1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1768
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1 1, 1 | valami költött mese; mert ha az volna, vakmerőnek kellene
2 1, 1 | történetírónk bizonysága szerint; – az akkori korszak rajzolásához
3 1, 2 | Zsombor vára~Az erdélyi „Királyföld” határán
4 1, 2 | aszerint, amint a vár birtokosa az erdélyi vajdával jó barátságban,
5 1, 2 | egyszer megtörtént vele az a csoda, hogy még a szászszéknek
6 1, 2 | ez mint történhetett meg, az ebben a mi történetünkben
7 1, 2 | csak „pimór”-oknak hívták az előkelő várurakat; hanem
8 1, 2 | hasonlót nem egyhamar hall az ember. A nőt Máriának hívták:
9 1, 2 | apja, anyja korán elhalt, az öccsét is, Annát odavette
10 1, 3 | esztendeje volt férjnél Mária, és az ég még mindig nem áldotta
11 1, 3 | Megkísértett mindent, amihez az ilyen gyász esetén tisztességes
12 1, 3 | valóban éppen olyan gyász az, mikor valaki, akit nagyon
13 1, 3 | arany klenodiumokat tett le az oltárra, sőt saját kezével
14 1, 3 | oltárszőnyeget a Szűzanya képével, de az mind nem használt; már a
15 1, 3 | amiket tilt a jó erkölcs; de az ártatlanabb babonákat nem
16 1, 3 | annyiféle babonája van, az mind csak azt bizonyítja,
17 1, 3 | világteremtése óta ebben az egy dologban!~A szegény
18 1, 3 | hogy azt hihesse valaki, az övé.~Egyszer aztán egy vajákos
19 1, 3 | tükröt” – mivelhogy abban az időben a székely asszonyok
20 1, 3 | hogy nem jó abban nézegetni az asszonyembernek a saját
21 1, 3 | Mária most aztán kérte az urát, hogy hozasson neki
22 1, 3 | hozasson neki egy tükröt, amit az szívesen meg is tett. A
23 1, 3 | mégsem olyan szép, mint az öcséd, a szép Anna.” – De
24 1, 3 | bűnéért látogatja ekképpen az Isten.~A gyóntató atya bölcs
25 1, 3 | Máriának, hogy „add férjhez az öcsédet, Annát”.~És Mária
26 1, 3 | tanácsát, s rajta volt, hogy az öccsét, Annát minél előbb
27 1, 4 | kelle pedig messze menni az alkalmas vőlegény keresésével.
28 1, 4 | leányasszonynak, jóindulatja jeléül. Az nem is titkolta, hogy Annát
29 1, 4 | lándzsát Anna tiszteletére, s az ő szalagját viselte a kalapja
30 1, 4 | próbát ki kellett neki állani az ő jó barátjától, Lebée Lászlótól,
31 1, 4 | gárdistáskodtak Visegrádon, az udvarnál. Mikor megkérte
32 1, 4 | megtanulsz: neked adom.” Az udvarnál nem tanulhatta
33 1, 4 | adunk; mert a mi törvényünk az, hogy az idegennel nősült
34 1, 4 | a mi törvényünk az, hogy az idegennel nősült székely
35 1, 4 | minden vagyonát elveszti. Ha az Annát el akarod venni, előbb
36 1, 4 | még erre is ráállt. Pedig az nem ment országbontás nélkül.
37 1, 4 | Udvarhelyszék területébe. Emiatt az egész szászság majd megölte;
38 1, 4 | gróf égre-földre protestált az átszökés ellen: fenyegette,
39 1, 4 | csakugyan oda kell adni az Annát a derék Brüniszkáldnak.~
40 1, 5 | nagy teketóriával jár ám az ilyen székely lakodalom:
41 1, 5 | megtartják a „Siratót”. Azon az egybekelendők minden férfi
42 1, 5 | vígan elsiratni. Ezután jön az eljegyzés.~Azután jön a
43 1, 5 | ura nem akar semmit tudni az egész eljegyzésről: soha
44 1, 5 | vőlegény, s erőszakkal töri be az ajtót, s követeli a menyasszonyát,
45 1, 5 | nagy nehezen előteremtik az igazi szerelmesét. De akkor
46 1, 5 | hegyéről, addig nem lehet menni az esküvőre; aztán következik
47 1, 5 | vele; de mindig elkapja más az orra elől, s addig ki nem
48 1, 5 | két öklével Brüniszkáld az útját álló sokaságot, s
49 1, 5 | No, most már mégiscsak az enyém vagy!” S aztán int
50 1, 5 | trombitásoknak, hogy most már az ő nótáját húzzák: a vőlegény
51 1, 5 | szemében is ragyognak könnyek. Az öccse boldogságán örül,
52 1, 5 | zenébe valami bús kürthang; az ajtó felnyílik, s belép
53 1, 5 | süveggel a fején, mellén az ország címerével, egy páncélos
54 1, 5 | egy páncélos alak, akinek az orcája rémületet gerjeszt
55 1, 5 | tekintetével; de még szörnyűbb az arcánál az, amit a kezében
56 1, 5 | még szörnyűbb az arcánál az, amit a kezében magasra
57 1, 5 | primórok és lófők! Én, az ország pristáldja, felhívlak
58 1, 5 | nevében ősi szokás szerint, én az ország pristáldja. Teljesüljön
59 1, 6 | fegyverre kell kapni, és menni az ellenség elé, s egy egész
