Szakasz, Fezejet
1 1, 3 | főpap unokahúga, a szép Natália.~Az ő vőlegénye volt az
2 1, 3 | megreszketteté a kastély ablakait, Natália odafutott az orgonához,
3 1, 3 | kiált repeső örömmel Natália.~A hű cseléd fejét ingatja,
4 1, 3 | Itten van, akit keresnek!~Natália sikongatva futott a bozóthoz,
5 1, 3 | a bozót is.~A két leány, Natália meg Katka, felkapta a karjára
6 1, 3 | szekérhez, ott elhelyezkedtek. Natália tartotta a fejét, Katka
7 1, 3 | az ütér életjelt hirdet.~Natália hálaimát rebegett susogva,
8 1, 4 | felszedett főhadnaggyal. Tihamért Natália kisasszony a saját szobájába
9 1, 4 | nem veszélyes. Az éjjel Natália kisasszony és a Katona Katka
10 1, 4 | öltöztetve a menyasszonyát, az én Natália húgomat meg a markotányos
11 1, 5 | az én kedves fiacskám, a Natália vőlegénye.~– Fiatalkori
12 1, 5 | kozák dárda csidje. Hogy Natália húgommal, az én szemem fényével
13 1, 5 | tervről, hogyan lehessen Natália vőlegényét sírból kiásni,
14 1, 5 | megtakarítottam. Ezt szántam az én Natália húgomnak menyasszonyi hozományul.
15 1, 5 | Ismerem a gyönge oldalait. Natália kezében örökös családi civakodásnak
16 1, 6 | beszélhetnél a vakondokkal.~Natália a fátyolát borítá Tihamér
17 1, 6 | Melyitek tud magyarul?~Natália a fejével intett tagadást.~
18 1, 6 | alhatott a hintó belsejében, Natália hajtotta az arcáról a szúnyogokat.
19 1, 6 | a konyhába a két leány, Natália benyit a szobaajtón, s rémülettől
20 1, 6 | a benyílóból a sebesült, Natália vállára támaszkodva. Amint
21 1, 6 | a találkozásnak – mondá Natália.~A gerillahadnagy igen fanyar
22 1, 7 | besétálni. – Besétálni?~Natália visszahőkölt a szíves kínálástól.~
23 1, 7 | nem egyezem! – tiltakozék Natália. Bántotta a féltés, hogy
24 1, 7 | javasasszony, mint a tilógus.~Natália ebben a világtól elzárt
25 1, 7 | kálvinisták a buzgó hirdetői.~Natália a maga vallásának igaz híve
26 1, 7 | közössége.~No, ha szokatlan volt Natália előtt a sete zsoltáréneklése,
27 1, 7 | Halld meg a barom bőgését”.~Natália nem állhatta ezt a lélekháborítást
28 1, 7 | mind a két kezével.~Ezt már Natália nem hagyhatta szó nélkül.~–
29 1, 7 | belőle nemzeti virtus.)~Natália egy egészen idegen világban
30 1, 7 | A rémület bátorságot ad. Natália a félelmes hang felé sietett.~
31 1, 7 | kilencvenkilenc elszaladt volna: Natália volt az a bizonyos századik.
32 1, 7 | sebgyógyításra használni.~Natália értelmes nő volt, hirtelen
33 1, 7 | A vénasszony megértette Natália hüledező tekintetéből a
34 1, 7 | Negrotin jött meg! – mondá Natália, fölugorva a zsombékról.
35 1, 7 | vadsáfránnyal volt szegélyezve.~Natália gratulált a vadásznak a
36 1, 7 | lenni rendes háztartásnál. Natália borzadva gondolt rá, hogy
37 1, 7 | mellől.~Rábízatott a föladat.~Natália aggodalmát fejezte ki Negrotin
38 1, 7 | Tanult hát már valamit Natália: bíbictojást főzni és mandulatejet
39 1, 7 | No lám, még hódított is Natália: egy kandúrt meg egy gányólegényt.~
40 1, 7 | kérdé kétkedő tekintettel Natália.~– Azt hát. Csak tanultál
41 1, 7 | mert hason fekve eszik. Natália kinyilatkoztatá, hogy ennél
42 1, 7 | a mannára volt kíváncsi Natália, amivel a javasasszony felbiztatta.~
43 1, 7 | kellenek a beszerzéséhez.~Natália csak nézte, nézte, egy darabig,
44 1, 7 | szólt szemérmes nevetéssel Natália, amint a mannát a szitába
45 1, 7 | Megfőzzük a mannát tejben.~Natália iparkodott kiverni a fejéből
46 1, 7 | Katka a szekérrel? – kérdé Natália Negrotintól, miután vőlegényét
47 1, 7 | egyék, nem lesz egyéb.~Natália meg a két férfi letelepedett
48 1, 7 | üvegpohárba. Az is jó volt.~Natália látta, hogy a lengyel nagyon
49 1, 7 | a lengyel két jó barát?~Natália észrevette az áruló könnyet
50 1, 7 | fog-e menni valaha? – mondá Natália, kezét nyújtva a lengyel
51 1, 7 | lett volna fényesebb, mint Natália szemei? Őt repkedte körül.
