Rész, Fezejet
1 1, 6 | megverik; de ha Ázsiába akarják őket kivinni, arra azt felelik,
2 1, 6 | eredj közéjük, térítsd meg őket, mert én ezeknél istentelenebb
3 1, 7 | járhatnak-kelhetnek miatta, meg nem lepi őket; csak a gyermekekre éhezik.
4 1, 7 | akasztva viseltek, s hordta őket egyik völgyből a másikba,
5 1, 7 | gyermekeikért, hogy visszavigyék őket, de nem bírtak velük: úgy
6 1, 7 | keresztvitézek táborába, biztatták őket sok hazug beszéddel: ámították
7 1, 7 | Tuniszba. S ott eladják őket a hitetleneknek.~De hogy
8 1, 7 | Tán biz bérmálni viszed őket?”~– Viszem őket a szent
9 1, 7 | bérmálni viszed őket?”~– Viszem őket a szent sírt visszavívni! –
10 1, 7 | Majd mindjárt meglátod őket! – kiálta vissza Zenobius,
11 1, 7 | nyáj! Hát aztán hova vinnéd őket legeltetni, ha lehetne?~–
12 1, 7 | legeltetni, ha lehetne?~– Viszem őket a Szentföldre, visszafoglalni
13 1, 7 | a szemeinek, odarántotta őket magához, s szétrántotta
14 1, 7 | hogy jobban megláthassa őket. Ugyanaz a hímzett wammsz
15 1, 7 | halálából? Mért szállta meg őket a te szent lelked? Hiszen
16 1, 7 | kívánod, rögtön neked adom őket! Fogadd el! Vidd fel magadhoz:
17 1, 7 | karjaira, s úgy szorítá őket egymáshoz, hogy meg sem
18 1, 7 | most mindjárt belehajítja őket.~Meg is tette volna, ha
19 1, 7 | azt, hogy ahogy elhozta őket, úgy vissza is viszi.~Brüniszkáld
20 1, 7 | kötélnek.~– Én nem hurcolom őket – mondá Zenobius. – Ok visznek
21 1, 7 | Zenobius. – Ok visznek engem. Őket pedig viszi az Úrnak a lelke.~–
22 1, 7 | Heródes királynál! Add vissza őket az anyjaiknak, akiktől elragadtad.~–
23 1, 7 | elragadtad.~– Én küldeném őket vissza bizonyára, mert sajnálja
24 1, 7 | bizonyára, mert sajnálja őket az én lelkem – de ők már
25 1, 7 | fogadás alól nem mentheti fel őket senki más, mint a szentséges
26 1, 8 | hozzá, hogy visszavisszi őket az anyjuk házához.~– No,
27 1, 9 | hitetleneket, anélkül, hogy elvinné őket Mezopotámiába~Nem ilyen
28 1, 9 | hitetlenek ellen harcra kelni és őket mindenütt e föld színéről
29 1, 9 | kincseiket felosszátok, ahol őket találjátok.~Ez a rendelet
30 1, 10| hajóival, hogy átszállítsa őket Ázsiába: természetesen illendő
31 1, 10| szigetére, ahol már várta őket a jeruzsálemi királynak
32 1, 13| fölkérni őt, hogy bocsássa őket a harcosaikkal ellenséget
33 1, 13| a többiek aztán követték őket. A tehetős zarándok nép,
34 1, 16| a hadnagyok elfogdosták őket: nehogy egy csapat feldorbézolja
35 1, 18| azáltal, hogy kiszabadította őket nehéz fogságukból, másodszor
36 1, 19| nótáiról messziről meg lehetett őket ismerni.~Még nagy éjszaka
37 1, 19| Lebée László vezér bérelte őket, hogy ezt az alakosdit játsszák! –
38 1, 22| vértezet, pajzs nem gátolta őket; ha valamelyik hátrább maradt
39 1, 23| rájuk szakadó fal szorítá őket össze. Tárnát nyitottak
40 1, 23| a rémhírre. Nem kergette őket senki; kő sem repült már
41 1, 23| Hússzorta kisebb ellenség verte őket bénává. Pusztán a vaskesztyűikkel,
42 1, 23| derék ütközettől: „Hagyjátok őket magukra, elmúlnak ők magukban
43 2, 1 | Endre király úgy fölbiztatta őket, hogy milyen szép helyet
44 2, 1 | tusakodni. Nem is tartotta őket össze többé semmi; hanem
45 2, 1 | dúskálkodnak azalatt, míg őket idegen földön az egyiptomi
46 2, 2 | férjeik magukra hagyták őket, azóta hírt sem hallottak
47 2, 2 | mindegyik más város falain látta őket, zászlókitűzéssel foglalatoskodni,
48 2, 3 | martalócok megkötözve vitték őket befelé a bozótba, oda pedig
49 2, 3 | egyszer annyira is utolértem őket, hogy egy fekete bőrűvel
50 2, 3 | fenekére, s ott megeszi őket. Ezek mind lehetnek; de
51 2, 3 | segítségül hívásával le lehet őket győzni. Nem ezekért nem
52 2, 5 | társaságukba, csak távolból követte őket, s az ő éjjeli tanyájuktól
53 2, 8 | polcaikról, s odavezette őket a nyakukra kötött kötéllel
54 2, 8 | vezeklést, mely megszabadítsa őket a törvény nehéz kezétől,
55 2, 11| hívei rögtön ott voltak őket összeveszíteni: a békeszerető
56 2, 13| kímélték, ha azok nem bántották őket), a dái áldoát keresztyénné
57 2, 13| pedig nincsenek.~Tehát kell őket csinálni.~A mohamedán nőkből
58 2, 13| hitte, hogy ő feltalálta őket.~Ezek a bűnös szépségek,
59 2, 13| azzal a hírrel lepték meg őket a görögök, hogy a Balkán
60 2, 13| országában: az meghívta őket; most azután jönnek seregestül
61 2, 14| voltak a sarkukban a kunok. Őket magukat nem, csak az előhírnökeiket
62 2, 17| csodatevő hatalmával meg fogja őket gyógyítani.~Voltak nagy
63 2, 17| Negyednapra aztán elbocsátá őket a kun fejedelem, megajándékozva
64 2, 17| fejedelem, megajándékozva őket még egy pár gyorsfutó paripával,
65 2, 18| bajlódni: itt felejtette őket; most is ott alusznak. A
66 2, 18| talpán sár volt: az rávezette őket a sziklák mélységeiben rejtett
67 2, 19| mindenütt úgy fenyegették őket, mintha rájuk akarnának
68 2, 19| előlük? Kézzel lehetett őket összefogni. S az erőt adó
69 2, 19| barangoló felhő, s körülburkolta őket sűrű homállyal. Csak tapogatózva
70 2, 19| volna nekik, ha ott kapja őket a sziklagerincen bandukolva!
71 2, 21| értek, már otthonul fogadta őket. Izmaeliták laktak ott.
72 2, 29| lovasaim a pusztában utolérték őket. S azóta ennek a gyermeknek
73 2, 29| nincsen anyja.~– Te megöletted őket?~– Nem. Esküvésem tartja,
74 2, 31| hullám csendesen kisepri őket mind a partra, eltemetve
75 2, 33| lakók; nem is támadja meg őket senki. Nincsen semmijük.
76 2, 36| szikkasztá, kényszeríté őket arra, hogy sírjanak. A könnyeiket
77 2, 44| Egész processió kísérte őket templomi zászlókkal a Bükkös-Boldogasszony
|