Szakasz,  Fezejet

 1     1,  7 |         könnyet a lengyel szemében.~– Ön az imént nagyot sóhajtott,
 2     1,  7 |              csodadolgokat beszélt az ön hőstetteiről a turai csatában.
 3     1,  7 |                Azok jutottak eszembe. Ön volt a hőse a harcnak.~–
 4     2,  4 |          Szervusz, Negrotin pajtás!~– Ön ismer engem?~– Hogyne ismernélek!
 5     2,  6 |               augusztus 4-én.”~Leírta ön?… Olvassa fel!… No, a többit
 6     2,  6 |               már magától is tudhatja ön. A legénység mai napon elismerésül
 7     2,  6 |            friss szalmát kap. Elmehet ön!~Mikor aztán a hadsegéd
 8     2,  6 |               kifejezni.~– Itt van az ön neve a lajstromban: százados
 9     2,  6 |   odadörmögött a fülébe.~– Ne siessen ön gyalogsági uniformist csináltatni.
10     2,  6 |               feleségem felfogadta az ön menyasszonyát pártoltjának,
11     2,  7 |             fizetésért.~– Kik azok az ön társai? – kérdezé a kormánybiztos.~
12     2,  7 |  épületanyagnak az árát? Pénzt is tud ön a kabátja ujjából előrázni?~–
13     2,  9 |          egész komolysággal.~– Hozott ön? – kérdé az auditor ridegen.~–
14     2,  13|    megmenthesse. A másik megbízása az ön nagybátyjának az volt, hogy
15     2,  13|      megtudnom, hogy mi a vétségem?~– Ön a hadcsapatot engedetlenségre
16     2,  14|           Holländernek.~– Csak tartsa ön meg – szólt az tiltakozva –,
17     2,  15|             volt a történtekről.~– Az ön férje megérdemli a halált.~–
18     2,  15|             megérdemli a halált.~– De ön kegyelmet adott neki. Itt
19     2,  15|               keserűen mormogva:~– Ha ön meg tudja neki bocsátani,
20     2,  15|            kezét.~– Hát megtesszük az ön könyörgő szemeiért; de csak
21     2,  15|       főparancsnok –, mit követett el ön ez órában a hadi fegyelem
22     3,  3 |             volna.~– Hogy merészkedik ön rebellis-egyenruhában, kardosan
23     3,  3 |        meghagyatik, s otthon elteheti ön az almáriomába emlékül;
24     3,  3 |         étlapot.~– Ezért a kihágásért ön most elmarasztaltatik huszonnégy
25     3,  3 |          öltözetemet.~– Azt megteheti ön odakinn az irodában.~Natália
26     3,  3 | kalendáriumban. Tirimir, az van, írja ön: „Tirimir Lipáj”. Aztán
27     3,  3 |            őket.~– Passirt. Beírhatja ön. De most következik egy
28     3,  3 |          bizonyos Jámbor Katalin. Itt ön egy falsumot követett el,
29     3,  7 |          vállára ütött Negrotinnak:~– Ön nekem megbízható egyéniségnek
30     3,  7 |          áttalicskázzák a magtárba.~– Ön ád tíz forintot a rendőröknek
31     3,  7 |            kukoricalapátolásért? Hisz ön kitűnő férfiú!~Azonnal át
32     3,  7 |         súlyát, s nem hallgathatom el ön előtt, hogy e kastélynak
33     3,  7 |     tiltakozásra emelte.~– Mit gondol ön, uram? A Lippay-kastélyban
34     3,  9 |             futólag ezt súgta neki:~– Ön nemcsak bonorum director,
35     4,  1 |           világosítani. Legelőször is ön e magyar dinasztiák előtt
36     4,  1 |       végződött a dolog. Elképzelheti ön, hogy minő nézettel vannak
37     4,  2 |      megölelte e magasztaló szóval:~– Ön valóban zseniális ember.~
38     4,  2 |             szelíd vallatóra fogta.~– Ön, uram, úgy látszik, régebb
39     4,  5 |          ujjára fogom húzni önnek, ha ön egyszer eljátssza a Bráma
40     4,  6 |          napot, kedves Negrotin! Hisz ön itt pompásan lakik: akárcsak
41     4,  6 |               régen óhajtottam már az ön úgynevezett odúját megtekinteni.
42     4,  6 |       komollyá válható üzleti ügy is. Ön csodálatra méltó zsenijével
43     4,  6 |               sziklavilágban, mely az ön szavai szerint sok száz
44     4,  6 |          Ebben nekem is van részem az ön baráti gondoskodásából.
45     4,  6 |               baráti gondoskodásából. Ön nekem ez évben tízezer forint
46     4,  6 |              nem a kegyed mestersége. Ön nem tud hazudni; most próbálja
47     4,  6 |            először. Nem birtokot akar ön ez összegen vásárolni, hanem
48     4,  6 |            szednie, minthogy éppen az ön kezében van a megszabadítás
49     4,  6 |              Semmit sem hallott volna ön?~– Kitől hallottam volna?
50     4,  6 |         Jezabel. Arról tehát nem akar ön beszélni, hogy mi vadította
51     4,  6 |             nem értettem. – „Hogy van ön öltözve?” – kérdezém én
52     4,  6 |           többé.~– A lelkemből beszél ön.~– Hanem szépen maradjon
53     4,  6 |              bátran elmondhatta volna ön ebéd előtt is.~– De mind
54     4,  6 |              nem, hát nem. Engemet az ön nagybátyja, a püspök, az
55     4,  6 |              nagybátyja, a püspök, az ön feledhetetlen jótevője,
56     4,  6 |               az öt érzéke megcsalja. Ön nem látja azt, amit minden
57     4,  6 |             az elmúlt órákban történt ön és a férje között, és mindarról,
58     4,  6 |               nem ismert kíméletet.~– Ön kendőzött arccal jött ide:
59     4,  6 |              önnel más, mint ez a nő. Ön nekem egy mesét mondott
60     4,  6 |           szólt gyöngéden Negrotin –, ön nem sejti, minő örvény fölött
61     4,  9 |              és mágnások. Most menjen ön innen, és vegyen magára