.~Hanem ezalatt a francia
12316 9, III | ütközetben azért kellett meghátrálnia, mert egy hatalmas új hadviselõ
12317 11, VII | lovascsapat a túlnyomó erõ elõtt meghátrált, a gyalogság nem bírt a
12318 7, VII | akarnak enni, hogy a gróf megházasodik. A gróf nekem megígérte,
12319 2, I | bajom, hogy a doktor urat meghíhassam. Ugyebár, a doktor kötelessége
12320 7, II | ünnepélyes szándékát azonban meghiúsítá Marie azzal, hogy gyermeteg
12321 9, III | fellengõ tervei mind sorba meghiúsulnak.~A német patrióták felkelése
12322 4, I | mindenünnen vendégszeretõ meghívásokkal ostromolták, de õ oly határozott
12323 12, I | úr drágái is kaptak ilyen meghívást.~- Mint Görömbölyi alispán
12324 7, VI | jó Lizettet felkeresni, s meghívni õt magunkhoz. Úrnõje eltávozta
12325 7, VI | elõkészületek. Rokonaimat nem kell meghívnom, mert azokkal haragban vagyok.
12326 10, III | hiszem, hogy a császár miután meghódította fél Európát...~- Az egészet...
12327 1, I | van kisleányuk?~Az öregúr meghökkent.~- Nem, kedveském: nekünk
12328 5, VI | építtetett a számára, abba meghozatta Erfurtból és Harlembõl a
12329 8, I | amióta a magyar országgyűlés meghozta az inszurrekcióról szóló
12330 5, III | amivel a nevemet mindenütt meghurcolhatja.~Vavel Lajos hosszasan nézett
12331 13, I | Cambray-tól ragadt rám. Meghûtöttem magam, mikor éjjel futottunk
12332 4, V | fülke-boltozatot emelé. Egy zsinór meghúzására az ércfüggöny legöngyölõdött,
12333 2, I | földesuraság közeledtét, hogy jókor meghúzhassák a harangot.~A falunak csak
12334 12, II | foglalta el, ahol észrevétlenül meghúzódhatott. Körös-körül nagy messzeségre
12335 12, I | Ha a csengettyû drótját meghúztam erõsen a gróf szobájában,
12336 2, I | valakinek az órája elromlik, azt megigazítja.~- Remélem - szólt a baronesse
12337 7, IV | van - szólt az alispán - megígérem, hogy amnesztiát eszközlök
12338 9, I | fölfelé röpíti.~Egész kincs a megígért jutalom e nagy furfanggal
12339 1, III | összemenõ szemöldökkel, megigézõ mosollyal ajkain. A haja,
12340 4, III | kastélyból tennünk; attól megijednének.~- Van eszed? Hisz akkor
12341 1, I | vendégnek csak itt jutott eszébe megijedni.~- De hallják önök, nem
12342 7, V | odaugrottak hozzá. „Látod, megijesztetted õt!”~- Ne rettenj meg -
12343 3, IV | Fertõ tóban fürdõ leánykákat megijesztgette, rendeletet adott a halászoknak,
12344 10, VI | állni, mert õ volt annak megindítója!~Azért ápolta olyan nagyon
12345 10, V | trombitáltatott, s azonnal megindított õ is egy portyázó csapatláncot
12346 5, VI | között.~Ez a küldemény újra megindította a kettõjük közt félbeszakadt
12347 3, I | melléje ül szótlanul, s aztán megindul a két fekete ló a jármûvel
12348 8, III | együtt, akkor én csapatommal megindulok éjjel az õ helységét fölkeresni.
12349 2, II | amazt a szép leányt jó lesz meginteni, mert nagyon szilajon járja
12350 12, I | kisasszonyaikkal együtt meginvitált; - a gróf úr drágái is kaptak
12351 3, III | se legyen tartós. Azt is megirigylette tõle - talán a sors. Minden
12352 2, II | parasztlegények egymással, s nekem megírja, hogy ezt vagy amazt a szép
12353 13, I | levélbõl, amiben mindent megírtak. - Te vagy a mi hõsünk,
12354 12, I | tudni, hogy meghalt.~- Igen. Megírták.~S azzal elõvette keblébõl
12355 3, III | segítsége.~Hanem hát úgy volt megírva, hogy még ez az egyetlen
12356 9, I | hogy az igaz hálakönnyeket megismerheté, s nagyobb boldogságát találta
12357 5, VI | visszakerülve a Fertõ tájékára, megismeri egy hajdani bodnár gazdája
12358 9, III | hogy a hangjáról elébb megismerjék, mint az arcát látnák.~Lajos
12359 7, VI | semmi szüksége sincs a velük megismerkedés szerencséjében részesülni.
