Rész, Fezejet
1 1, 1 | találni, magyarázza meg neki azt a rendkívüli idők szelleme.~
2 1, 3 | vajákos asszony azt mondta neki, hogy „végy magadnak tükröt” –
3 1, 3 | akkor meg csak bánatot okoz neki. Azért jobb azt nem hozni
4 1, 3 | kérte az urát, hogy hozasson neki egy tükröt, amit az szívesen
5 1, 3 | A tükör aztán azt mondta neki: „Szép vagy! Szép vagy!
6 1, 4 | Annát szeretné elvenni: csak neki adnák. S a szász gróf szép
7 1, 4 | kívántak tőle; ha azt mondták neki, hogy ugrasson be lóháton
8 1, 4 | megtette, s ha azt mondták neki, hogy üljön le a porba a
9 1, 4 | ilyen próbát ki kellett neki állani az ő jó barátjától,
10 1, 4 | tőle Anna kezét, azt mondta neki Lebée László: „Előbb tanulj
11 1, 4 | Akkor megint azt mondta neki Lebée László: „Hja, édes
12 1, 4 | ment országbontás nélkül. Neki előbb ki kellett jelentenie,
13 1, 4 | szent sugallat azt mondá neki, hogy ettől a naptól kezdve
14 1, 5 | házban! Arra aztán előhoznak neki egy sánta, púpos vén banyát;
15 1, 5 | kérdésekkel; amikre magától kell neki kitalálni a feleletet, addig
16 1, 6 | azután a dolmányára rátűzött neki egy keresztet vörös posztóból.
17 1, 6 | fogadását beváltsa! Könnyű neki! Mikor Halicsban járt hadat
18 1, 6 | vagy soha! – parancsolák neki Rómából, rá kellett adnia
19 1, 6 | eresztette oda. Azt mondta neki: „Ugyan minek mennél te
20 1, 7 | szavakkal illesd, – súgá neki Lebée László – mert különben
21 1, 9 | hallgatja.~Szót fogadtak neki, az egész tábor körös-körül
22 1, 11| Zenobiussal; amit a király, neki nem kerülvén semmibe, azonnal
23 1, 13| holdvilág után epekedel! – monda neki Brüniszkáld, akinek a szíve
24 1, 13| őszintén, mint ahogy elbeszélte neki a tilosban szerzett örömeit.~
25 1, 13| perjelhez, és gyónd meg neki, hogy hányszor csípett meg –
26 1, 13| passio-kösöntyű olyan álmokat adhatna neki, amik elcseréltetnék vele
27 1, 13| szerelmes, akibe legkevésbé volt neki szabad. S mentől áthághatatlanabbak
28 1, 14| tömlőket forrásvízzel, amennyi neki és kíséretének tíz napra
29 1, 16| szent fogadás segítette neki a kétségbeejtő epedést,
30 1, 17| hazatértek, mind azt mondák neki, hogy De Blois lovag elesett.
31 1, 17| Clarinda kezét nyújtja neki, szemeit fájdalmasan behunyva,
32 1, 17| annyi édes emléket tudott neki elmondani boldogságuk hajdani
33 1, 19| a szerelmi kaland után, neki is a maga csapatjához kellett
34 1, 19| még majd több oka is lesz neki az elsápadásra.~Amint egyszerre
35 1, 19| feltalálta az ő férjét? Pedig neki nem volt több, csak egy. –
36 1, 19| néma kedvesével, elmondta neki a szív minden gyöngéd hízelkedéseit –
37 1, 19| Brüniszkáldot, azt mondá neki, fogcsikorgatva:~– Héj,
38 1, 20| hercegasszony példát mutatott neki, aminőt még nem látott ez
39 1, 20| királytól, hogy engedtessék meg neki, a maga székely hadaival
40 1, 22| lábát megvethette, segített neki a lánccal. A hegy ormán
41 1, 22| Lebée László azt felelte neki:~– Gondold meg, egy pillanatig.
