Szakasz, Fezejet
1 2, 1 | 1. A TÓZSÓ~Az üldözöttek eljutottak
2 2, 1 | Akkor meglesz minden. Itt a Tózsó.~Ki volt az a Tózsó?~Egy
3 2, 1 | Itt a Tózsó.~Ki volt az a Tózsó?~Egy becsületes görög kupec.
4 2, 1 | elenyészett.~No, a Pap Tózsó nem volt a mintaképe a daliáknak.
5 2, 1 | az olyan vállalkozó, mint Tózsó, aki odasomfordál a tábori
6 2, 1 | teljes tulajdonjoggal a Tózsó.~Hogy aztán a felvásárló
7 2, 1 | hasznavehetetlen lóval, azt a Tózsó érti.~De a gerillahadnagy
8 2, 1 | gerillahadnagy már ismeri a Tózsó üzletét, s amit tud felőle,
9 2, 1 | Negrotinnal.~Ami fegyvert a Tózsó muszkától, némettől összevásárolt,
10 2, 1 | azóta a palota üresen áll. A Tózsó bérelte ki ideiglenesen.
11 2, 1 | kollégiumos városból, ahol a Tózsó szatócskereskedést mívelt.
12 2, 1 | cókmókot.~Egyszer aztán Tózsó egy kémény vasajtaját kinyitva,
13 2, 1 | Ennek nincsen ára – mondá Tózsó –, se arany, se bankó. Mert
14 2, 1 | után tudakozódott Negrotin.~Tózsó azzal is szolgált. Levezette
15 2, 1 | nyakamba! – mondá nevetve Tózsó – kegyelmednek odaadom kilencért.~
16 2, 1 | hat paripát választott ki Tózsó istállójából a szabadcsapatját
17 2, 1 | jobban.~Az alku hamar megvolt Tózsó és Negrotin között. A lengyel
18 2, 1 | hátramaradt hölgyeket meghívta a Tózsó a lakásába. Ma úgyis az
19 2, 1 | volt a putrilakoma után.~A Tózsó a belső szobájába vezette
20 2, 1 | Hogy jutott maga ezekhez, Tózsó bácsi?~– Hát azt én a kisasszonynak
21 2, 1 | hímzették azok a finom kezek.~Tózsó megnyugtatta, hogy itt van
22 2, 1 | ebédeljünk – sürgetőzék Tózsó, átvezetve vendégeit az
23 2, 1 | kelengyéje? Hát, ha mi ketten a Tózsó barátunkkal összetesszük
24 2, 1 | Ami tovább történt, azt a Tózsó tudja.~– Én csak a kótyavetyére
25 2, 1 | Késő este került vissza Tózsó Negrotinnal.~Nagy lármával
26 2, 1 | mondá Negrotin –, mert Tózsó barátunkkal manapság szépen
27 2, 1 | telepekre. Hát most mi a Tózsó barátunkkal összevásároltuk
28 2, 1 | elhelyeztem mind. Mutassa csak, Tózsó barátom a szerződéseket.~
29 2, 1 | nyolcvanezer forinton, csakhogy Tózsó bírt annyi praktikus ésszel,
30 2, 1 | megbízott ügynökünknél, Tózsó barátunknál, hogy, ha a
31 2, 1 | aláírni a meghatalmazást Tózsó barátunk számára.~Tihamér
32 2, 2 | gyalogság fekszik. Erről mind Tózsó értesíté őket.~Még azután
33 2, 6 | a háztól. Megérkezett a Tózsó.~– Ah! A Tózsó! – kiáltának
34 2, 6 | Megérkezett a Tózsó.~– Ah! A Tózsó! – kiáltának fel mind a
35 2, 6 | volt, az erdei kastélyban. Tózsó volt az egyik közvetítő,
36 2, 6 | gyorsparaszttal.~– Hol van a Tózsó? – kérdé egyszerre mind
37 2, 6 | volt terhelve), akkor a Tózsó fölmarkolt egy csomó kék
38 2, 6 | meg se vettük volna.~A kis Tózsó furfangosan mosolygott.~–
39 2, 6 | koszorúzta az előadást.~Tózsó meghajtotta magát Natália
40 2, 7 | emberét meglátta.~– Hisz ez a Tózsó! A kis ezermester!~– Igenis,
41 2, 7 | kérdezé a kormánybiztos.~Tózsó megnevezte őket. A legtekintélyesebb,
42 2, 7 | Azt is tudok – felelt Tózsó.~Azzal a Kossuth-dolmány
43 2, 7 | hogy aláírja a szerződést.~Tózsó utánakapott az írásnak.~–
44 2, 7 | a kis görögre.~– Értem.~Tózsó rábólintott a fejével. Azt
45 2, 7 | visszavonását.~Megtörtént.~– No, Tózsó! – mondá a kormánybiztos –,
46 2, 8 | VÉGRE-VALAHÁRA EGYÜTT!~Tózsó mondhatta a kormánybiztosnak
47 2, 8 | nyargoncot a főnökéhez.~Tózsó ott leste Tihamért naphosszant
48 2, 8 | hajtja a lovakat; Tihamér a Tózsó kocsiján követi őket.~Egész
49 2, 8 | az agyán keresztül.~– Te, Tózsó! Ezek a barakkok a Natália
50 2, 8 | a szavakkal nyilatkozott Tózsó előtt, mikor annak a kocsiján
51 2, 8 | verte vissza a vádat Tózsó. – A vállalkozás a jogos
52 2, 9 | legnagyobb örömmel – mondta Tózsó. – Légy megnyugodva, pajtás.