12360 7, I | boraival és a konyhájával megismerkedett a grófnak, odalenn, abban
12361 5, III | Régóta kívántam önnel megismerkedni - folytatá az ezredes, mialatt
12362 4, II | kelletlen látogatása alkalmával megismert, s aki nagyon megnyerte
12363 10, V | felé tartott.~Már messzirõl megismerték egymást, s egymásra nevettek.~
12364 7, VI | elzáró acélgörgénnyel is megismerteté, aminek a célját õ maga
12365 5, III | reszketõ hangon.~- Azt is megismertetem önnel. De most már beszéljünk
12366 11, IV | a tegnapi jelenet megint megismétlõdött a két testvérrel. Hermány
12367 1, II | fej, hazaviszem, ha írás, megiszom.~Azzal felvetette a pénzt,
12368 11, VII | kenyérért, a kutakért, mikbõl megitattak, verekedniök kellett az
12369 4, IV | statáriumfán a személyleírásomat, megítélheti.~Azzal a gyertya felé fordult
12370 3, IV | Lajosnak. Felkelt magától, s megitta a szokott hat pohár vizet.
12371 10, I | gyógyszertárát kaparintották el, s megitták a felcsernek minden drága
12372 7, II | valamennyi szörnyetegei megittasultak, hogy én is hozzájok hasonló
12373 7, IV | határozza el magát a háború megizenésére meg a szerelme kivallására;
12374 9, II | hogy én ezt Cambray-tól megizenjem Amélie-dnak?~- Eredj hát! -
12375 3, I | ló a jármûvel az ezerszer megjárt úton, egyenlõ tempóban,
12376 2, III | beszéli, amivel híresen megjárta az egyszeri földesúr, aki
12377 1, I | Martin fõút is arról van megjegyezve, hogy hét órától fél tizenkettõig
12378 2, II | karjába fogózva. Az erdõkerülõ megjegyzé, hogy egyik nap a dáma nehézkes,
12379 2, I | Lett is rá egy általános megjegyzés, nyíltan és elhallgatottan.~-
12380 3, I | hírlap volt. Lajosnak voltak megjegyzései némely eseményekre. E megjegyzéseit
12381 3, I | megjegyzései némely eseményekre. E megjegyzéseit tollba mondta Marie-nak,
12382 1, IV | talált volna ezen semmi megjegyzésre méltót.~A mosolygó, hízelgõ
12383 7, V | jónak látta egy kedélyes megjegyzéssel visszaadni a derült színezetet
12384 5, I | feleket.~Egy körülményt megjegyzett Vavel: azt, hogy amíg a
12385 3, I | magányos veréb, a parancsszóra megjelen, s mint igazi divatos postillon,
12386 7, II | megjelenése.~Igazán olyan megjelenés, aminõnek a világromboló
12387 8, III | pongyolában, az õ szabadító megjelenésére várva. E pillanattul kezdve
12388 9, I | feltámadt kísértõ szellem megjelenését várja.~Az jött.~Késõ volt
12389 10, IV | nagy tûz van, ott mindjárt megjelenik a forgószelek boszorkánytánca;
12390 4, III | obszervatóriumból, hogy újra megjelenjen a sötétbõl - a hold.~Ahelyett
12391 2, II | télen úgy, mint nyáron, megjelennek a kastély rondellájának
12392 12, III | melyek a telepezési határokat megjelölték, s azokat veres irallal
12393 1, IV | most rögtön elutazom. Mikor megjövök, azt is megírom önnek. Addig
12394 3, IV | Akkor aztán tökéletes volt a megjuhászodása, mikor a fátyolos hölgyet
12395 3, IV | Nekem van ilyen pénzem sok. Megjutalmazom önt, ha kérésem teljesíti.~
12396 6, I | vékony fonál, aminél fogva megkapaszkodjam, hogy le ne hulljak a mélységbe.