42 1, 22| megtántorodtál! – mondja neki. – Ért valami?~Brüniszkáld
43 1, 23| belső bíró odabenn azt mondá neki: „Hisz nem az hozott téged
44 1, 23| Brüniszkáld számára. Te vetettél neki oda ágyat, nem a pogány
45 2, 3 | itt vígan sírhat már; mert neki halottja van; de te azon
46 2, 3 | már agyonsírta magát: kell neki a pihenés. De ő még csak
47 2, 3 | lehet titka. Sokszor kellett neki a gazdáját hazavinni a ptolomaisi
48 2, 3 | az csak a kezével intett neki, hogy várjon, míg az „amen”-
49 2, 3 | ér. Egyszer azt is mondta neki Brüniszkáld lovag: „Nézzed
50 2, 5 | Valamennyi között csak neki van tisztességes öltözete
51 2, 10| hívják azt a népet, amely neki vakon és híven engedelmeskedik,
52 2, 10| amit a Hegyek ura küldött neki.~Csak egy század múlva,
53 2, 10| pusztaság urának, hogy adjon neki el örök áron háromezer dínárért
54 2, 12| valami mámorító szert adtak neki, amitől elaludt.~A keleti
55 2, 13| vénjének, hogy ha azt mondja neki: ugorj le innen a toronyból
56 2, 13| attól tart, hogy mérget ad neki: egy hindu vajákos asszonnyal
57 2, 13| amit ő szépen megköszönt: neki ott volt a védőtársa, a
58 2, 15| Holott a pápától meg van neki tiltva a nősülés. Ő most
59 2, 16| s ez a tekintet megmondá neki, hogy van rettenetesebb
60 2, 17| vezérkomondor, valami port fújt neki a szeme közé, mire a dühödt
61 2, 17| nem álom.~– Látod – monda neki a dái áldoát –, minden állatnak
62 2, 17| le a lovadról! – mondta neki a dái áldoát.~Mária engedelmeskedett.~–
63 2, 17| sátorába, átengedve azt neki egészen.~A dái áldoát és
64 2, 17| az enyémen kívül – mondta neki az izmaelita. – Most már
65 2, 18| útjának a célját: ajándékozott neki két tevét meg egy kutyát,
66 2, 19| keresztes hadak krónikásai adták neki azt a nevet.~Mikor a teve
67 2, 19| állat megérzi azt, hogy neki azokba a szakadékokba bemenni:
68 2, 19| a szívét.~Olyan volt ez neki, mint a Mohamed-hívőnek
69 2, 19| szamárnak a tisztjét is neki kell viselni, mert abba
70 2, 19| Nézz oda alá! – monda neki Horus.~Erre a nő csak térdre
71 2, 23| nép ezt a melléknevet adta neki: „az igazságos”! Imádták,
72 2, 23| szokta ezt tenni, amidőn neki, a legmagasabb földi bírónak
73 2, 28| elaltatni?~– Meséket mondtam neki. Azt kívánta tőlem. A szép
74 2, 28| anyjától hallott. Elmondtam neki, ahogy én tudtam. „Máskor
75 2, 29| nyílását nem látta soha, neki nem volt gyermeke.~
76 2, 30| után sóhajtozik, s aztán ad neki gazdag kelengyét; férjhez
77 2, 30| Nirgehánnal egyedül. Azzal kellett neki együtt töltenie az éjszakát.
78 2, 30| kérdi hol az anyja, mondjad neki, hogy csak álom volt az.
79 2, 30| üdvözölni.~Mária megmutatta neki a szultán szabadonbocsátó
80 2, 32| beható napsugár kínzóbb neki a mérges nyílnál. Ezért
81 2, 32| senki sem.~– Én megígértem neki, hogy odáig elviszem – mondá
82 2, 33| Énekelj valamit – tanácsolá neki Horus.~– Olyan száraz a
83 2, 33| nem fogyott ki, hisz csak neki volt drágája, kedvese ott
84 2, 33| várnak a sziklabörtönében: neki lehetetlen volt ébren nem
85 2, 33| ereje, segítséget küldött neki az Isten. A Kidron-völgy
86 2, 33| a Kidron patakja – mondá neki a fedái, nagyot nyelve az
87 2, 33| kormányozd a csónakot – mondá neki a fedái –, a folyam árja
88 2, 34| Visszaadhatod-e a szeme világát is neki?~Az ezüstkulacsban Máriának
89 2, 35| könnyeire többé. Adjátok neki oda férjét, vezessétek őt
90 2, 37| megsegítlek!”~Ekkor úgy tetszék neki, mintha a zsoltár végszavait
91 2, 37| amiért idehoztalak – mondá neki Horus.~– Valóban el. A férjemet
92 2, 38| rendeleteit. Mária megtiltá neki, hogy a teljes világosságra
93 2, 38| parancsolhatta volna meg neki, hogy akkor is behunyja
94 2, 40| Hiszen jó rokonok! Aztán neki nincsen már férje: nincs,
95 2, 40| volna! Hogy megmondhatná neki: „Lásd, keresztültörtem
96 2, 41| minden pillantása azt mondja neki:~„Ha te nem volnál többé!”~
97 2, 45| a halott vissza találja neki adni a csókot, s soha nem
98 2, 47| nézni.~S jaj lett volna neki, ha az a nevető öröm vesz
99 2, 47| tilthatja többé.~Jaj lett volna neki, mert akkor az egyháznagy
100 2, 48| halva.~Azt sem mondták meg neki soha, hogy egymásé lettek
|