bold = Main text
     Rész,  Fezejet                                           grey = Comment text

5001     2,  43   |           ördögödtől, akinek neve Asmódi, a házastársak ördöge. Ha majd
5002     2,  43   |                  nem táncolnak többé azok a kísértő alakok, amikkel
5003     2,  43   |              amikkel az ördög kápráztatja a halandók szemeit; ha egészen
5004     2,  43   |              ismét – de előbb ne; mert ha a kísértetnek ellent nem tudsz
5005     2,  43   |                  állni, örökre visszaesel a kárhozatba: amiről tudod
5006     2,  43   |               amiről tudod már, hogy ezen a földön elkezdődik, halálig
5007     2,  43   |              Lebée László felvette magára a vezeklést, amit az apátúr
5008     2,  43   |                   napig sanyargatta magát a remete barlangjában. Eleinte
5009     2,  43   |                 Eleinte sűrűn ostromolták a csábító kísértetek, éjjel-nappal
5010     2,  43   |       megejthessék – meg tudta oltalmazni a lelkét. Válogatott kínzásokat
5011     2,  43   |           Válogatott kínzásokat talált ki a testének, hogy a gyönyör
5012     2,  43   |                talált ki a testének, hogy a gyönyör álmait elűzze lelkéről,
5013     2,  44   |            rongyos keszkenőkbe: az hozott a vezeklőnek naponként egy
5014     2,  44   |                 képekben ábrázolni.~Annak a páros kenyérkének felét
5015     2,  44   |                  felét mindig elfogyasztá a vezeklő, felét félretette.~
5016     2,  44   |                  hogy mire gyűjtögeti azt a sok apró félcipót, csak
5017     2,  44   |              támaszkodó bicegő alakjával.~A vezeklő arccal a kőszikla
5018     2,  44   |               alakjával.~A vezeklő arccal a kőszikla felé fordult, mikor
5019     2,  44   |                Nem találhatta ki, hogy az a mindennapi látogató – az
5020     2,  44   |                 eltűnése óta ott rejtőzik a Camaldulensis testvérek
5021     2,  44   |       Bükkös-Boldogasszonynak neveznek. – A tatárfutás előtt híres-nevezetes
5022     2,  44   |          búcsújáró hely volt.~Mikor aztán a negyven nap letelt, Lebée
5023     2,  44   |              letelt, Lebée László előjött a remetebarlangból, a megfelezett
5024     2,  44   |               előjött a remetebarlangból, a megfelezett kis cipókat
5025     2,  44   |                   megfelezett kis cipókat a csuhája szárnyába kötötte,
5026     2,  44   |             Gyulafehérvárra az apátúrhoz. A főpap ott találta őt összeroskadva
5027     2,  44   |                  találta őt összeroskadva a templom ajtajában. Felemelte,
5028     2,  44   |              Szembe mersz-e szállni immár a kísértettel?~– Jöhet akármi
5029     2,  44   |                 Hát ezek micsodák, amiket a csuhádba kötve hoztál?~–
5030     2,  44   |                 félre?~– Hogyha rátalálok a feleségemre, megvendégelhessem
5031     2,  44   |                   apátúr szemeit elborítá a könny.~A földön térdeplő
5032     2,  44   |                 szemeit elborítá a könny.~A földön térdeplő fejére tette
5033     2,  44   |              földön térdeplő fejére tette a kezét.~– Íme látom, hogy
5034     2,  44   |                bölcs hatalma íme, kitölté a te fejedre az ő kegyelmét.