12397 5, III | Barthelmy Léon ezredesrõl?~- Megkaptam a látogatójegyét - felelt
12398 3, III | megrémülve, s fél kezével megkapva a leánynak a derekán az
12399 5, III | mint egy szemszúrástól megkarcolva élni. - Azt még sohase hagyta
12400 6, II | aztán forró vízben a tojás megkeményült, a külsõ héj lehántása után
12401 7, I | kritikus, aki a koncert végén megkérdez egy mellette álló urat: „
12402 3, I | vendégeket sorba veszi az úrnõ, megkérdezi, hogy szolgál egészségük,
12403 5, III | Szabad lesz elõbb öntõl megkérdeznem, gróf úr - szólt csendes,
12404 7, VIII | csakugyan nem tudják maguk megkeresni a kenyerüket, mert nagyon
12405 5, I | Ebbõl mindjárt az lesz, hogy megkérik a kezét; - kosarat kell
12406 5, V | nem ment oda hozzá, hogy megkérlelje. Szánakozó tekintettel nézett
12407 4, III | ott jó éjt kívánt neki, s megkérte, hogy a szobája ajtaját
12408 10, IV | felén kellett megkísérteni a megkerülést.~Ott szikes fehér síkság
12409 10, V | puskáitokra szuronyt tûzve, megkerülitek a bozótot. A vízárokhoz
12410 10, IV | Melyik felén lehet azt megkerülni?~Mind a két lovas azzal
12411 11, IV | a Párzsa patak folyásán megkerülték a kismegyeri halmokat, s
12412 9, II | ellenségeid gondolták ki ezt, hogy megkeserítsenek? Nézd: ez a két kép nem
12413 7, VII | hadfogadási zászló, s holnap megkezdõdik az önkénytes lovagok beírása.
12414 5, III | érzésnek, hogy e nõ az õ megkíméléseért ily önfeledten áldozza fel
12415 12, II | értelmezni, ha az úrhölgyet is megkínálja a csutorával. Ilyen melegben,
12416 2, I | tovább: „az ecetes vízzel megkínált Jézus pedig mondá: elvégeztetett!”
12417 8, I | hogy mást ilyen kegyetlenül megkínozhat.~- Hiszen most akartam rájönni,
12418 7, VIII | Óh, igen. Holnap mindjárt megkísérlem.~- De én nem kívánom ilyen
12419 8, III | Itt azután minden módot megkísérlettem, hogy a védõlovagot kicsaljam
12420 1, I | rögtön elfognának, amint megkísérteném helyembõl megmozdulni. Pedig
12421 10, IV | dágvány túlsó felén kellett megkísérteni a megkerülést.~Ott szikes
12422 1, III | rajta kívül már olyan sokat megkísértettek: hogyan lehet az ember eszének
12423 2, I | képes kisebbíteni, mely megkívánta, hogy a hölgyek a hajukat
12424 5, VI | pénztárából felajánlá a megkívántató tizenötezer forintoknak
12425 5, III | lepje a rozsda.~Egy tehertõl megkönnyebbült a szíve a hadcsapat elvonulásával.
12426 4, III | Ahelyett, hogy bámulnám és megköszönném önnek a nemes, lovagias
12427 4, I | kezûleg írt levélben kellett megköszönnie.~A levél igen szépen volt
12428 3, I | a háziasszonynak szépen megköszönték, s egymásnak kedves egészségére
12429 3, II | problematikus.~Kik jönnek õt megköszönteni születése napján?~Elõször
12430 11, III | lova ejtette rabbá, ami megkötötte magát az út közepén, s úgy
12431 4, III | bántották önt, bárónõ?~- A megkötözésen kívül egyéb rosszat nem
12432 4, V | az a... Napóleon, hát úgy megkötözöm, hogy se té, se tova nem
12433 1, II | féljen semmitõl - biztatá a megkötözöttet a hosszú férfi a futársarukban. -
12434 4, III | nõcselédet, akit szintén megkötöztek, s betömték a száját, szabadítsa
12435 1, II | kapubejáratra nyílt: ott megkötözték, betömték a száját, lehúzták
12436 13, II | harcolni többé... A béke megköttetett. - „Amaz” - elvett országotokból
12437 12, III | fegyverszünet négy hétre van megkötve, ezt is megsúghatom önnek;
12438 3, III | sírkeresztek darabjait, mik félig megkövesülten az eltûnt Jakabfalva, Fertõ,
12439 5, III | hüvelyeikbe.~- Akkor sietek a megkövetéssel - monda Barthelmy Léon. -
12440 5, III | azért lovagias készséggel megkövetést és bocsánatkérést teljesítettem.