52 1, 7 | anya az édes gyermekét.~Natália nem állhatta meg, hogy meg
53 1, 7 | hogy hajnalban felkölti.~Natália egyedül maradt a föld alatt.
54 1, 7 | cincognak, szaladgálnak. Natália úgy félt tőlük. Ha az ágyára
55 1, 7 | háznál. Itt a vén kandúr!~Natália szemeit lezárja az álom.
56 1, 8 | Aztán egyetlen férfi, akit Natália ismert. Csak a háborús időkben
57 1, 8 | távolában tartotta magát Natália mellett, tudva azt, hogy
58 1, 8 | rakva granicsárokkal.~Csak Natália nem vesztette el a lélekjelenlétét.~–
59 1, 8 | kocsist odaszólították. Natália fogta kérdőre.~– Volt kend
60 1, 8 | Csakhogy azt el nem fogták.~Natália kérdezett tovább.~– Mit
61 1, 8 | ha a haját húzgálják sem.~Natália ráförmedt a pilára.~– Hát
62 1, 8 | a dolgára a feleségével.~Natália, Negrotin, Tihamér egymás
63 1, 8 | uraknak arra gondjuk – mondá Natália –, most bízzák magukat énrám.
64 1, 8 | szeklice) levében mosta meg.~Natália nem állhatta meg nevetés
65 1, 8 | visszahozza: adja elő a puskáját. Natália eléje állt.~– Dehogy szaladsz!
66 1, 8 | iparkodott egymást lekiabálni, Natália belemarkolt a gazdasszonyi
67 1, 8 | mezőnek.~Látta ezt valamikor Natália a nagybátyja birtokán.~A
68 1, 8 | vitte a szakácsnői tisztet. Natália csak a vereshagymát aprította.~
69 1, 8 | nagyon jó, aki szereti.~Natália e néhány nap alatt bebizonyította,
70 1, 8 | beszédes lett közöttük.~Natália, mikor vette észre, hogy
71 1, 8 | az asztal; azt körülülik.~Natália bámulva hallgatja a műszavakat,
72 1, 8 | A szavakat sem értette Natália, hát még az arckifejezéseket.
73 1, 8 | búcsút vettek a tanyától.~Natália élete legnevezetesebb napjainak
74 2, 1 | Gál Józsi, Negrotin; aztán Natália és Katka. A két első régi
75 2, 1 | szobájában, azt felnyitotta Natália előtt.~– Tessék, kisasszony!
76 2, 1 | hölgygárderób van az én birtokomban.~Natália felsikoltott meglepetésében.~–
77 2, 1 | Natáliát Katkával a szobájában.~Natália eleinte mulatságosnak találta,
78 2, 1 | nagy volt az elbámulásuk Natália új átalakulása felett. Igazi
79 2, 1 | volt bekötve a feje lazán.~Natália azt hitte, hogy ez rendes
80 2, 1 | neki sem étel, sem ital. Natália többször szólt hozzá, de
81 2, 1 | adta azt át a püspök, mint Natália kisasszony hozományát.~Hah,
82 2, 1 | súgással, hogy ebben vannak a Natália kisasszony fülönfüggői,
83 2, 1 | lehetett őket érvényesíteni. Natália úrinőnek volt öltözve. Tihamér
84 2, 1 | A szerződések Angyalossy Natália úrnő nevére vannak kiállítva.
85 2, 1 | így Negrotin megmentette Natália hozományának egyik százezer
86 2, 2 | Mindenki figyelemmel nézett rá.~Natália kezeit imára kulcsolva tekinte
87 2, 2 | vette azt észre, csupán csak Natália, őneki aztán sokáig fúrta
88 2, 2 | nagy örömmel kapott rajta.~Natália a hajából leoldott rózsaszín
89 2, 3 | lóháton, a diákok szekéren, Natália is velük tartott a Katona
90 2, 4 | menyasszonyom: Angyalossy Natália kisasszony.~Dáriószné még
91 2, 4 | címezve, a másik Angyalossy Natália úrhölgynek.~Mind a kettőben
92 2, 4 | mi történik körülötte.~Natália után tudakozódott, akit
93 2, 4 | főhadnagy úr jegyese, Angyalossy Natália úrhölgy.~– Ő akarna?~– Igenis.