60 1, 6 | akik mind Aranyosszéken az Aranyos víz rónáin gyűltek
61 1, 6 | feléjük. Csupa zarándok volt az, hosszú keresztvégű botokkal
62 1, 6 | a süve, a Lebée László, az letérdelt a barát előtt,
63 1, 6 | előtt, azt meg is áldta az; azután a dolmányára rátűzött
64 1, 6 | Brüniszkáldnak is akart, de az azt kérdezte előbb, hogy
65 1, 6 | kérdezte előbb, hogy mire való az?~A barát valami olyan nyelvet
66 1, 6 | Miféle szerzet? Hogy ha az adósságomat valaha szememre
67 1, 6 | mondhassam, hogy te elengedted?~– Az én nevem Zenobius. Vagyok
68 1, 6 | minden hadaiddal együtt az igazi Szentföldre, Palesztinába.~–
69 1, 6 | harcolni.~– Hej, de régen volt az! Azóta vissza is jöhetett
70 1, 6 | Ha fogadta Endre király az apjának, hogy elmegy szerecsent
71 1, 6 | tartóztatom – én nem fogadtam az apámnak semmit: én itthon
72 1, 6 | László. – Ne rugódozzál az ösztön ellen: ami parancsolat,
73 1, 6 | ellen: ami parancsolat, az megáll. Mikor a véres kardot
74 1, 6 | törvényt. Mint székely tartozom az országom határát védelmezni
75 1, 6 | Hozza ide Endre király az ellenséget; közévágok: nem
76 1, 6 | tapostatják lovaikkal!~– Az én Krisztusom a mennyországban
77 1, 6 | mennyországban van régen, az nincsen a sírban.~– Akik
78 1, 6 | Irtóztató pogány beszéd. Hiszen az ilyenért meg kellene az
79 1, 6 | az ilyenért meg kellene az embert égetni a székelyeknek.~–
80 1, 6 | valamennyiteknél, s kitűzöm az őshit zászlaját a váramra,
81 1, 6 | holdújságtól holdfogytáig, amíg az ember egy olyan tengerre
82 1, 6 | Zoérárd vértanú sírkövének az érintése idézte elő nála
83 1, 6 | kedvetlenebb vállalat volt. Ez már az ötödik keresztes háború
84 1, 6 | volt; Vak Béla nem látott; az utána következő királyok
85 1, 6 | fogadás a fiára maradt, az megint elhúzta-halasztotta,
86 1, 6 | természetesen egyiknek sem volt az ilyen költséges utazáshoz,
87 1, 6 | a fejét, de úgy is ment az, mint amikor a kutyát bottal
88 1, 6 | csak alig keveredtek ki az ős napimádó vallásból, s
89 1, 6 | kiemelkedett, nevelését az anyjának köszönheté, ki
90 1, 6 | azokról sem tudta, hogy melyik az első, melyik a harmadik.
91 1, 6 | könyvtárban olvastam. Hát az a szent férfiú, mikor még
92 1, 6 | hitetleneket megtéríteni. De az apátura, a bölcs Rasina (
93 1, 6 | a szaracénoknak hirdesd az igét, akik még az apostoloknak
94 1, 6 | hirdesd az igét, akik még az apostoloknak a szavát sem
95 1, 6 | te a hitetlenek lelkeit az ördögök körmei közül akarod
96 1, 6 | magyarokhoz, térítsd meg azokat az istentelen pogányságból,
97 1, 6 | magyarokig se menj, itt vannak az én szász atyámfiai, eredj
98 1, 6 | Páter Zenobius szót fogadott az aranyszájú ifjúnak, s elment
99 1, 6 | aranyszájú ifjúnak, s elment az egész zarándok csapatjával
100 1, 6 | akik között igen nagy leve az ő becsülete: amiért ilyen
101 1, 7 | Hinczó prófétácskának és az ő apró seregének viselt
102 1, 7 | azután, hogy Zenobius és az ő zarándok csapatja a Maros
103 1, 7 | bevonult a Szászföldre, történt az Isten csudája a földön,
104 1, 7 | emberek kezdték, akiktől az ilyen bolondság leginkább
105 1, 7 | leginkább kitelik, hanem az idétlen eszű gyermekek.~
106 1, 7 | anyját nem ismerte senki, s az azt állította, hogy ő az
107 1, 7 | az azt állította, hogy ő az Isten fia. Elkezdett a vásártéreken
108 1, 7 | s megbízta, hogy vezesse az utolsó keresztes tábort
109 1, 7 | azoknak, akikről azt mondta az üdvezítő: „Ilyeneké a mennyeknek
110 1, 7 | pogányokat megszégyeníti. Az ő gyermeki éneklésektől
111 1, 7 | erősségek falai!~Olyan volt az, mint a ragály, mely a gyermekeket
112 1, 7 | Egy holdváltozás alatt az egész Szászföldön el volt
113 1, 7 | Szászföldön el volt harapózva az a szent őrjöngés, a hétesztendőstől
114 1, 7 | szülői háztól, s futott ki az erdőre, Hinczót, a pásztorból
115 1, 7 | énekelve, imádkozva, végig az egész Királyföldön, s mindenütt
116 1, 7 | fiú vagy leány, ment velük az egész nemzedék: pogányokat
117 1, 7 | Hinczó ismert egy csillagot az égen, mely egész bizonyosan
118 1, 7 | a nyomán akarta elvinni az egész seregét.~Hogy ez a
119 1, 7 | föláldozzák.~Aztán pedig az egész tábornak a tarsolyában
120 1, 7 | kételkedőket. „Ne féljetek! Ebben az esztendőben két nap fog