12441 5, III | forma és szabály szerint megkövettem.~A két kísérõ is közelebb
12442 9, I | hangon a hölgy, és szemei megkövülten meredtek e szomorú képre.~
12443 3, III | mik nem engedik magukat megközelíteni, majd meg emberlárma támad,
12444 2, I | cirkalmot.~Azonban egyszer csak megkondul a harang a toronyban; erre
12445 7, VIII | tálalták ki a hajdúkását: Marie megkóstolta azt, s azt mondta, hogy
12446 11, V | esett, s mikor legelõször megkóstoltattam vele a paprikás bürgét,
12447 7, VII | minden szobát, tornácot, megkotrottam a seprûnyéllel minden ágy
12448 6, II | a vérnél. Vavel Lajosnak megküldé a könyvárusa azon éveknek
12449 7, I | ötven nehéz márkát tetszett megküldeni.~- Engedelmet kérek, hogy
12450 5, III | lakni.~A bárónõ a pontosan megküldött bérletösszeget éppen olyan
12451 11, VII | közkatonájáig. A királynak is megküldte ezt a jelentést.~Meskónak
12452 12, III | rimánkodásaira engedte volna meglágyítani a szívét, hogy a feleségét
12453 12, I | szegény bûnös lelkének, ha már meglakolt.~- Belehalt a Hanságban
12454 7, II | tigris, várta ugrásra készen, meglapulva a földhöz, a maga jelszavát.~
12455 7, II | akarod, hogy a kezed írását meglássák, s arról megtudják, hogy
12456 5, III | zökkenõknél, hidaknál maguktól meglassíták a lépést, és aztán megint
12457 10, V | leszállok e dombról, mert ha meglátnak, megtudják, mi van a hátam
12458 8, II | hogy kedveseit a kastélyban meglátogathassa. Annak sem volt bizonyos
12459 11, I | mihelyt egy szabad napja lesz, meglátogatja őket, s addig is sűrűn fognak
12460 6, I | az én Dávidom, s azután meglátogatom mindennap.~Azzal begöngyölgeté
12461 7, VII | A düh lep meg, ha egyet meglátok közülök; ezeket a két balkezû,
12462 7, V | kocsiban Lajos mellett?~- Te megláttad azt?~- Igen.~(Lajos jól
12463 1, I | elérzékenyülve az ifjabb férfi, s meglátva, hogy a kisleány vékony
12464 8, II | aki majd megette ezért a meglepetésért.~És így mégis õ kapta az
12465 10, VI | sikolta fel a hölgy örömteljes meglepetéssel, s mintha az volna a világ
12466 5, II | kellett annak legnagyobb meglepetésül szolgálni.~Az alak, akit
12467 9, I | vissza kell térni), akkorra meglephesse valami nagyon szép nótával.~
12468 8, II | Marie is elolvashassa.~- Meglephetnõk õt a táborban - mondá Katalinnak -
12469 5, VI | sietett vele; gondolva, majd meglepi e gyönyörû új virággal,
12470 1, III | budoárjába fogom vezetni. Meglepjük õt.~Cambray úrnak tetszett
12471 10, III | a Hanságon át kell õket meglepnem, s ugyanazon az úton vissza
12472 9, III | elemózsiával; most maga akarja õt meglepni vele. Felnyergeltette azt
12473 4, III | aztán a cselédséget álmában meglepve, ártalmatlanná tehessék,
12474 3, II | lesz-e õt nekem is egyszer meglesnem?~- Félek, hogy meg fogod
12475 7, VIII | annak több joga van Lajost meglesni, mint neki. Õ aztán csak
12476 2, I | presbitérium!~- Én csak megleszek a magam dikciójával valahogy -
12477 1, I | Ekkor a vegytani gyújtószer meglobban. A mellékszobában a gyertyákat
12478 10, II | gyermek -, mert Isten úgyse meglövöm!~- Hát nem ismersz az apádra?