5035     2,  44   |              fejedre az ő kegyelmét. Ezek a kenyérdarabok az ő ítéletosztó
5036     2,  44   |                   serpenyőjében lenyomják a te bűneidnek mérhetetlen
5037     2,  44   |        mérhetetlen súlyát. Íme, tudd meg: a te hűséges hitvesed, akinek
5038     2,  44   |          félreraktad: ebben az órában már a megdicsőülés mennyei kenyerével
5039     2,  44   |                   Isten elszólítá őt abba a nagy vendégségbe, ahol a „
5040     2,  44   |                  a nagy vendégségbe, ahol a „nyomorult Lázár” ül az
5041     2,  44   |              fején, s angyalok szolgálnak a lakomázóknak.~Erre a hírre
5042     2,  44   |           szolgálnak a lakomázóknak.~Erre a hírre Lebée László mint
5043     2,  44   |                   hírre Lebée László mint a szélütött rogyott le a templom
5044     2,  44   |               mint a szélütött rogyott le a templom kövezetére, s nehéz
5045     2,  44   |                  forró könnyeivel áztatta a küszöböt, mely a hívők lépteitől
5046     2,  44   |                  áztatta a küszöböt, mely a hívők lépteitől volt kikopva:
5047     2,  44   |                 Mária” nevet emlegetve.~– A könny az a fürdő, amiben
5048     2,  44   |                   emlegetve.~– A könny az a fürdő, amiben a lélek hófehérre
5049     2,  44   |                  könny az a fürdő, amiben a lélek hófehérre mosódik –
5050     2,  44   |                Azzal előhozatta az apátúr a hordszékét, mely két öszvér
5051     2,  44   |                volt kötve, abba ülteté be a kifáradt vezeklőt; ő maga
5052     2,  44   |                  őket templomi zászlókkal a Bükkös-Boldogasszony zárdájáig.~
5053     2,  44   |       Bükkös-Boldogasszony zárdájáig.~Itt a kürtszóra megnyiták a kaput,
5054     2,  44   |                 Itt a kürtszóra megnyiták a kaput, s bebocsáták rajta
5055     2,  44   |            bebocsáták rajta az apátúrt és a remetecsuhába öltözött lovagot.~
5056     2,  45   |                                           A ravatal és a halottkép~Az
5057     2,  45   |                              A ravatal és a halottkép~Az apátúr a kápolnába
5058     2,  45   |                  és a halottkép~Az apátúr a kápolnába vezette Lebée
5059     2,  45   |                 legázolva is agyarkodnak. A belépő előtt valamennyi
5060     2,  45   |                   mozdult, nem nézett: az a halavány, kiterített alak,
5061     2,  45   |                halavány, kiterített alak, a ravatalon.~Ráismert. Még
5062     2,  45   |                   ezüstfeszület, kisujján a férj jegygyűrűje.~Lebée
5063     2,  45   |                László szédülve térdelt le a ravatal lépcsőjére, s elszórta
5064     2,  45   |              lépcsőjére, s elszórta annak a szőnyegén az apró kenyérkéket,
5065     2,  45   |                vele, tán rózsákká válnak?~A rácsozott karzat mögül mint
5066     2,  45   |                   László borzadva tekinte a halott arcra. Nem merte,
5067     2,  45   |              arcra. Nem merte, nem akarta a holtat azzal megbántani,
5068     2,  45   |                    Talán attól félt, hogy a halott vissza találja neki
5069     2,  45   |                  vissza találja neki adni a csókot, s soha nem bocsátja
5070     2,  45   |              Csendesen imádkozva hajtá le a fejét a koporsó szélére,
5071     2,  45   |                imádkozva hajtá le a fejét a koporsó szélére, Mária pedig
5072     2,  45   |                Mária pedig onnan nézte őt a karzat aranyozott rácsozata
5073     2,  46   |                            Mit lát valaki a halál után?~Mert az a ravatalon
5074     2,  46   |              valaki a halál után?~Mert az a ravatalon fekvő alak nem
5075     2,  46   |            ránézett, könnyen csalódhatott a templomi világítás félhomályában.~
5076     2,  46   |               lássa azt, amit másnak csak a szomszéd csillagból szabad
5077     2,  46   |                özvegy férj bánatát. Ő nem a maga örömére szerezte ezt
5078     2,  46   |            szerezte ezt az alakos játékot a halál szertartásával.~Érezte,
5079     2,  46   |                 hogy ő fölöslegessé, vált a földön.~Meghalni nem tudott;
5080     2,  46   |                 Meghalni nem tudott; mert a halál a paradicsom virága,
5081     2,  46   |                  nem tudott; mert a halál a paradicsom virága, gyökereivel
5082     2,  46   |               várhat rá: maga leszakítja, a gyökerét is kitépi vele,
5083     2,  46   |                  vele, s leesik az égből.~A római egyház törvényei tiltják,
5084     2,  46   |                   törvényei tiltják, hogy a házasság lánca valaha elszakadjon:
5085     2,  46   |             rózsalánc, addig összetartják a nyíló bimbók; s mikor vaslánccá
5086     2,  46   |                   lett, akkor összetartja a rozsda. Szakadni nem szabad
5087     2,  46   |               hiszik, majd áldani fogják.~A cél is szent volt, az eszköz
5088     2,  46   |                Isten előtt állanak már; s a mi századaink nekik csak
5089     2,  46   |         századaink nekik csak pillanatok: a mi földünk nekik csak porszem,
5090     2,  46   |               földünk nekik csak porszem, a mi törvényeink nekik csak
5091     2,  47   |                   Az utolsó kísértet~Ámde a nehéz kísértet most következett
5092     2,  47   |                Mögötte csendesen megnyílt a kápolnaajtó, s lassú selyemsuhogással
5093     2,  47   |              akkor vette őt észre, amidőn a homlokát felemelte a koporsó
5094     2,  47   |               amidőn a homlokát felemelte a koporsó széléről, s ott
5095     2,  47   |               haja hullámosan omlik végig a termetén. S ez a termet
5096     2,  47   |              omlik végig a termetén. S ez a termet oly délceg, oly gyönyörre
5097     2,  47   |             szívében egyszerre kigyulladt a régi láng, s testét-lelkét
5098     2,  47   |        bilincséből. Feledé, hogy hol van? A templom falain levő képek
5099     2,  47   |                 karéjban keringtek körül, a gyászzsolozsma hangja tomboló
5100     2,  47   |              mondá: „Szabad már! Tied már a világ! Minden örömeivel!