94 2, 4 | abba a szobába, melyben Natália töltötte teljes visszavonultságban
95 2, 4 | fejeztek ki afölött, hogy Natália a ruhája fölé egy remek
96 2, 4 | Almássy Pál is gratulált neki.~Natália bámulva kérdé, mihez.~–
97 2, 4 | lengyelünkhöz.~Még nagyobb lett Natália meglepetése, mikor a lapszerkesztő
98 2, 4 | aláírásával megerősíteni.~Natália csak ámult és bámult, mikor
99 2, 4 | tied: még a zongora is.~Natália nem értette az egész dolgot.
100 2, 5 | nagy csendesség a városban.~Natália úgy érezte magát a saját
101 2, 5 | Csak hárman voltak hozzá: Natália, Tihamér és Negrotin. Alig
102 2, 5 | ott volt már a jegygyűrű. Natália arca elpirult, feje helyeslést
103 2, 5 | tőle a pópa megszabadulni.~Natália üdvözült volt vőlegényének
104 2, 6 | Tihamér a karjával megszorítá Natália hóna alá dugott kezét:~–
105 2, 6 | papírdoboz a szamócákkal.~Amint Natália belépett, Angiolina felugrott,
106 2, 6 | assonyok büskék, nagyon büskék.~Natália nagy hálával csókolta meg
107 2, 6 | menyasszonyod?~– Neve Angyalossy Natália kisasszony.~– Van valakije,
108 2, 6 | et caetera … et caetera.~Natália egészen új, eddig nem is
109 2, 6 | de sürgetős közlendőm van Natália kisasszonnyal. Most jövök
110 2, 6 | csakugyan sietni kellett Natália házához mind az egész társaságnak.
111 2, 6 | ejteni a sínházsi publikumot.~Natália magánkívül volt örömében.
112 2, 6 | Tózsó meghajtotta magát Natália előtt, odamutatva a leszámlált
113 2, 6 | Ez a kegyed tulajdona.~Natália megdicsőült arccal lépett
114 2, 6 | lakomára! – sietett beleszólni Natália.~– Természetes.~– És különösen
115 2, 6 | hátra a találkozás után. Ezt Natália nagyon megjegyezte.~A kocsikázás
116 2, 6 | lózsija a színpad mellett.~Natália ismét látott valamit, ami
117 2, 6 | Szerzője Komárom büszkesége!) Natália azt hitte, hogy neki csakugyan
118 2, 6 | Laci, Friebeisz Pista és a Natália hozzátartozói, Tihamér és
119 2, 6 | szabad? – kérdé magában Natália. – Vőlegénynek a menyasszonya
120 2, 6 | között?~Ilyent sem ízlelt még Natália soha; már tudniillik fagylaltot
121 2, 6 | odarendelte a lakására Katkát is Natália kiszolgálására. Egy magányos
122 2, 6 | Eldiskurálhatunk. Servus!~Natália ámult és bámult. Hát ez
123 2, 6 | vetkőzésnél segítettek úrnőiknek.~Natália a szemeit le nem tette Angiolináról,
124 2, 6 | kívántak.~A sötétségben Natália szemei előtt nyüzsgött még
125 2, 7 | hivatalszobába betörni nem szabad. Natália ellenben nem ismerte a regulát,
126 2, 8 | Tózsó! Ezek a barakkok a Natália váci fájából készülnek itt,
127 2, 8 | jogos tulajdonos, Angyalossy Natália teljes beleegyezésével történt.