12479 10, II | hangosan: „Megállj, mert meglõlek!”~- Ember vagy, fiam Lackó! -
12480 10, IV | bozótba.~- Kár lett volna meglõnöd. Az csakugyan az én elveszett
12481 1, I | Hiszen a csere nem válik a meglopottnak a kárára.~Amint az öregúr
12482 10, I | drága orvosságát reggelire. Meglopták egymást a bivouacon; hanem
12483 11, IV | kiálta: „No, francia, ha meglõtted az öcsémet, hát lõj meg
12484 12, II | álfranciáknak, késõ lesz aztán megmagyarázni, hogy miféle ravaszságban
12485 5, I | lehetett annak õt megelõzni. Megmagyarázták aztán neki, hogy a gróf
12486 13, II | Nincsen próféta többé, aki megmagyarázza Belsazárnak, mit jelentenek
12487 5, V | akarja ön biztosítani, hogy megmaradjak ebben a Névtelen Várban:
12488 7, I | lõtték: az anglusok mind megmaradtak, az irlandiak mind meghaltak.
12489 11, IV | ellenséget háromszor leszórta a megmászott halomról.~A zalaiak egészen
12490 1, I | zavarba jött.~- Hát hiszen megmelegítettem a serpenyõvel.~- De hol
12491 1, III | bántalom érte, s hogy a megmenekülését mily véletlennek köszönheti.~
12492 8, III | mellett mind a nyolc ágyút megmenekülni. Hát Grancsai káplár, aki
12493 13, I | között maga és háza népe megmenekült, s ha az ellenség kegyetlen
12494 1, III | szökevények után ragadta: vajon megmenekültek-e szerencsésen, s ha a párizsi
12495 11, IV | kigyógyult! S Hunkárt is megmenté, az is kiépült nehéz sebeibõl.~
12496 10, II | kincseit, hanem elrejtette, megmentette azok elõl, aki azt keresik:
12497 5, V | Önök akkor, mikor engem megmentettek a haláltól, az én nevemet
12498 11, IV | megtámadó lovasságot, s megmentették az ezredest és a zászlót.~
12499 6, I | ruhájába, hogy az igazit megmentsem a halálveszélytõl. A magamét
12500 9, I | hogy szökevény vagyok.~- Ön megmondhatta ezt leányomnak? Hol találta
12501 4, IV | Elõször is azért, hogy megmondjam a gróf úrnak, hogy nem én
12502 4, III | az történt, amit õ elõre megmondott.~Egyike az álarcosoknak,
12503 1, III | vissza a jelen helyzethez, megmondva neki, hogy a „Palais des
12504 10, VI | azt a hideg vízzel. Aztán megmosta sebeit. Ah, mily rettenetes
12505 5, II | Barthelmy.~És abban a percben megmozdultak a szörnyeteg arcvonásai.~
12506 10, V | No hát majd ennek is megmutatjuk, hogy a háború nem csillagvizsgálás. -
12507 5, I | csak ott közöttük, majd megmutatná nekik, milyen az igazi úrlovar!
12508 8, III | mondani: mit kívánsz? Akkor megmutatod neki ezt az acélgyûrût, (
12509 10, V | gyönyörû szép fehér fogsorait megmutatva fekete bajusza, szakálla
12510 7, VI | Katalint karöltve, hogy megmutogassa neki ruhatárát, fantasztikus,
12511 12, III | azt az asztalra kiterítve, megmutogatá rajta a veres vonalakat,
12512 7, VI | pedig aztán vitte magával, megmutogatni neki a saját szobáit: a
12513 7, II | alispánt fegyvertárába, s megmutogatta neki szörnyû kincseit.~-
12514 3, IV | Kérem! - szólt a doktor megneheztelve. - Én híva voltam. E borzasztó
12515 10, V | se Isabey nem fogja õt megnevettetni majom-paródiájával; - hanem
12516 1, IV | szerzõk számára, amiért úgy megnevettették? Hardy conditorie-jában
12517 7, IV | találkozás.~Katalin arcán az a megnevezhetlen bûbáj varázsolt, mely az
12518 11, VII | nagybaráti lelkészt különösen megnevezi, kinek a sebesültekre fordított
12519 13, I | elsétálok veletek az ablakig. - Megnézem, hogy jön fel a hajnalcsillag.
