Szakasz,  Fezejet

 1     1,  3 |           érinté ajkaival.~A Katka nagyot dörmögött magában~– Ejnye,
 2     1,  4 |         Pap lesz belőled.~Negrotin nagyot kacagott erre a szóra; azt
 3     1,  5 |           vállalod?~– Amíg élek.~– Nagyot mondtál.~– Tudom.~– Még
 4     1,  5 |       biztosra vállalkozik. Amikor nagyot mer, akkor már biztos a
 5     1,  6 |          szolgáló markába, amin az nagyot nevetett.~Azután következett
 6     1,  6 |            a házigazda nyitott be, nagyot ordítva:~– Szaladj, szerezsán!
 7     1,  6 |   Mégiscsak rád találtam.~Negrotin nagyot bámult. Sohasem látta ezt
 8     1,  7 |            szemében.~– Ön az imént nagyot sóhajtott, hogy bár ne vált
 9     2,  1 |    ábrázatot fintorított. Negrotin nagyot nevetett rajta.~– De hát
10     2,  4 |  asszonynak és a két kisasszonynak nagyot villantak a szemei a pénzhalom
11     2,  6 |        egyet az orcáján, amitől az nagyot sikoltott, aztán csípett
12     2,  6 |           meg a káplár káromkodott nagyot.~A bájos olasz nőről azt
13     2,  6 |            Tihamértól.~– Búcsút? – Nagyot bámult.~– Hát igen. Ezst
14     2,  6 |        majd kapni fogok.~Angiolina nagyot ásított.~– Mármost mehetnek
15     2,  7 |        katonáknak.~A térparancsnok nagyot nevetett ezen. A kormánybiztos
16     2,  7 |      őnagyméltósága.~A hatalmas úr nagyot nézett a kis görögre.~–
17     2,  8 |           pap csókja érte.~Natália nagyot bámult rá.~– Ez téged bánt?~–
18     2,  9 |         kemence torkába.~A kemence nagyot hahotázott, mikor a prédáját
19     2,  11|          golyót a markában érezte, nagyot ugrott: „Csihaj!” Aztán
20     3,  3 |         folyosóig, minden lépésnél nagyot jajdult:~– Jau, jau, jau…~–
21     3,  5 |    szemünket behunyjuk; a másikkal nagyot kacsintunk. Ha te úgy, én
22     3,  5 |            Félreismersz.~Lyubissza nagyot nevetett.~– Ismerem én jól
23     3,  7 | nyugtatványoztatni.~A rendőrbiztos nagyot nézett az embere arcába.
24     3,  8 |    jövedelmének lenni!~Hruszkay úr nagyot fújt.~– Szolgálhatok vele.~
25     4,  2 |          báróné gondolatjárását, s nagyot nevetett rajta. – Ne tessék
26     4,  5 |           húzva. A lugascölöpre is nagyot húzott. Persze, nekiment
27     4,  6 |             mi baja? Erre fölállt, nagyot fohászkodott, s azzal egyszerre
28     4,  8 |         asszony megbocsát.~Tihamér nagyot lélegzett.~– Nem az asszonytól