128 2, 8 | Pénteknap lesz – rebegé Natália. – Én pénteken nem esküszöm.~–
129 2, 8 | Különös ötlet volt. De hiszen Natália Aramics prelátusnak bérmaleánya
130 2, 8 | Dáriósz-házig vágtató házaspárt. Natália a vőlegényétől kapott fehér
131 2, 8 | otthonukban magukra maradtak, Natália gyöngéden odasimult férje
132 2, 8 | azt a pap csókja érte.~Natália nagyot bámult rá.~– Ez téged
133 2, 8 | pofonja is szakramentum!~Natália elszörnyedt.~– Megütni a
134 2, 8 | Annak baj az, aki odajut.~Natália nem bírta felfogni Tihamér
135 2, 8 | néhány szót súgott a fülébe.~Natália ijedten kapott férje kezéhez;
136 2, 8 | mint az imént a pópát.~Natália bámult ezen legjobban. Nem
137 2, 8 | kellett venni. Az ott ült Natália mellett. Meg kellett neki
138 2, 9 | Százezer forint egy halomban.~Natália el volt érzékenyülve. Nem
139 2, 11| éppen a legjobban odalátni.~Natália nem értette, hogy mi az
140 2, 11| Én elhozstam a magamét.~Natália borzadozott.~– Nem! Nem
141 2, 11| ismerik a komédiázsást.~Natália rá hagyta magát beszéltetni,
142 2, 11| fekete zászló lengett alá.~Natália még mindig nem hitte, hogy
143 2, 11| célozzatok. Éljen a haza!~Natália még mindig azt hitte, hogy
144 2, 11| azt a szíve meleg vérével. Natália iszonyattal sikoltott föl,
145 2, 12| ostromállapot betetőzése.)~Natália érezte meg legkeservesebben
146 2, 12| zászló alá esküvésig.~Mindezt Natália egy nappal később Tihamértól
147 2, 12| Csupán Angiolina által tudott Natália némi értesítést nyerni a
148 2, 12| az utóbbit kísérté meg.~Natália megtudta Angiolinától a
149 2, 12| hazafinak, a hősnek.~Egy napon Natália azt kérdezé a papjától,
150 2, 12| tiszta, akkor megengedhető.~Natália aztán minden reggel, este
151 2, 12| csupa kedélyeskedés volt.~Natália naponkint kikocsikázott
152 2, 12| Klapkát meg akarták gyilkolni.~Natália összerezzent.~Minő intézkedése
153 2, 12| végig fogom nézni! – mondá Natália.~Ő, a gyönge szívű, az ideges
154 2, 12| haladt el a halálraítélt.~Natália összeborzadt a láttára.~–
155 2, 12| végeztek vele.~És ezúttal Natália is úgy találta, hogy ilyent
156 2, 13| fordulnia. Időközben ugyanis Natália megtudta Tihamér szertelen
157 2, 13| összeggel Mack tábornokhoz.~Natália lelkében kínos küzdelem
158 2, 13| kimondott szónak az árán?~Natália lelkében ki volt egyenlítve
159 2, 13| mindent elmondott Klapkának Natália, akkor térdre bocsátkozott
160 2, 14| mint a te gyámleányod, Natália.~Ez az utolsó mondás kapitulációra
161 2, 15| ütközet hírét meghoztad?~Natália elképedve kapta meg Angiolina
162 2, 15| mindent meg tudott bocsátani Natália Angiolinának; de a postagalambokat
163 2, 15| csak jót lehet mondani.~Natália szerette volna megtépázni.~
164 2, 15| hogy hamarább hazatérjen.~Natália ugyanazon a szekéren vágtatott
165 2, 15| férjemnek! – sikoltozott Natália, térdre borulva a magyar
166 2, 15| vétett, én is megbocsátom.~Natália csókjaival árasztá el a
167 2, 15| Tihamér kieszelhette, hogy Natália volt az, aki Klapkának a
168 3, 3 | volt.~Lippay Tihamérnak Natália volt az útitársa meg a hűséges
169 3, 3 | érdekviszony. Negrotin kezelte Natália vagyonát, ami elfért egy
170 3, 3 | mert azon már tilalom volt.~Natália pénzét úgy osztotta fel
171 3, 3 | virágcsokrokkal a kezükben.~Natália mindezt igen költői eszmének
172 3, 3 | ha hívatnak! – kérlelé Natália a férjét.~Minden ellenkezés
173 3, 3 | Mondok neked valamit – szólt Natália. – Vesd le ezt a huszáregyenruhát,
174 3, 3 | ön odakinn az irodában.~Natália nagyon meg volt lepetve,
175 3, 3 | nem akarják megszívlelni.~Natália ismét elő akarta venni több
176 3, 3 | mondta, hogy „Kisztihand”.~Natália egymagában maradt a vendéglőben.~
177 3, 3 | az. Kivált reggel felé.~Natália nyugtalanul várt a visszatérőkre;
178 3, 3 | azt a sors beteljesítse. Natália folyton járt-kelt alá s
179 3, 3 | töredékeny portékát oda hátul.~Natália eléje kiáltott:~– Nos, Pista,
180 3, 3 | kezdődik! – gondolá magában Natália.~Aztán fájdalomenyhítésül
181 3, 3 | beszél vele a maga nyelvén.~Natália egyedül maradt Katkával
182 3, 4 | fohászkodik a csapláros.~Natália kíváncsi volt már meglátni
183 3, 4 | poggyászos bricskával.) Natália azt mondta, hogy ő rögtön
184 3, 4 | szétrepkedtek a szobában, Natália nagy rémületére. Növelte
185 3, 4 | szobába zegzugos suhogással. Natália elbújt előle az ágyfüggönyök
186 3, 4 | a kívánatnak megfelelni.~Natália didergett, s az ágyfüggönyökbe
187 3, 4 | egyik csak előőrs volt.~Natália sírva fakadt.~– Biz ez csúnya
188 3, 4 | kastélyban.~Szép biztatás.~Natália futott ki a szobából, de
189 3, 4 | abban a pillanatban, amikor Natália zokogva rohant be a címerterembe,
190 3, 4 | Megyünk akárhová! – kiálta Natália. – A faluba, egy parasztházba!