121 1, 7 | esztendőben két nap fog lenni az égen, az egyik nappal, a
122 1, 7 | két nap fog lenni az égen, az egyik nappal, a másik éjjel
123 1, 7 | Szászföldön nem maradt egy gyermek az apai háznál. Fiúk, leányok
124 1, 7 | meg Zenobius után, s amíg az erdélyi részeken húzódtak
125 1, 7 | poronty rakásra hulljon az éhségtől, mint a fürjek
126 1, 7 | mint a fürjek a pusztában.~Az volt a legkülönösebb, hogy
127 1, 7 | leghajlandóbb a rajongásra; talán az is előmozdította a nagy
128 1, 7 | határos a patarénokéval: az pedig ravasz egy cincár
129 1, 7 | rabszolgavásár, sok bűnnek az volt a megtorlása, hogy
130 1, 7 | volt a megtorlása, hogy az elkövetője piacon rabszolgául
131 1, 7 | csak egyszer hajóra ezt az ártatlan vitézlő hadat,
132 1, 7 | elviszik ők azt; nem sajnálják az útiköltséget, Marokkóba
133 1, 7 | zarándokok és szerzetes barátok az ilyen gonosz szándékot hogyan
134 1, 7 | megpróbálja a keresztyén embernek az istenfélő hitét. Hát biz
135 1, 7 | istenfélő hitét. Hát biz az akkori pápa azt mondta erre
136 1, 7 | jelenség, de nem tehet felőle: az az Isten büntetése a keresztyéneken,
137 1, 7 | de nem tehet felőle: az az Isten büntetése a keresztyéneken,
138 1, 7 | ébrednek fel, mivelhogy az apák alusznak.~Tudta Zenobius,
139 1, 7 | Már csaknem hogy letelt az egész hónap, amióta a véres
140 1, 7 | szállott a keresztes mezőn, az egy hónapi eleség ugyan
141 1, 7 | fonta be a haját, amióta az anyjuktól elszöktek. A Maros
142 1, 7 | mert ott Brüniszkáld őrizte az átjárást.~A szász lovag
143 1, 7 | átjárást.~A szász lovag már az innenső partról megismerte
144 1, 7 | ötven-hatvan főre menő csapat, az körülvett három vezérnek
145 1, 7 | azokkal együtt átkelt a hídon.~Az egyik vezéri alak pásztorfiú-öltözetet
146 1, 7 | ködmönt, a másik kettő közül az egyik fiúnak látszott, a
147 1, 7 | leánykának, valamikor hímzett, de az út viszontagságaitól most
148 1, 7 | durva daróckámzsa, mely az orcáikat is eltakarta. A
149 1, 7 | A lábujjaik kinéztek már az elszakadt csizmából.~Az
150 1, 7 | az elszakadt csizmából.~Az első volt Hinczó, a próféta.
151 1, 7 | felé forgatott szemével az óriás Brüniszkáld feje fölött,
152 1, 7 | Brüniszkáld feje fölött, mintha az állna őalatta.~– Na öcsém –
153 1, 7 | tudod-e, hogy merre van az a Kanahán?~– Az, aki a „
154 1, 7 | merre van az a Kanahán?~– Az, aki a „három királyokat”
155 1, 7 | aztán mit esztek odáig?~– Az, aki a zsidókat mannával
156 1, 7 | amiket útban találtok?~– Az, aki a zsidók előtt kétfelé
157 1, 7 | kezdte átlátni, hogy ez az apró próféta olyan erősen
158 1, 7 | Hiszen fegyveretek sincs.~– Az, akinek a nevével Szent
159 1, 7 | csak zsidó volt, legyőzte az óriás Góliátot egy parittyával:
160 1, 7 | győzelemre fog vezetni! Az, aki Józsué kürtszavára
161 1, 7 | miként hajdan: „Megverte Saul az ezrét; Dávid pedig a tízezrét!” „
162 1, 7 | tízezrét!” „Megverte Bouillon az ezrét, Hinczó pedig a tízezrét!”~
163 1, 7 | fűzfapróféta! Aki irgalma van az apádnak! Elszaladj innen
164 1, 7 | kiverem vele a hátadból az egész prófétaságodat, hogy
165 1, 7 | visznek is, a szádban lesz az íze!~S olyant is emelt kopjáján,
166 1, 7 | géppel ütöttek volna rá az asztronómus varázsműhelyében;
167 1, 7 | rokolya a leánykán, amit még az anyjuk készített a számukra,
168 1, 7 | forgatott szemekkel állt eléje, az ajkaik beszéd közben éppen
169 1, 7 | Sokszor megvertelek, mikor az anyádat megkeserítetted.
170 1, 7 | el akarsz hagyni? Hát nem az ölemben vittelek-e a patakon
171 1, 7 | patakon keresztül, mikor az erdőn jártál velem? Nem
172 1, 7 | Micsoda véresek a lábaid az úti göröngytől! Te! Az édesanyánk
173 1, 7 | lábaid az úti göröngytől! Te! Az édesanyánk szívbeli bubája!
174 1, 7 | kérdésére.~– A leány elhagyja az ő atyját és anyját, s követi
175 1, 7 | atyját és anyját, s követi az ő jegyesét.~– De hát ki
176 1, 7 | ő jegyesét.~– De hát ki az a te jegyesed? Te hetednapos
177 1, 7 | bárány!~A leány felmutatott az égre:~– Odafenn! A názáretbeli
178 1, 7 | sírni! De úgy sírni, ahogy az oroszlán tud, meg a fiavesztett
179 1, 7 | gyermeket, s felordított az égre, pogány, bolond beszéddel.~–
180 1, 7 | pusztán. Mi dicsőséged neked az ilyen tehetetlen árvák halálából?
