Rész, Fezejet
1 2, 13| fokozata van: ennek a címe „dái áldoát”.~Egy dái áldoátot csak
2 2, 13| magát elnémíttatni. A dái áldoát pedig nyomtalanul eltűnt.
3 2, 13| ellen volt kiküldve a dái áldoát, a néger azorpartok közé
4 2, 13| kimondva az ítélet, azt a dái áldoát, mint a bagdadi szultán
5 2, 13| nem bántották őket), a dái áldoát keresztyénné lesz, papi
6 2, 13| szaracen emírnek öltözött dái áldoát Aleppó ostrománál elfoglal
7 2, 13| egyszerre odatoppan eléjük a dái áldoát, maga a gyilkos, aki a szultánt
8 2, 13| megszakadt a szíve.~Ilyen dái áldoát volt páter Horus, a mezítlábos
9 2, 13| Menjen el a legtudósabb dái áldoát, vegye fel a diakónus reverendát,
10 2, 13| bennük, melyik legyen a dái áldoát asszonyi alakban?~Eljutottak
11 2, 15| urának „Hívek híve” (Dái áldoát), a bosszúálló Istennek
12 2, 15| hogy igazat mondott a dái áldoát, azt nemsokára bizonyosan
13 2, 17| Ez álomkáprázatból a dái áldoát szava költé fel Máriát.
14 2, 17| ültetni. A másik lóra a dái áldoát ült fel; s maga előrebaktatott,
15 2, 17| légy nyugodt – monda a dái áldoát, s azzal leszállt a lováról,
16 2, 17| Látod – monda neki a dái áldoát –, minden állatnak a legfájóbb
17 2, 17| lovadról! – mondta neki a dái áldoát.~Mária engedelmeskedett.~–
18 2, 17| lép. Megtette.~Akkor a dái áldoát a csuhája alól egy derekára
19 2, 17| összeborzadt.~– Mit kívánsz dái áldoát? – hebegé halk hangon.~–
20 2, 17| Amely fejedelmet a dái áldoát felelősségre von, az a halotti
21 2, 17| azt neki egészen.~A dái áldoát és a fejedelem erre kiüríték
22 2, 18| keresztül vezeté Máriát adái áldoát. – Artus király kerek asztalánál
23 2, 18| hagyják továbbmenni. A dái áldoát mindenütt előhírnököket
24 2, 19| Máriát ülteti fel a dái áldoát, a másikra az élelmezőiszákot,
25 2, 19| orra cimpájánál fogva a dái áldoát, hogy utána ne ugorjék a
26 2, 19| hagyjuk ott – mondá a dái áldoát. – Anélkül az egész utunk
27 2, 19| aggódjál rajta – szólt a dái áldoát, s azzal turbánjáról letekerte
28 2, 19| Mohamed-hívőnek a „mash Allah!”~A dái áldoát nem szólt többet: összefacsarta
29 2, 19| Amint ez megtörtént, a dái áldoát a málhát a kezébe vette;
30 2, 19| megenyhülést, mint mikor a dái áldoát sötétbarna arcát látta aláhajolni
31 2, 19| Istennek hálát adni.~A dái áldoát végigvárta, míg imádkozik.~–
32 2, 19| lakott föld van – szólt a dái áldoát, a felhőre mutatva.~– Bárcsak
33 2, 19| menedék nyílását.~A dái áldoát jól jövendölt; amint a nap
34 2, 19| Reggel aztán, mikor a dái áldoát félrehúzta a pokrócot az
35 2, 21| a jó öreg Bálint.”~A dái áldoát olyan öltözetet készíttetett
36 2, 21| és igazgyöngyöket. A dái áldoát felfordított üres tenyeréből
37 2, 21| útnak indultak volna, a dái áldoát előreküldé a híveit, mindenféle
38 2, 23| kell menned! – mondá a dái áldoát Máriának. – Ott bizonnyal
39 2, 27| szeráj kapujához ért. (A dái áldoát elmaradt.) Máriát a kapu
40 2, 31| gondolattól. Pedig a dái áldoát valót mondott. Hadsereggel
41 2, 31| össze volt gyűjtve a dái áldoát vezetése alatt: azok közé
42 2, 32| Annak az okát te, aki dái áldoát vagy, jobban tudod, mint
43 2, 32| mutatta a tőrdöfést.~A dái áldoát rábillentett a fejével:
44 2, 33| ültek bele: Mária, a dái áldoát és a fiatal fedái. A többi
45 2, 33| aludjál! – rivall rá a dái áldoát, megtaszítva a legényt könyökével;
46 2, 33| lefordult az evezőpadról.~A dái áldoát hasztalan rázta, rugdalta:
47 2, 33| mögé tekint, ahol a dái áldoát ült a csónak hátuljában
48 2, 33| érte már a vizet. A dái áldoát is aludt, álmában evezett.~–
49 2, 33| Mash Allah! – kiáltá a dái áldoát, mikor a fejével felbukott
50 2, 33| napbarnította színnel, a dái áldoát szakálla ismét szénfekete.~
51 2, 37| már asszonyi alakban a dái áldoát, akinek Horus szánta őt.
52 2, 37| előtt a rácson kívül a dái áldoát alakja jelent meg.~– Isten
53 2, 37| imádkozz! – dörmögé a dái áldoát. – A másik kapun még eléd
54 2, 37| szorgalmazá őt a dái áldoát, odadobva válláról a tehetetlen
55 2, 37| tied a dicsőség. Első dái áldoát lettél azok közül, akik
|