191 3, 4 | nyújtá a karját az úrnőnek. Natália hagyta magát vezetni, gyanúsan
192 3, 4 | látott valami új fenevadat Natália. Az is valami egérfajta,
193 3, 4 | Jaj, mi az? – sikoltá fel Natália. – Ugye ez az a még csúnyább
194 3, 5 | nem ért rá szemügyre venni Natália (különben sem értett hozzá),
195 3, 5 | fogjuk egymást? Mi a neved?~– Natália.~– Az enyim Lyubissza.~S
196 3, 5 | pamlaghoz, leültette maga mellé.~Natália egészen meg volt zavarodva.
197 3, 5 | findzsát! Kávézzon velünk.~Natália felvilágosítást adott.~–
198 3, 5 | majd én megtanítalak rá.~Natália a fejét rázta.~Csakhamar
199 3, 5 | Azzal egyszerre vége lesz.~Natália egészen felháborodva tiltakozott
200 3, 5 | szép ember az a Klapka?~Natália csak ámult és bámult.~–
201 3, 5 | téged fognak ostromolni.~Natália sértve érezte magát.~– De
202 3, 5 | dupla mandulának veszi!~Natália nem felelt semmit.~Lyubissza
203 3, 5 | érzéseiket elrejtik. Ezt Natália magára vehette.~Lyubissza
204 3, 5 | csókot a menyasszonytól?~Natália arca lángra gyulladt.~Hát
205 3, 5 | akiknek még nem nőtt ki.~Ezen Natália mégis kénytelen volt elmosolyodni.~–
206 3, 5 | mondja: cavalier servant.~Natália hüledezett. Vajon tud ez
207 3, 5 | nem élhet az – asszony.~Natália kezdte sajnálni, hogy otthagyta
208 3, 5 | szobaleányodat. Derék perszóna.~Natália sietett a felvilágosítással.~–
209 3, 5 | kincs a háziasszonyra nézve.~Natália kezdte érteni, hogy miért
210 3, 5 | azok a kártyára festettek.~Natália olyan mozdulatot tett a
211 3, 5 | legények.~– Legények? – kérdezé Natália.~– No, igen. Nem mintha
212 3, 5 | dédapáik is mind így éltek.~Ezt Natália nem bírta megérteni.~– Hát
213 3, 5 | háborgatják az apjukat, amíg él.~Natália megint tanult valamit. Sok
214 3, 6 | vétkezés, az övé a megbocsátás.~Natália odalépett a férjéhez, megölelte,
215 3, 6 | Tihamér között, amikből Natália asszonyi sejtelme arra a
216 3, 6 | aranyat.~Ezek aztán urak!~Natália most már kíváncsi volt velük
217 3, 6 | ősmagyar közül találgathatta Natália, hogy melyik a sertéstenyésztő,
218 3, 6 | kérdezte tőle, hogy éhes-e.~Natália azt felelte neki, hogy inkább
219 3, 6 | elvenni feleségül, te Timár!~Natália megszólítá.~– Miért hívja
220 3, 6 | mert én is tímár vagyok.~Natália most tudta meg, hogy tévedett:
221 3, 6 | mernék odamenni – mondá Natália.~– Divokminik? Vadászrablók?
222 3, 6 | azon túl szabad a szó.~Natália bámult ezen az étvágyon.