181 1, 7 | török satrafák prédájára az én két kölykem nem adom.~
182 1, 7 | Hát aztán csak letette az öccsét is, meg a húgát is
183 1, 7 | öccsét is, meg a húgát is az öléből, de azért nem ereszté
184 1, 7 | engem. Őket pedig viszi az Úrnak a lelke.~– Betlehemi
185 1, 7 | királynál! Add vissza őket az anyjaiknak, akiktől elragadtad.~–
186 1, 7 | bizonyára, mert sajnálja őket az én lelkem – de ők már szent
187 1, 8 | Valóban kitalálom. Mivelhogy az Úrnak lelke az apák álnokságának
188 1, 8 | Mivelhogy az Úrnak lelke az apák álnokságának megbüntetéséül
189 1, 8 | gyermekeket, annálfogva, mihelyt az apák és bátyák konoksága
190 1, 8 | hogy a keresztet elvegyétek az ő vállaikról!~– No, hát
191 1, 8 | Zenobius. – Áldott legyen az Úr, aki ezt a csodát művelte!~
192 1, 8 | micsoda alku folyik itten az ő bőrükre, azazhogy annak
193 1, 8 | prédikálni.~– Testvéreim az Úrban. Mi szent fogadást
194 1, 8 | fel nem oldoz. Aki hisz, az követ engem. Az Úr, aki
195 1, 8 | Aki hisz, az követ engem. Az Úr, aki Mózest átvitte a
196 1, 8 | ezernyi botokat emeltek az ég felé; s a parton alá
197 1, 8 | felelj – szólt Zenobius – én az enyéimet majd megtérítem.
198 1, 8 | hogy visszavisszi őket az anyjuk házához.~– No, hát
199 1, 8 | zarándokvezér elviszi magával az összes Szászföld valamennyi
200 1, 8 | egy sem tér vissza többet az apai házhoz. Ez az ok győzött.
201 1, 8 | többet az apai házhoz. Ez az ok győzött. A szász vitézek,
202 1, 8 | szász vitézek már abrakolnak az ellenség elé. Csak nem engedjük
203 1, 8 | a szászok már abrakolnak az ellenség elé, mink már nyergeltünk
204 1, 8 | sokkal több szüksége vala az ő karjaiknak hősi erejére,
205 1, 8 | királyi vezéren elkezdve, az utolsó zászlótartóig senkinek
206 1, 8 | Brüniszkáld lovag megvált az ő hites feleségétől, anélkül,
207 1, 9 | fogott rajtuk többé. Ezek az átkozottak nem vették azt
208 1, 9 | hebdomon piacon, kit meg az afrikai partok városaiban
209 1, 9 | háborgással.~Zenobius összegyűjté az egész gyermektábort a Maros
210 1, 9 | hallgatja.~Szót fogadtak neki, az egész tábor körös-körül
211 1, 9 | előtte megtámadnók azokat az ő országukban: előbb tisztítsuk
212 1, 9 | vertek, azt a vízbe dobták, az árukat prédára vetették,
213 1, 9 | akkor aztán beleízlelve az olcsó háborúba, nekifordultak
214 1, 9 | rombolva szétoszlottak az ország minden részébe, összekeveredve
215 1, 9 | hurcolva szét a rémületet az egész Királyföldön; majd
216 1, 9 | Királyföldön; majd felfordították az egész országot.~Zenobius
217 1, 10 | Csodálatos módon változnak az idők!~Ugyanabban a magyar
218 1, 10 | nemzetben, mely száz év előtt az országán keresztülvonuló
219 1, 10 | amíg csak ki nem tisztultak az országból, mindig ütötte
220 1, 10 | heggyel-éllel összehányva az egész ország: a nép kizsarolva
221 1, 10 | a nemesség elkeseredve; az udvarnál Szodoma és Gomora;
222 1, 10 | a királyné elcsábíttatja az öccsével a nádor feleségét,
223 1, 10 | hogy milyen régi szokás az, hogy amikor a családapának
224 1, 10 | a magyar meg a porosz. – Az utóbbi azért nem, mert még
225 1, 10 | tudta kispekulálni, hogy az egész keresztes hadjárat
226 1, 10 | öntötték a vért s bányaszámra az aranyat és ezüstöt Szíria
227 1, 10 | Mikor még legbutább volt is az európai népek között, már
228 1, 10 | Diocletian fényes fővárosában az összes keresztyén nemzetek
229 1, 10 | hadai őtet kiáltották ki az új hadjárat fővezérének;
230 1, 10 | már maga megérdemelte ezt az utat.~Spalatóban a Diocletian
231 1, 10 | fölséges szentegyházban fogadta az első áldás a magyar királyt,
232 1, 10 | magyar királyt, akinek hadait az „aranykapun” bocsáták be
233 1, 10 | bocsáták be a városba, és az „érckapun” bocsáták ki a
234 1, 10 | látott a Szentföld, ahogy ezt az egykorú arab történetíró
235 1, 10 | három frank király vezette. (Az egyik volt a magyar, a másik
236 1, 10 | egyik volt a magyar, a másik az osztrák, a harmadik a ciprusi;
237 1, 10 | harmadik a ciprusi; hanem hát az arabs nyelvnek, mely az
238 1, 10 | az arabs nyelvnek, mely az oroszlán számára hetvenöt
239 1, 10 | kiasztak a vetések, magának az ott lakó népnek sem volt
240 1, 11 | a porrá aszott mezőkről, az ottmaradtaknak csak a csontja
241 1, 11 | volt meg a bőre.~– Hát ez az a tejjel-mézzel folyó Kanahán? –
242 1, 11 | zúgolódának a magyarok. (Az európai katona nincs szokva
243 1, 11 | szokva a koplaláshoz, mint az ázsiai, s ez nagy bizonyíték
244 1, 11 | gazdag kolostorokkal, s ha az egész világ éhen hal is:
245 1, 11 | soha sincs ínség; hanem az a nagy veszedelmük volt
246 1, 11 | kolostorok kirablásában, úgyhogy az utánuk jövő magyaroknak
247 1, 11 | hagytatok engem otthon? Az egész úton majd a lelkemet
248 1, 11 | próféta pusztája! Itt van az éhező Izrael. Keresnéd meg
249 1, 11 | vitézeknek is. S talán ez volt az utolsó eset, hogy a magyarok
250 1, 11 | rátaláltam.~– Ugyan mi az, amit találtál? – mondta
251 1, 11 | honnan tudod, hogy ez éppen az a dárda?~– Hát először is
252 1, 11 | vasa egész odáig, ameddig az Úr szent testébe behatolt,
253 1, 11 | most is meg van aranyozódva az isteni vértől; és harmadszor:
254 1, 11 | Brüniszkáld sohasem látott. Az bizony igaz volt!~Mindjárt
255 1, 11 | Ismerjük azonban a szászoknak az örökös versengését a székelyekkel.