12520 1, IV | Desfontaines legújabb vaudeville-je megnézhetõ-e? Megérdemli-e azt a 3000
12521 7, VII | megemelte a kártyát - s megnézte, hogy mit emelt. Bosszús
12522 7, VIII | én itten lenni!~- Holnap megnézzük a gazdaságot - mond neki
12523 9, I | változott meg? Szép lett? Megnõtt? Óh, mondja ön. - Nem hozhatta
12524 7, IV | kellett elébb törülni róla megnyálazott zsebkendõjével.~Lajos aztán
12525 11, IV | mondta Tisza Péter, s azzal megnyálazva a markát, kapta a fokosát
12526 4, IV | kellett volna egy ütközetet megnyerni. Ebbe bolondult meg. - Ezt
12527 7, VII | karszékem, mikor beleülök, az is megnyikkan, és nyekereg, és nem gyõz
12528 7, II | emelkedtek az égnek, ajkai megnyíltak, orcája tündökölt, az mind
12529 8, II | Lajos, amint kastélya kapuit megnyitá a külvilág elõtt, valami
12530 10, IV | partra, mely az utat ismét megnyitja elõttük.,~De már akkor hajnalodik,
12531 10, II | Csak egy ujjaddal kell megnyomnod, s a görgöny felemelkedik.~
12532 4, V | mozdíthatja. Hanem, ha a lábaddal megnyomsz egy rézfogantyút, amit láthatsz
12533 4, V | Azután megint, ha egy gombot megnyomtak a padlón, az egész ércgöngyöleg
12534 7, VI | mindennap - monda Marie; s azzal megnyomva lábával a rejtett gép rugóját,
12535 4, I | tudott az indokban egészen megnyugodni. Nõknél ritkaság az, hogy „
12536 5, III | lovagias ember, s a lovagszóban megnyugszik, s azontúl békét hagy önnek.~-
12537 7, VIII | Nagyon jó lesz, - szólt Marie megnyugtatva.~És aztán amint belépett
12538 1, III | szabadulni. Nem árulta el megnyugvását.~- Nekem se a leányhoz,
12539 11, I | reménnyel, jövőben való megnyugvással.~Milyen nevettető jelenet
12540 7, VIII | Marie ezért az ígéretért megölelte Fräulein Lottit.~- És mennyi
12541 9, II | Istenem! Meghalt?~- Nem! Megöletett! Kegyetlenül, átkozott módon
12542 6, I | elfogták a forradalmiak, hogy megöljék, én a saját leányomat öltöztettem
12543 1, IV | nem kérdezzük: fáj-e neki? Megöljük. A haza érdeke minden tettnek
12544 10, II | mert ha itt maradsz, én megöllek! - Hogy lehet ilyet álmodni!~
12545 5, III | kerüld ezt a helyet, mert itt megölnek. Kivált egy asszonytól.
12546 10, VI | fekszel itt! Te átkozott! Megölted a leányomat! Soha meg ne
12547 6, I | megrohantam õket; kettõt megöltem közülök, s a kincseket elragadtam
12548 6, I | s mindennap lejárt maga megöntözni.~Pedig hát halálból, temetkezésbõl
12549 12, II | Dame-ba oltárképnek! Méltó megörökíteni a szerzõje nevét. - Ilyenek
12550 5, II | közöttünk, hogy ezt az alakot megörökítse?~- Rettenetes! Nem nézhetek
12551 13, II | képét torzalaknak? nevét megörökítsék gúnydalokban? s a kínszenvedések
12552 3, III | kopogtatás hangzott az ajtaján.~Megörült neki: azt hitte Lajos jött.~-
12553 2, II | kisasszony!”~E nem várt megoldás rengeteg kacajra zendítette
12554 2, II | õk.~- Ez a legérthetõbb megoldása volna a talánynak. Hanem
12555 11, VII | ki annak a feladatnak a megoldásában, hogy az elõre-hátra õgyelgõ
12556 2, II | Lehet, hogy közel járunk a megoldáshoz az inzsellér úr ideájával! -
12557 11, III | embereket nem bántja. Isten megoltalmaz.~A feleség a kisebbik fiát
12558 9, I | s hála fejében éppen e megoltalmazott angyal által nyissak új
12559 5, VI | sietett azt nagy költséggel megoltalmaztatni; volt módja benne. Kapuját
12560 9, II | újra megszabadítson, és megoltalmazzon téged.~- S hol van õ?~-
