Szakasz,  Fezejet

 1     1,  3 |           halhatott meg. Vezess el engemet a csatatérre. Te tudod,
 2     1,  5 |            a Felföldön. Értesz már engemet? Tudod, miről van szó?~–
 3     1,  5 |       folytatá a közlését.~– Mikor engemet elfognak, egyúttal minden
 4     1,  6 |        lehet az, hogy a hadnagy úr engemet nevemen szólít, hogyan jutok
 5     1,  7 |         fiúk, itt hagytok-e veszni engemet?”. Erre a szóra hősi harag
 6     2,  7 |         vagyok rá, hogyan fogsz te engemet arra rábírni, hogy én a
 7     2,  8 | feleségemet eltartsam. Ne félts te engemet.~– No, ez már úri beszéd.
 8     2,  12|        nevem Weissenberg Henrik.”~„Engemet felbéreltek, hogy Kossuthot
 9     3,  3 |           gondoskodást.~– Nem kell engemet félteni. Tudok én minden
10     3,  3 |       Azzal előrántották a derest, engemet lekaptak a tíz körmömről,
11     4,  5 |            nem tudok. Ki tanít meg engemet arra?~– Itt vagyok én. Hát
12     4,  6 |       engedek el. Ha nem, hát nem. Engemet az ön nagybátyja, a püspök,
13     4,  7 |         tehetné. De ez lehetetlen. Engemet még egy roppant becsületbeli
14     4,  8 |            rakják meg az asztalt.) Engemet és híveimet mindez el nem
15     4,  9 |        megöli.~Natália nevetett.~– Engemet? Tihamér!~Eljött a végzetes
16     4,  10|        vagyonodat, jól elhelyezve. Engemet pedig felejts el.~Azzal