256 1, 11 | Hát már ez nekik csavarta az orrukat, hogy mért bízta
257 1, 11 | tette ez a maga csodáit az antiorchiai ütközetben,
258 1, 11 | harcba a burgundok, aztán meg az olaszok, majd meg a németek
259 1, 11 | szabad tán? Azért is ez az igazi szent lándzsa! A többi
260 1, 11 | lehetett hamis.~– De bizony az volt az igazi, amit Barthélemi
261 1, 11 | hamis.~– De bizony az volt az igazi, amit Barthélemi Szent
262 1, 11 | Szent Péter megtalált, mert az annak a valódiságát csodatétel
263 1, 11 | között, ha úgy kívánod!~– De az egész hadsereg szeme láttára.~–
264 1, 11 | istenítéleten a magyar királyon és az ő zászlós urain kívül sok
265 1, 11 | káposztás hús mellől ide ebbe az éhhalál országába, a dögvész
266 1, 11 | mindenütt a sarkában volt az egész utolsó pillanatig:
267 1, 11 | egész a két máglyáig, ami az aljától a tetejéig meggyújtva,
268 1, 11 | Mirákulum! Mirákulum!” – rivallá az egész fegyverhordó népség,
269 1, 11 | ami menten meg is történt. Az új szentet a harci nép vállaira
270 1, 11 | látta őt mindenki! Ennek az ereklyéi használnak minden
271 1, 11 | mikor itt van? Eleinte csak az olvasóját rántották ki az
272 1, 11 | az olvasóját rántották ki az övéből, azon osztoztak meg
273 1, 11 | osztoztak meg szemenként, majd az oldalára kötött kordájára
274 1, 11 | kapott belőle ereklyét, s az egész nép odatolakodott
275 1, 11 | belőle. Egyik tisztelőjének az jutott eszébe, hogy egy
276 1, 11 | kikezdte, a többi folytatta az új szent szétdarabolását;
277 1, 12 | Segítség érkezik az éhezőknek és a szomjúhozóknak,
278 1, 12 | hadjárathoz egyéb, mint az eleség és ellenség.~Az is
279 1, 12 | mint az eleség és ellenség.~Az is megérkezett. De nem azon
280 1, 12 | megérkezett. De nem azon az úton, amelyen hajdan Mózes
281 1, 12 | képében (ez a rosszabb; de az olcsóbb metódus), hanem
282 1, 12 | nagyon bölcs emberek voltak: az egész keresztes hadjáratból
283 1, 12 | hívnak), s ha mások harcoltak az „igazi keresztnek” a fájáért,
284 1, 12 | a fájáért, ők harcoltak az igazi keresztes tallérokért.~
285 1, 12 | futamodott, rögtön itt termett az ellenség is.~De nem az az
286 1, 12 | termett az ellenség is.~De nem az az ellenség, aki jön lóháton,
287 1, 12 | az ellenség is.~De nem az az ellenség, aki jön lóháton,
288 1, 12 | puskával, tegezzel; hanem az a sokkal rosszabb, aki jár
289 1, 12 | rettentő tábora.~Ezek voltak az igazi Sisera hadai, akik
290 1, 12 | részt vettek, fizetésért; az ilyenek nem érdemlik a koldus
291 1, 12 | érdemlik a koldus nevet, mert az igazi koldus nem dolgozik:
292 1, 12 | hogy ott nagy a dínomdánom az uraságok közt. Volt ott
293 1, 12 | nemzet nem fogy el soha.~Az volt aztán a nagy tudomány
294 1, 12 | a kolduskirályt, hogy ne az ő táborára hozza a maga
295 1, 12 | Azonban még ez sem volt az ellenségek legrosszabbika.
296 1, 12 | vállalkozó tündérek, akiket az előbbeni keresztes vitézek
297 1, 12 | Európába nem vihettek; mert az ottani kegyetlen törvények
298 1, 12 | Ázsiában minden szabad. Egy az Isten, és négy az asszony!
299 1, 12 | szabad. Egy az Isten, és négy az asszony! Ez a Mohamed vallása.
300 1, 12 | Mohamed vallása. De különben az ott lakó görög szépségeket
301 1, 12 | sem kellett nagyon oktatni az eleusi misztériumokra; emlékeztek
302 1, 12 | századdal később adott ajándékba az Újvilág az ónak.~Hogy Lebée
303 1, 12 | adott ajándékba az Újvilág az ónak.~Hogy Lebée László
304 1, 12 | van otthon.~– Hiszen éppen az, hogy „otthon” van.~– Hátha
305 1, 12 | hogy „otthon” van.~– Hátha az is úgy tenne teveled, ahogy
306 1, 12 | De nem teszi ám. Mert az asszonynak hűségesnek kell
307 1, 12 | hátadat, eljönnél velem az eleven virágok kertjébe,
308 1, 12 | azt nem teszem. Mert én az én szerelmes galambomat,
309 1, 12 | én szerelmes galambomat, az én árván hagyott kis feleségemet
310 1, 12 | asszonyszemélyt látok, mindig csak az jut eszembe, hol búsul most
311 1, 12 | most nagy magányosságban az én drága Anikóm? Hogy tölti
312 1, 12 | őt látni, előveszem azt az imádságoskönyvet, amit őtőle
313 1, 12 | gyönyörű festéssel; mikor ennek az arcát nézem, mindig azt
314 1, 12 | mindig azt hiszem, hogy az övét látom.~– Bizony nagy
315 1, 13 | jöttek a Szentföldre, hanem az örök üdvösséget.~Ezeknek
316 1, 13 | vezetője volt Clarinda, az ifjú de Blois Balduin özvegye,
317 1, 13 | csak egy márványszobornak az arcára vesztegetné valaki
318 1, 13 | maga is gazdag volt, bőkezű az alamizsnaosztásban, és semmi
319 1, 13 | lehetett őt megtámadni, mert az elveszett férj emléke őrizte
320 1, 13 | feleségéhez van kötve, nincs az a tűz, ami elolvassza.~–
321 1, 13 | mások azt, hogy kígyó. Ez az állat az Ascalon völgyében
322 1, 13 | hogy kígyó. Ez az állat az Ascalon völgyében lakik.