12561 8, II | megtudtad e titkot. Kérlek, jól megõrizd. Minden tekintetben.~Azzal
12562 1, IV | nem fordította, nehéz azt megõrizni, hogy a társalgás még a
12563 2, I | voltak hozzá, azért csak megőrizték apáiktól öröklött kincsüket,
12564 3, IV | arca, mint aki egyszerre megõrült. Valami olyan önkénytelen
12565 5, I | botot a virtusaikért, mert megõrzi õket attól az armalis.~A
12566 11, IV | rohant fedett hadállásaink megostromlására, s a gyalogság mögött vonultak
12567 10, IV | egész tüskesáncokat kellett megostromolni, hol a galagonya a vadszederindával
12568 4, V | ez idõ alatt Henry, aki megosztá vele szobáját, annyit tanult
12569 7, II | ellenség prédájára volt hagyva, megosztoztak a benne talált pénzen, megtömték
12570 5, III | ebben a bagolykalitkában megõszülni.~Csak most kapta magát rajta
12571 5, I | felett függõ veszélytõl megóvja? Maga menjen-e oda: élõszóval
12572 3, II | a férfi hasztalan akarta megóvni kezét, hogy csókjaival el
12573 1, IV | elkezd valami kényes tárgyat megpendíteni; például, hogy tegnap, éppen
12574 7, VIII | újdonság csodái nem hagyták õt megpihenni egy tárgynál; szemébe ötlött
12575 12, II | világban, mint az alattuk megpihenõ csapatról. Onnan másnap
12576 8, III | Mikor Eckmühlnél ötödmagával megpillant egy öt ágyúból álló lovas
12577 5, I | szomorít; - a tréfás adomázó megpirítja a nõhallgatót; ebéd után
12578 7, IV | valamit nem jól teszek, azért megpirongatsz, s ha jól eltaláltam, megdicsérsz.~-
12579 1, III | kandalló tüzébe.~Cambray úr is megpróbálkozott azzal, amit rajta kívül
12580 7, VIII | tanulta azt a szép nótát. S megpróbálni, hogy utána tudja-e dúdolni. „
12581 11, VII | mind a három parancsolatnak megpróbált engedelmeskedni, a negyedik
12582 2, I | Landsknechtsschild.~A két hegyes bajusz megpróbálta ezt a nevet felöklelni.~-
12583 5, V | erejével föléje kerülve, megragadá a férfi kezét, s szólt egész
12584 11, VII | túlparton voltak, akkor a náddal megrakott hidat felgyújtották a hátuk
12585 5, II | s a lovagkorbáccsal jól megrakta a hátát. Ezt is meg kell
12586 10, V | pisztoly eldördült, s a csákó megránduló állszíja tudatá Lajossal,
12587 7, VI | öltönyeivel, alattomban megrántotta az ágya mellett lefüggõ
12588 4, V | Ugyanaz a zsinór, mely megrántva a redõnyt leereszti, jelt
12589 4, II | vízlakó szörnyet, aki engem megrémített. Azt hittem, csak mesét
12590 3, IV | kimagyarázhatlan eset, ami önt megrémítette.~- Igaz. El kellett azt
12591 3, IV | kiengesztelõ tudat, hogy Marie megrémítõje nem volt valami ellenség
12592 7, II | történt? - rebegé a leány megrémülten Lajos lángoló arcától.~-
12593 3, III | Marie! - kiáltá a férfi megrémülve, s fél kezével megkapva
12594 11, IV(5)| íratott meg a nádorispán megrendeléséből.)~3. Ugyanazon kéz írásával,
12595 2, III | oly erõvel a földhöz, hogy megrendült bele az egész kastély, aztán
12596 5, I | amint azok a nevetéstõl megrengenek. És ezt mind csak távolból
12597 10, IV | az inszurgensnek, aki így megriasztá õket.~- No, ez a dolog csakugyan
12598 13, I | jutott, hogy a paripa-robaj megriaszthatná a leány gyönge szívét, s
12599 1, III | fogolyhoz, s azt mondá rideg, megriasztó hangon:~- Minden el van
12600 10, III | inkább attól tartok, hogy ha megriasztom õket, akkorát szaladnak,
12601 11, IV | sûrûséget a csatában, hogy megritkítsa; ezt tette Sepsey Pál. Amit
12602 11, II | Tüskevárra. Mindössze három megritkult lovasezrede volt még: két
|