Szakasz,  Fezejet

 1     1,  2 |        csókolni. Még szorította a kezét. A vére felszökött magasra.~
 2     1,  6 |     hálásan szorítá meg a hadnagy kezét.~– Hagyjuk most a hálálkodást
 3     1,  7 |          valaha? – mondá Natália, kezét nyújtva a lengyel felé.~
 4     2,  1 |       szánta el magát. Megfogta a kezét a villájával játszó Tihamérnak.~–
 5     2,  2 |        előreléptet, s kesztyűtlen kezét nyújtja Negrotinnak. Megcsókolják
 6     2,  2 |          rosszkor. – Megragadta a kezét, és megcsókolta. Az ifjú
 7     2,  4 |        Negrotint közeledni látta; kezét nyújtá elé:~– Szervusz,
 8     2,  4 | Markotányosné.~Az úrnő mind a két kezét elszörnyedésre emelte.~–
 9     2,  5 |         kilincsetekre nem teszi a kezét, és a látogatástokat el
10     2,  6 |           Natália hóna alá dugott kezét:~– No, ugyebár?~Hanem aztán,
11     2,  6 |    hálával csókolta meg Angiolina kezét. Az első pillanatban fel
12     2,  6 |    förmedt rá az ezredes:~Tihamér kezét szemöldökéhez emelve, hangoztatá:~–
13     2,  7 |     ismerné fel ebben is Negrotin kezét?~
14     2,  8 |           megállítá az ifjút, s a kezét fejére téve, így szólt hozzá
15     2,  9 |          odaállt Tózsó elé, s két kezét annak vállára téve, erősen
16     2,  9 |    kezével megfogta Holländer két kezét, s mosolyogva mondá:~– Légy
17     2,  9 |     szorongatni Negrotin és Tózsó kezét. Kávéval is megkínálta őket (
18     2,  13|           között.~Megszorította a kezét Negrotinnak, azt rebegve:~–
19     2,  13| bocsátkozott előtte, s megfogta a kezét, és könnyeivel áztatá.~–
20     2,  15|     elképedve kapta meg Angiolina kezét.~– Te! Csak nem a postagalambot
21     2,  15|   csókjaival árasztá el a fővezér kezét.~– Hát megtesszük az ön
22     3,  3 |        hágcsón leszállt, az egyik kezét a háta mögött tartá, mintha
23     3,  5 |        odahívatja a papot. A jobb kezét még bírja. A lelkész (in
24     3,  6 |        két férfi elereszté egymás kezét, s hozzányúlt a hajdú által
25     4,  1 |        annak hátat fordított, két kezét a frakkja széthúzott szárnyaiba
26     4,  2 |     Windstill megszorítá Negrotin kezét, s a fejével igenlést bólintott.~–
27     4,  5 |      elragadtatással kaptam meg a kezét, hogy azon melegében érinthessem
28     4,  6 |       Natália mellé, s megfogta a kezét. Az forró volt és reszketett.
29     4,  6 |          eléje járult, megfogta a kezét, és ajkához értette.~– Így,
30     4,  6 |      Azután a homlokához emelte a kezét, s a középső ujját abba
31     4,  6 |          többé!” Én megragadtam a kezét: „Arról bizonyos légy, hogy
32     4,  6 |        meg a haláltól, s akinek a kezét az oltár előtti eskü kötötte
33     4,  6 |       Natália megragadta Negrotin kezét.~– Az Isten áldja meg ezért
34     4,  7 |           Szűz Mária képéhez, két kezét hozzáemelve:~– Hála neked,
35     4,  8 |      zsebébe az iratokat.~S aztán kezét nyújtó Tihamérnak.~– Nye
36     4,  8 |         Natália, megragadva Katka kezét, s vonszolta őt erővel az
37     4,  10|        borulni, s a kérdező hölgy kezét csókjaival elhalmozni. Nem
38     4,  10|    Negrotin most megfogta Natália kezét.~– Kedves Natália. Te engem
39     4,  10|           térdre, s megcsókolta a kezét:~– Légy hát atyám!~„Légy