323 1, 13 | csak éjjel támadja meg az alvó embert. S akit megmart,
324 1, 13 | embert. S akit megmart, az rögtön, ha férfi, abba az
325 1, 13 | az rögtön, ha férfi, abba az asszonyba, ha asszony, abba
326 1, 13 | Őrizkedni fogok, hogy az Ascalon völgyében ne aludjam.
327 1, 13 | csak nem egy békaugrás ide az Ascalon völgye. Sose kerülsz
328 1, 13 | bűbájos kösöntyűt, ebben az acéltokban. Megnézheted.~–
329 1, 13 | Hisz ez nádból van.~– Az ám, olyan nádból, aminőből
330 1, 13 | olyan nádból, aminőből az arabok mézet készítenek.
331 1, 13 | királyi pálca helyett.~– Hát az nem lehetetlen.~– Hanem
332 1, 13 | nem jöhet belőle; hanem az egyik végén, a csomójánál
333 1, 13 | valakinek a karjára csavarva, az emberi test melegét megérzi.~–
334 1, 13 | védelmére támaszkodhatva, az ilyen passio-kösöntyű olyan
335 1, 13 | elcseréltetnék vele a halottat az élővel.~– De hisz az istentelenség,
336 1, 13 | halottat az élővel.~– De hisz az istentelenség, amire te
337 1, 13 | gondolhatsz erre? Vétkezel az Isten ellen; vétkezel az
338 1, 13 | az Isten ellen; vétkezel az idegen nő tisztasága ellen –
339 1, 13 | téged képesnek.~– Hát ami az Istent illeti, annak a bocsánatát
340 1, 13 | el lettek engedve – ami az idegen nőt illeti, annak
341 1, 13 | illeti, annak bocsánatát majd az én dolgom lesz kiérdemelni,
342 1, 13 | olyan ég alatt jársz, ahol az úrnak minden ártó angyalai
343 1, 13 | tudják, hogy a bátorságom az asszonyokat nem kevésbé
344 1, 13 | férfiakat. Kitapogattam, hogy az én szolgálatomat, mint védőlovagét,
345 1, 13 | szolgálatomat, mint védőlovagét, az isteni Clarinda nem hajlandó
346 1, 13 | Példabeszéddé vált hitvesi hűséged az ő füléig is elhatott. Téged
347 1, 13 | is védelmezném.~– Hiszen az kellene nekem éppen. Te,
348 1, 13 | gyanútlanul elfogadna, – azon az éjszakán pedig az őrtállás
349 1, 13 | azon az éjszakán pedig az őrtállás hivatalát énnekem
350 1, 13 | mikor Visegrádon voltunk az udvarnál, mind a ketten
351 1, 13 | alávetettük.~– Akkor volt az!~– No, hát akkor volt az.
352 1, 13 | az!~– No, hát akkor volt az. De te jól emlékezhetel
353 1, 13 | ez a mulatság.~– De arra az ítéletére is emlékezhetel
354 1, 13 | amik egymást megsemmisítik. Az eskünél megszűnik a szerelem,
355 1, 13 | kötelességnél megszűnik az eskü.~– Ez bolondul volt
356 1, 13 | határozva.~– Teneked tetszett az akkor, nem voltunk feleséges
357 1, 13 | emberek. De most már te is az vagy, én is az vagyok. A
358 1, 13 | már te is az vagy, én is az vagyok. A Minne-törvény
359 1, 13 | hisz ekkor szarvat emelsz az egész lovagkör ellen.~–
360 1, 13 | Süvem vagy; de én is az vagyok neked. Kerüljünk
361 1, 13 | egyszer haza, majd akkor aztán az asszonyaink mondják meg,
362 1, 13 | dandáraival együtt előre, az ellenséget fölkeresni, ott
363 1, 13 | áthághatatlanabbak voltak az akadályok, mentől lehetetlenebbnek
364 1, 13 | volt: még a bűnéhez sem hű. Az egyik bűnéért elfelejtette
365 1, 13 | Palesztinába is: itt azután az otthon hagyott bálványát
366 1, 13 | Ptolomaisba. Elhozták magukkal az igazi keresztfának azt a
367 1, 13 | mihaszna nép ideát rekedt.~Az egész nagy rengeteg tábor
368 1, 13 | betemette a sívó homok, amitől az úgy fehérlik, mintha hóval
369 1, 13 | tövisek vertek gyökeret, az agave meg kaktusz, ami terem
370 1, 13 | megkóstolja, akkorára dagad tőle az orra, mint az uborka. A
371 1, 13 | dagad tőle az orra, mint az uborka. A hegyek kopárok
372 1, 13 | uborka. A hegyek kopárok már; az erdőket letarolták róluk;
373 1, 13 | sziklák vakítják naphosszat az utazó szemét, a vízvezetékek
374 1, 13 | nyoma sincsen.~De mégis, az első éjszakára akadt útbaigazítója
375 1, 13 | éppen lemenőben volt a nap az izzóvörös porfír sziklák
376 1, 13 | aminek „Csontmező” a neve.~Ez az első állomás.~Még a legelső,
377 1, 13 | ami elemészthető volt, az már elmúlt; amit érdemes
378 1, 13 | Clarinda hercegasszonynak ezen az éjszakán nem volt szüksége