5101     2,  47   |                   arcán egymással küzdött a démoni vágynak őrült nevetése
5102     2,  47   |                  vágynak őrült nevetése s a szent fogadalom tiltó iszonyata,
5103     2,  47   |                jaj lett volna neki, ha az a nevető öröm vesz erőt az
5104     2,  47   |               hogy megcsókolja, mikor már a halott nem tilthatja többé.~
5105     2,  47   |          pásztorbotjával űzte volna őt ki a templomból: „Fuss innen!
5106     2,  47   |               innen! És légy elkárhozott, a földön és a másvilágon.
5107     2,  47   |                  elkárhozott, a földön és a másvilágon. Ez nem a te
5108     2,  47   |                   és a másvilágon. Ez nem a te halottad. Feleséged él
5109     2,  47   |           halottad. Feleséged él még! Jaj a kétszer elesettnek!”~Megőrzé
5110     2,  47   |           felemelve, feléje terjeszté. Ez a tiltó mozdulat térdre roskasztá
5111     2,  47   |                 rémei visszatapadnak újra a falakhoz. Észrevette hol
5112     2,  47   |              ördög mégis ott maradt vele: a tettetés démona. Az ott
5113     2,  47   |                   ott ült az arcán: abban a sóvárgó kifejezésben, azokban
5114     2,  47   |             sóvárgó kifejezésben, azokban a lopva felnéző pillantásokban,
5115     2,  47   |            pillantásokban, amik elárulják a rosszul rejtett gerjedelmet.~
5116     2,  47   |                  egy küszöbbel odább: tán a sírboltajtóban, ahol sötét
5117     2,  47   |               látja senki: ott már szabad a csók!~Ezt a tekintetet elérté
5118     2,  47   |                ott már szabad a csók!~Ezt a tekintetet elérté Anna.
5119     2,  48   |                   egy méh kitalálja~Ekkor a kápolna nyitott ajtaján
5120     2,  48   |            ajtaján át egy méh vetődött be a szentélybe – előbb körüldongta
5121     2,  48   |            körüldongta az égő gyertyákat, a gyászfüzéreket: aztán rászállt
5122     2,  48   |            gyászfüzéreket: aztán rászállt a halottkép arcára.~Ő megérezte
5123     2,  48   |                  észre, s amint odaborult a holt alak fölé, hogy annak
5124     2,  48   |               annak az arcát megcsókolja, a háborgatott méh hirtelen
5125     2,  48   |        háborgatott méh hirtelen megszúrta a fullánkjával az ajkát.~Anna
5126     2,  48   |               apácák aléltan vitték őt ki a templomból. Lebée László
5127     2,  48   |             László borzadozva húzta magát a kőpillér mellé: azt hivé,
5128     2,  48   |                 kőpillér mellé: azt hivé, a bosszúálló halott tűzcsókja
5129     2,  48   |                  apácákat, hogy vigyék le a koporsót a holt alakkal
5130     2,  48   |                 hogy vigyék le a koporsót a holt alakkal a nyílt sírboltba.~
5131     2,  48   |                   koporsót a holt alakkal a nyílt sírboltba.~Lászlónak
5132     2,  48   |              azoknak nincs már családjuk.~A bezáró sírkőre csak az a
5133     2,  48   |                  A bezáró sírkőre csak az a név van felfestve: „Mária”.~
5134     2,  48   |                   igazán temetve.~Meghalt a világnak, meghalt a férjének:
5135     2,  48   |               Meghalt a világnak, meghalt a férjének: lelkét még élve
5136     2,  48   |                   csókja érinté az ajkát, a halott csók visszasajgó
5137     2,  48   |          visszasajgó emléke mindannyiszor a szívéig lövellt; jeget támasztva
5138     2,  48   |                          Idáig jegyzé fel a krónikástörténet e csodálatos
5139     2,  48   |                   e csodálatos asszonynak a sorsát. Mesének képtelenség
5140     2,  48   |              örökre.~Várkastély és zárda, a Lebée család neve és címere:
5141     2,  48   |                 együtt enyésztek el.~Jött a mongol!~