223 3, 6 | is szolgáltattak hozzá. Natália megköszönte azt szépen;
224 3, 6 | Rubiánka a markába vakkantott.~Natália nem értette ennek a jókedvkitörésnek
225 3, 6 | őseink Etelhazában laktak.~Natália áhítattal nézte a beszélő
226 3, 6 | így mondják ősmagyarul).~Natália olyan különöset érzett.~
227 3, 6 | ürmöst töltögetett. Azt Natália is megízlelhette. Nem bor
228 3, 6 | nótát, és nevetett hozzá.~Natália nem értette se azt, hogy
229 3, 6 | Általános a tetszés és hahota.~Natália csodálkozott. Más háziasszony
230 3, 6 | Büszke dobbanások! Ennek már Natália is tapsolt.~A csemegét,
231 3, 6 | azon forrón, lángolón. Natália bámulva nézi, hogy tudják
232 3, 6 | nyáron ~Dárum, madárum.~Natália összeborzongott e dalra.
233 3, 6 | Uccu dárum, madárum!~Natália ilyet sem látott még: papot
234 3, 6 | dörmögött valamit, amiből Natália annyit hallott meg, hogy „
235 3, 7 | lefeküdni, az utasok különösen; Natália két éjszakára valót aludt,
236 3, 7 | szép, napfényes idő derült; Natália azt indítványozta, hogy
237 3, 7 | Mondtam, ugye? – dörmögé Natália háta mögött a vén hajdú –
238 3, 7 | Most aztán sokat megértett Natália a múlt éjjeli komédiából.
239 3, 7 | fel, amit én teszek neki.~Natália összetett kezekkel tekinte
240 3, 7 | Hiszen puskád sincsen.~Natália odament Negrotinhoz, a karjába
241 3, 7 | asszonyságok gyöngélkedtek. Natália köhécselt, meghűtötte magát
242 3, 9 | az asszonyság szobájába.~Natália pongyolában volt, s egy
243 3, 9 | kézmarkolással felrántotta Natália öltönyét, a térdéig megmutatva
244 3, 9 | megmutatva a fájdalom székhelyét.~Natália eltakarta az arcát a két
245 3, 9 | Mikor eltávozott, átvéve Natália hálás kézszorítását, Lyubissza
246 3, 10| még mink is beleszólunk! Natália, csinálj toalettet. Drága
247 3, 10| csináltátok a számadást. Natália, szedd össze magadat. Így
248 3, 10| pozsonyi takarékpénztárban?” Natália válaszát is lehetett hallani: „
249 3, 10| bízza a név választását.~Natália az egyiket „Mylord”-nak,
250 4, 1 | feltűnő mellőztetést, amit Natália érzett meg legkeserűbben.
251 4, 2 | Protz von Sámpánszkúvát.” Natália mögött állt Lyubissza asszony.~
252 4, 2 | gyakorlati indítvány volt.~Hanem Natália erélyesen tiltakozott ellene.~–
253 4, 2 | ennek a rendeltetésnek, Natália is belenyugodott. Ő már
254 4, 2 | azaz élvezet várt reá, hogy Natália eljátszotta előtte Meyerbeer
255 4, 2 | Korán reggel felhordatta Natália a templomi ereklyéket: az
256 4, 2 | falfestményeknek adjanak helyet.~Natália kíváncsi volt megnézni ezt
257 4, 2 | Ezt nagyon megsajnálta Natália. Amint a széttört vakolatdarabok
258 4, 2 | pingálta.~– Zsidó? – szólt Natália, s azzal egyszerre kiszórta
259 4, 2 | mitológiai képeket.~Ebben Natália megnyugodott, ámbár nem
260 4, 2 | hivatást valami nagyra becsülte Natália. Meg is hívta magához miss
261 4, 2 | angolul értett, abban pedig Natália nem volt járatos. De legalább
262 4, 2 | kék szemű, karcsú termetű. Natália az első tekintetre megszerette.
263 4, 2 | villogott elő, ez volt az igazi! Natália nem bírta elképzelni, hogyan
264 4, 2 | is: szakértő lehetett. De Natália előtt el volt zárva a festőterem.
265 4, 2 | színházat ezzel világították.~Natália a férje karján lépett be
266 4, 2 | anno 1. a paradicsomban.~És Natália felismerte ezeken az alakokon
267 4, 2 | Skandál! – kiálta fel Natália, legyezőjét arca elé tartva.~–
268 4, 2 | mormogták: „pfuj, Teufel!” Natália nem is igen értette a szöveget,
269 4, 2 | színház – gondolá magában Natália.~Azután következett a kardnyelő,
270 4, 4 | stiklijével a feleségének. Natália aztán azt tette, hogy rögtön
271 4, 4 | És aztán, teheti-e azt? Natália hitbuzgó. Hát Negrotin micsoda?