379 1, 13 | hulláikat meg ne csúfolja az idegen, kiválasztottak egy
380 1, 13 | telepedtek le, ott fogadták az elkerülhetetlen halált. –
381 1, 14 | nyomorúságai~Itt tartott delelőt az újon jött keresztes tábor.~
382 1, 14 | asszonynép, a zarándoknők, az apácák már alig bírtak a
383 1, 14 | homokban előbbre hatolni.~Az a meggyőződés kapott lábra
384 1, 14 | hadban, hogy a teve nem az Isten teremtménye: az a
385 1, 14 | nem az Isten teremtménye: az a sátán alkotása; az egész
386 1, 14 | teremtménye: az a sátán alkotása; az egész rút alakja bizonyítja,
387 1, 14 | szörnyeteg; de még inkább az a szövetség, ami közte és
388 1, 14 | hasznát venni a sivatagban. Az innivalójuk már másnap estére
389 1, 14 | a sziklasivatag örökké.~Az pedig folyvást nem adott
390 1, 14 | sziklafalakat, amikről sütött az izzó napmeleg.~Éjjel aztán
391 1, 15 | meg a keresztülvonulókat: az egész lapály fedve volt
392 1, 15 | dudaim”, vagy kolokánt, ahogy az írás nevezi, nedvvel tele
393 1, 15 | fogadták, nem is. Aki aztán az édes zamatú kobakokat megszedte,
394 1, 15 | nedveikkel, nagy hamar elmaradt az útfélen halálos görcsökben;
395 1, 15 | senki se tanult a példáján. Az új völgyszakadékban jött
396 1, 15 | Annyi bizonyos volt, hogy ez az igazi út, amelyen a mostaniak
397 1, 15 | páncéldarabok hirdették, hogy ez az út vezet a szent sírhoz.~
398 1, 15 | megtalálták a keresztjárók az utolsó stációt. Egy nagy
399 1, 16 | legvitézebb sereget.~Ott van az útban a tanúság. Élő tanú,
400 1, 16 | címerdarabokból találgathatják az utóbb jövők, kiről hámlott
401 1, 16 | utóbb jövők, kiről hámlott az le? Kinek a szíve porladozik
402 1, 16 | rajta pedig vörösréz, ami az időtől egészen zölddé vált
403 1, 16 | csúfságból, a kígyó fejét az Üdvözítőével szorítva egymáshoz.~
404 1, 16 | Endre király vitézeitől csak az a halom lesz magasabb. Elvesznek
405 1, 16 | azoknak egyike vissza nem tér, az egész keresztes hadnak ott
406 1, 16 | étel, sem ital nem érte az ajkait. Ezen a napon tehát
407 1, 16 | tehát fogadásul böjtölt. És az mindegy lett volna rá nézve,
408 1, 16 | valahány kő hever a pusztában, az mind pástétommá változnék
409 1, 16 | Nemsokára ki lehetett venni az alkonyfénynél, hogy azok
410 1, 16 | reményre is rögtön újraéledt az egész táborban a bizalom
411 1, 16 | alászállt a hegymagasról, az előrekergetett tevék, a
412 1, 16 | egy csapat feldorbézolja az egész szállítmányt, s a
413 1, 17 | Lakodalom napja volt ma az egész tábornak.~De Clarinda
414 1, 17 | hercegasszonynak kétszeresen az volt.~– Vesd le az özvegyi
415 1, 17 | kétszeresen az volt.~– Vesd le az özvegyi fátyolt, nemes hercegasszony –
416 1, 17 | arcától el fogsz iszonyodni. Az átkozott szaracénok egyszer,
417 1, 17 | utánaeredtek, visszahozták, s akkor az arcát úgy elcsúfították,
418 1, 17 | megszabadítani a nyakát: az arca pedig, gonosz megcsonkításokkal
419 1, 17 | rá nem ismert volna benne az urára, ha a hűséges trubadúr
420 1, 17 | bizonyította volna, hogy ő az.~Mi lett abból a szép, nemes
421 1, 17 | akkor veszi észre, hogy az a kezét sem tudja jól megszorítani:
422 1, 17 | hercegasszonynak egy percre az a gondolat villan a lelkébe,
423 1, 17 | vitézt, s maga mellé ülteté, az annyi édes emléket tudott
424 1, 17 | kérdezősködött név szerint az otthon maradt rokonokról;
425 1, 17 | Hálószobájuknak egyes bútorait: az ősi képeket, még azt is,
426 1, 17 | elefántcsont Szent György-alak volt az; ő azt olyankor, mikor levetkőztették
427 1, 17 | a nagy kínzásra kiesett az a nyelve alól, s akkor összetaposták.
428 1, 18 | hercegasszony meggyőződött róla, ez az ő valóságos hites férje.~
429 1, 18 | titkos körülményeket, annak az a nyitja, hogy a herceg
430 1, 18 | kedvenc trubadúrjának, hogy az szedje versbe, s csináljon
431 1, 18 | amiket a keresztes hadvezérek az asszonyokat elcsábító lovagok
432 1, 18 | ciprusitól megjön a mély álom. Az arany hólyagos kulacsba
433 1, 18 | kis álomital keverve, s az csak a hercegnőnek szolgál.
