Szakasz,  Fezejet

 1     1,  1 | harcképes, meg a tüzérsége.~És mégis ez a hetedik szánta rá magát,
 2     1,  5 |        lovamról!”~És a lengyel mégis az első szóra azt mondta,
 3     1,  7 |      vagy üdvözli a vendégeit.~Mégis bebizonyította, hogy szívesen
 4     2,  1 |       amit senki sem tanított, mégis mindenki tudta.~Tihamér
 5     2,  3 |     ítélet napja!~Sötét az éj, mégis virrad!~Az első ágyúsortűz
 6     2,  6 |    ennek gratulálok. Akkor hát mégis ki kell mennünk, hogy új,
 7     2,  8 |    társasággal.~Az örömanyától mégis búcsút kellett venni. Az
 8     2,  9 |       A Rotschild-sorsjegyeket mégis elhallgatta.~Holländer egyet
 9     2,  9 |    tanács értelméből, de azért mégis követte. Magához hívatta
10     2,  13|     összeggel. Evégett azonban mégis a feleségéhez kellett fordulnia.
11     2,  15|          mondá Angiolina – azs mégis sörnyűség, hogy azs idén
12     3,  5 |      rátartó követelés; de ezt mégis különösnek tartotta, hogy
13     3,  5 |   megorrolt érte; hanem azután mégis idevette udvari káplánnak.
14     3,  5 |      nem nőtt ki.~Ezen Natália mégis kénytelen volt elmosolyodni.~–
15     3,  6 |        Tihamérnak erre a szóra mégis ki kellett venni a pipát
16     3,  7 |      Azonban a rendőrbiztos úr mégis mondott a vacsora vége felé
17     3,  9 |        Láz nincsen. A fájdalom mégis beható.~– Mint a pokol.
18     4,  8 |     dolgod lesz.~– És azért én mégis fogadást teszek rá, hogy
19     4,  8 |      újoncozási törvény, azért mégis van, ha kell, nagy hadsereg,
20     4,  9 |      rossz ember volt; de csak mégis elképzelhetetlen gondolat