272 4, 4 | Kérlek.~– Terád lett bízva Natália bárónőnek a hozománya, korlátlan
273 4, 4 | százezer forintot. Ezzel Natália most gazdagabb lett. Ezt
274 4, 5 | amit lakhatóvá idomított, Natália tanácsadó nélkül maradt.
275 4, 5 | együtt a drágaságok felett. Natália kétségbeesve sietett mindezt
276 4, 5 | előtt. Bízol-e magadhoz?~Natália megnézte magát a tükörből
277 4, 5 | is kell kétezer forint.~Natália még aznap elhozta a kétezer
278 4, 6 | vette le, mint egy bábut.~Natália útiöltönyt viselt, férfikalappal.
279 4, 6 | meglepetéssel mereszté rá szemeit. Natália orcái pirosak voltak és
280 4, 6 | régi jó barátság) – szólt Natália egy karszékbe leereszkedve,
281 4, 6 | megszerezni.~Negrotin leült Natália mellé, s megfogta a kezét.
282 4, 6 | apa a leányához:~– Kedves Natália, ez nem a kegyed mestersége.
283 4, 6 | a báróné ide.~E szavakra Natália hevesen zokogni kezdett,
284 4, 6 | tennünk e nehéz helyzetben.~Natália engedte magát átvezettetni
285 4, 6 | ráismerek kegyedre. Ez a régi Natália, a védszent. Én azóta végiggondoltam
286 4, 6 | szabadítani.~Erre a szóra Natália a lábához akart borulni
287 4, 6 | nélkül. Foglaljon helyet!~Natália engedelmeskedett a zsarnokának.~–
288 4, 6 | utoljára úri kastélyában?~Natália halavány arcát gyönge pirosság
289 4, 6 | oly hosszú időre az ura?~Natália félrefordítá fejét.~– Azt
290 4, 6 | az egész világra nézve.~Natália belenyugodott, s engedte
291 4, 6 | lipovai, falusi komédiaházzal.~Natália megragadta Negrotin kezét.~–
292 4, 6 | egyenesen önnek szól, bárónő.~Natália bámulva nézett Negrotinra.~–
293 4, 6 | beszéljen el Lyubisszának.~Natália a fejét rázta: „Mi közöm
294 4, 6 | önt be más, mint ez a nő.~Natália lehajtotta a fejét, megadta
295 4, 6 | fejét, megadta magát.~– Édes Natália – szólt gyöngéden Negrotin –,
296 4, 7 | UTOLSÓ ÚT ELŐTT~Mielőtt Natália Negrotin látogatására elindult
297 4, 7 | ő ott várta-leste.~Ahogy Natália arca ragyogott, arról kitalálhatta
298 4, 7 | csókolva a ruháját, ahol érte. Natália még azalatt, hogy a lépcsőn
299 4, 7 | Még ujjongott is, mikor Natália az örömtudósítást közlé
300 4, 7 | a te szent neved örökké!~Natália odatérdepelt a vezeklő férj
301 4, 7 | Hirtelen fölemelkedett, amíg Natália még térdepelve maradt, a
302 4, 7 | hozatott fel a pincéből.~És Natália másodszor is megebédelt.
303 4, 8 | helyzetnek.~Nem is titkolta Natália előtt, sőt kérkedve mondá
304 4, 8 | Buddha parancsa szerint.~Natália azt hitte, hogy az a Buddha
305 4, 8 | Mind nem vetett erre ügyet Natália. Szegény asszonyka teljesen
306 4, 8 | is gondoskodott Tihamér Natália mulattatására.~Falujának
307 4, 8 | ez böjt napja volt, amit Natália szigorúan megtartott, nemcsak
308 4, 8 | konyhán külön főztek olajjal Natália és a házikáplán számára.~
309 4, 8 | ünnep lehet a Buddha napja!~Natália parasztleányokkal való mulatozás
310 4, 8 | erkölcsrontó nóta ellen.~Natália ehhez a dalhoz költött verset,
311 4, 8 | suhogott minden útfélen.~Natália úgy járhatott volna, hogy
312 4, 8 | így folyt huzamosb ideig. Natália mulatott az éneklő, táncoló
313 4, 8 | szombaton már továbbutaztak.~Natália nem lett volna asszony,
314 4, 8 | éppen arra való volt, hogy Natália tudnivágyát felfokozza.~
315 4, 8 | Megtudták, hogy hol a bejárat.~Natália nagy szívszorongást érzett,
316 4, 8 | Katka lépett be elöl, utána Natália (a csizmadialegény).~A hajdani
317 4, 8 | viselnek a hímnemű emberek.~Natália az első tekintetre ráismert.