53 2, 9 | sor írás nélkül adta azt Tózsó kezébe. Hisz ő is írás nélkül
54 2, 9 | visszajövök az eredménnyel – mondá Tózsó.~Negrotin nem értette, miért
55 2, 9 | miért nem ma.~Elég, ha Tózsó értette.~Másnap reggel a
56 2, 9 | reggelt kívántak egymásnak, Tózsó is, meg az auditor is: egész
57 2, 9 | Helyes.~Azzal az auditor és Tózsó együtt kimenének a tábori
58 2, 9 | ugyanannyi szelt komáromi újság.~Tózsó sietett a kapott utalvánnyal
59 2, 9 | tele volt a kassza.~– Nos, Tózsó, hát mit hoztál?~– Egy kis
60 2, 9 | azokat letette az asztalra Tózsó elé.~– Számláld meg.~– Én?
61 2, 9 | táskájába.~Holländer odaállt Tózsó elé, s két kezét annak vállára
62 2, 9 | orrát, azt mondá neki:~– Te Tózsó! Kinek loptál te ma? Magadnak,
63 2, 9 | másnak, akkor szamár vagy.~Tózsó erre mind a két kezével
64 2, 9 | Tihamérné asszonyságnak.~Tózsó lerakta a tíz csomag tízezer
65 2, 9 | szorongatni Negrotin és Tózsó kezét. Kávéval is megkínálta
66 2, 12| van is, álmodik.”~Hát a Tózsó?~„Országos tolvaj!”~No,
67 2, 14| napnak az estéjén felkereste Tózsó a mi lengyelünket a szállásán;
68 2, 14| így szólt hozzám: „No, te Tózsó, kinek loptál te ma? Magadnak
69 2, 14| lengyelt.~– Igazad van, Tózsó; ez a szegény gyermek a
70 2, 14| a szamár?~– Te vagy az, Tózsó.~De már akkor ölelte a lengyel
71 2, 14| a vasládába az összeget.~Tózsó egyszerre csak féktelen
72 2, 15| ellenére.~Jól mondta azt a Tózsó, hogy Tihamér nem fogja
73 3, 3 | szükség van rá, az bizonyos.~Tózsó, a kis görög, maradt Negrotin
74 3, 3 | a komáromi házzal? Arra Tózsó szerzett már vevőt; fele
75 3, 3 | katonaruhát letette, elindulhatott Tózsó barátjával együtt üzletet
76 3, 3 | megjelent ezen az olcsó vásáron.~Tózsó remekbe ragyogtatta ez országos
77 3, 7 | Azt bízd te énrám, meg a Tózsó világnyelvére. Elmegyünk
78 3, 7 | rohamokkal.~Mindenre jó a Tózsó világnyelve.~Nagy volt az
79 3, 10| Gyorsparaszttal vitte el Tózsó, s gyorspostával küldte
80 3, 10| küldte ide.~Hja, persze, a Tózsó!~– Nohát, a pénz a tervezett
81 4, 4 | forintnak a kamatját, melyet Tózsó ügyessége mentett meg a
|