434 1, 18 | örömeiben ő osztozik, azalatt az ál De Blois lovag odakinn
435 1, 18 | furfangos csel sikerülésének. Az, hogy Clarinda hercegasszonynak
436 1, 18 | böjtölés, amikor kénytelen vele az ember; de most már terítve
437 1, 18 | ételhez, sem italhoz: csak az ál De Blois költött el mindent
438 1, 19 | Az igazi De Blois lovag megérkezik~
439 1, 19 | Lebée László öszvérháton az elfoglalt Gázából elhozhatott,
440 1, 19 | lett volna.~Csakhogy ez nem az az ellenség volt, kit a
441 1, 19 | volna.~Csakhogy ez nem az az ellenség volt, kit a keresztes
442 1, 19 | minden alvók, talpra áll az egész tábor. Valami sereg
443 1, 19 | lett rontva Lebée Lászlónak az egész vágyakozása a szerelmi
444 1, 19 | közeledőket másfelé vezetni.~Pedig az nagy kár lett volna, ha
445 1, 19 | völgyeiből előkanyarogtak; s az volt a bámulni való, hogy
446 1, 19 | eltávoztak.~Kiderült annak az oka azonnal, mihelyst Brüniszkáld
447 1, 19 | mihelyst Brüniszkáld lovag az egybegyűlt vezérek elé vágtatott.
448 1, 19 | vezérek elé vágtatott. Ez volt az első szava:~„Én a Jordán
449 1, 19 | partjáról jövök!”~De ez az egy mondás egész mesemondással
450 1, 19 | félnapi járóra kelet felé! Az óhajtott drága folyam, melyben
451 1, 19 | szabadításukra, elverve falaik alól az ostromló pogány hadat. Ezeknek
452 1, 19 | meg a seregét, azután meg az a sok keresztyén fogoly,
453 1, 19 | vitézek kerestek! A Jordán, az út Jeruzsálembe és az utat
454 1, 19 | Jordán, az út Jeruzsálembe és az utat elálló ellenség!~Ez
455 1, 19 | László vitézi arca sárgult az irigység miatt.~De még majd
456 1, 19 | majd több oka is lesz neki az elsápadásra.~Amint egyszerre
457 1, 19 | megvirradt (ezen a vidéken az éjszakára rögtön következik
458 1, 19 | megjelent Clarinda hercegnő is. Az álomitaltól elnyomott urát
459 1, 19 | sátorában, s maga sietett az örömhírt hozó lovag elé,
460 1, 19 | elbámult. Ez is feltalálta az ő férjét? Pedig neki nem
461 1, 19 | holttestét a templomos vitézek az ütközetből magukkal vitték,
462 1, 19 | hercegasszony lábaihoz. Az üvegfödélen át jól láthatni
463 1, 19 | üvegfödélen át jól láthatni az elhunyt dalia arcára.~Ez
464 1, 19 | szerelmes jó urad!” Még az a beforradt régi sebhely
465 1, 19 | rávall a homlokán; de kivált az a hatalmas sasorr, ami a
466 1, 19 | felett!~Rajta volt a halotton az egész fegyverzete is: bár
467 1, 19 | öröm és nagy fájdalom volt az, amely a koporsóra leboruló
468 1, 19 | csókjaival elhalmozta, s az üvegfalon át kibeszélte
469 1, 19 | csókjaival illesse. – De az erre következő indulat meg
470 1, 19 | volt, amiatt, hogy ővele az a másik, az az elcsúfított
471 1, 19 | hogy ővele az a másik, az az elcsúfított arcú ily
472 1, 19 | hogy ővele az a másik, az az elcsúfított arcú ily nemtelen
473 1, 19 | ölébe, s azt kívánta, hogy az hüsselje őt a legyezőjével.
474 1, 19 | bíró: s a csaló trubadúrt az ál De Blois lovaggal együtt,
475 1, 19 | kegyetlenül megkorbácsoltatá. Az eléktelenített lovag még
476 1, 19 | vezér bérelte őket, hogy ezt az alakosdit játsszák! – Végre
477 1, 19 | rátaláltál, hogysemmint elhozád az igazi De Blois lovag holttestét,
478 1, 19 | édes Lackóm, nagyon itt az ideje, hogy a szent Jordán
479 1, 20 | rátalálnak a Jordánra, hanem az ellenségre nem találnak~
480 1, 20 | találnak~Tökéletes lett az örömük a keresztes hadaknak,
481 1, 20 | méltósággal kanyarog alá az áldást adó folyam a jerikói
482 1, 20 | tornyai fehérlenek elő. Az a zöld erdő ott, a kupolás
483 1, 20 | a vörös bástyafalakkal, az a jerikói vár: még most
484 1, 20 | és gyönyörűség tanyája. Az a magasra kiemelkedő oszlopkörönd:
485 1, 20 | oszlopkörönd: Heródes palotája. Az a nagy víztükör, melynek
486 1, 20 | víztükör, melynek közepén az egész hatalmas folyam látható
487 1, 20 | végig: ez a Genezáret tava. Az Üdvözítő csodatételeinek
488 1, 20 | csodatételeinek tanúja. Itt halásztak az apostolok; itt járt Jézus
489 1, 20 | testi és lelki eledellel. Az a csendes öböl ott a sziklák
490 1, 20 | tükre sötétkéknek látszik, az emlékezetes hely, ahol Keresztelő
491 1, 20 | napsütötte levelei hegyén, mely az ő vére hullásáért maradt
492 1, 20 | hullásáért maradt rajta; az örök felhőtlen égből még
493 1, 20 | felhőtlen égből még hangzik alá az ezernyi énekesmadár zengésében
494 1, 20 | ezernyi énekesmadár zengésében az angyalok túlvilági éneke:
495 1, 20 | angyalok túlvilági éneke: az egész földi táj a mennyországról
496 1, 20 | kulcsolt kezeik között. Siet az egész tábor lemosni teste
497 1, 20 | földi érzések; meggyulladnak az égi lángok. Senki sem zúgolódik
498 1, 20 | elpusztult, s Jerikó helyén, az agyagsivatagban bujkál egy
499 1, 20 | agyagsivatagban bujkál egy kis falu, az arab neve „Eriha”.~Még Lebée
500 1, 20 | mennyire igaz a bűnbánása, az ő szeme láttára dobta a
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1768 |