318 4, 8 | amit adnak – súgá Katka Natália fülébe.~Natália elvette
319 4, 8 | súgá Katka Natália fülébe.~Natália elvette a négylevelű lóherét,
320 4, 8 | valami bús, méla dallamot.~Natália meghúzta magát egy fülkében,
321 4, 8 | Ennek az arcára is ráismert Natália. Ez volt a piktor a Ludlám-barlangból.
322 4, 8 | ezek közül egyre sem ismert Natália. Mind valamennyinek ott
323 4, 8 | híveimet mindez el nem csábít.~Natália bámult. Hogy az ő férje
324 4, 8 | némelyik le is csapott. Natália eleinte megijedt, hanem
325 4, 8 | legingerlőbb: a luxuries.~És Natália ráismert az arcaikra e csábító
326 4, 8 | Lujza-csárdást kellett eldanolnia Natália előtt, most dévaj kedvvel,
327 4, 8 | szó hangzott fel, amelyben Natália Csunkó Dani hangját ismerte
328 4, 8 | Fussunk innen! – rebegé Natália, megragadva Katka kezét,
329 4, 8 | váltsd be hamar a bárcádat.~Natália bámulva nézett rá.~– Nohát,
330 4, 9 | 9. A VÉGZET~Natália hazaérkezve letépte magáról
331 4, 9 | reggel lehívatta magához Natália Aramics Cyrillt.~Meggyónt
332 4, 9 | tanácsot kérnem, a laikustól. Natália ma korán reggel meggyónt
333 4, 9 | Negrotinnak mindent; amit Natália gyónásából megtudott. Negrotint
334 4, 9 | keresztül? – Hiszed-e, hogy Natália bír annyi tettetési tehetséggel,
335 4, 9 | Buddha-ünnepre indulni készül, Natália a nyakába borul, visszatartja:
336 4, 9 | Én csak egyet tudok. Natália nem maradhat e botrány után
337 4, 9 | balhelyzet megorvoslására, amihez Natália beleegyezése volt szükséges.~
338 4, 9 | Sőt megfojtja, megöli.~Natália nevetett.~– Engemet? Tihamér!~
339 4, 9 | gyanúja erős, hogy az egyik Natália volt. „Jaj neki, ha ő tette.”
340 4, 9 | ébren tölté az éjszakát.~Natália szobájából rémséges sikoltozás
341 4, 9 | addig ő is ki van tiltva Natália közeléből. Nem szabad ismételnie
342 4, 9 | Nem kapott rá választ. Natália félt ebbe a mocsárba belépni.~
343 4, 10| se rokonok, se cimborák. Natália példa volt, elijesztő mindenkire.~
344 4, 10| siratta. – Senki? – Még Natália sem? – Nem.~Tihamér megszokta
345 4, 10| Estéiket együtt tölték, Natália zongorázott, Negrotin énekelt:
346 4, 10| gyöngeség, a gyűlölet erő.~*~Natália és Negrotin annyira voltak
347 4, 10| Egy emlékezetes napon Natália fehér ruhában jött Negrotin
348 4, 10| a fehér ruhában? – kérdé Natália.~– Mint egy menyasszony.~–
349 4, 10| Negrotin most megfogta Natália kezét.~– Kedves Natália.
350 4, 10| Natália kezét.~– Kedves Natália. Te engem hét év óta ismersz.
351 4, 10| előled örökre.~Most már Natália borult Negrotin előtt térdre,
352 4, 10| asszony utánasettenkedett.~Natália is észrevette a donjon ablakából
353 4, 10| legszélső házhoz tért be.~Natália gyorsan futott le a kocsihoz,
354 4, 10| jegyet nyomott a markába.~Natália felsietett a lépcsőkön,
355 4, 10| kellett azt körülfogni.)~Natália reszketett és bámult.~Eszébe
356 4, 10| hagyom: még szerelmemért sem…~Natália zokogva veté magát kerevetére.~–
357 4, 10| egy búcsúkézcsók nélkül.~Natália az ablakba állt, onnan nézett
358 4, 10| egymást élve.~Halva igen. Natália Negrotint.~Hetek múltak.
|