Rész, Fezejet
1 1, 4 | Emiatt az egész szászság majd megölte; a szebeni szász
2 1, 4 | hogy ettől a naptól kezdve majd ő tökéletes boldog nő fog
3 1, 6 | korán se higgyünk el. Hiszen majd „a holt tyúk is kikaparja!”~
4 1, 6 | csapatjával együtt a Szászföldre: majd meglássuk, hogy lesz-e benne
5 1, 7 | olyan forróságot támasztanak majd, hogy minden tenger kiszárad
6 1, 7 | ártatlan vitézlő hadat, majd elviszik ők azt; nem sajnálják
7 1, 7 | azokat a bátor vitézeket!~– Majd mindjárt meglátod őket! –
8 1, 8 | Zenobius – én az enyéimet majd megtérítem. Amikor ti indultok
9 1, 9 | rémületet az egész Királyföldön; majd felfordították az egész
10 1, 11| engem otthon? Az egész úton majd a lelkemet adtam ki a tengeri
11 1, 11| bízta, hogy ő vigye azt elöl majd a csatában, a hitetlenek
12 1, 11| burgundok, aztán meg az olaszok, majd meg a németek Cappadociában
13 1, 11| szent el tudott követni! Majd bizony: egy magyar szent
14 1, 11| osztoztak meg szemenként, majd az oldalára kötött kordájára
15 1, 11| bocskorait leszedni a lábairól, majd a csuhájának estek; egyik
16 1, 13| illeti, annak bocsánatát majd az én dolgom lesz kiérdemelni,
17 1, 13| Kerüljünk csak egyszer haza, majd akkor aztán az asszonyaink
18 1, 13| ellenséget fölkeresni, ott azután majd lássák meg, hogy melyikünk
19 1, 13| Azt gondolta magában, hogy majd elhagyja ő valahol a jó
20 1, 14| vigasztalásul olyan hideg volt, hogy majd megfagyott a sátoron kívül
21 1, 16| többinek ne jusson belőle. Majd mindazt igazság szerint
22 1, 19| az irigység miatt.~De még majd több oka is lesz neki az
23 1, 19| koporsóba tették, hogy egyszer majd hazaküldjék Európába, ősei
24 1, 20| nemzetből áll, egymás között majd összevész; megunja a hazájától
25 1, 22| mienk ez az erősség, amit majd hónapokig sem tudunk ostrommal
26 1, 23| eltakar. Ellenben ráemlékezzél majd, mikor téged is megtalál
27 1, 23| mikor teneked is éneklik majd, hogy „gemitus mortis, dolores
28 2, 1 | Megfürdött a Jordán vizében, majd bele is veszett: ha Bárány
29 2, 2 | szegény asszonyok pedig majd elepedtek a nagy várakozásban,
30 2, 2 | van marjulva, a horpaszai majd átszakadnak, a forgóira
31 2, 2 | férjem? Az én Brüniszkáldom?~Majd hogy szét nem tépik: melyik
32 2, 3 | halmozta el nyájaskodásával, s majd meg keserves szemrehányásokkal. „
33 2, 3 | Nem kár érte: most már majd sokáig gyászruha lesz a
34 2, 3 | egyél, igyál, aludjál egyet. Majd hogy fölébredsz, csak gyere
35 2, 3 | éjjel, ha nappal. Aztán majd beszélj el nekem mindent,
36 2, 3 | szaracéntól tudám meg.~– Akkor majd ez ellen is ad nekem az
37 2, 13| jár hajó. Ha odajutunk, majd megtudjuk az okát, miért?
38 2, 17| bálpapok; maga a főtáltos majd keresztülesett a saját dobjában,
39 2, 19| csak diónyi nagyságúakat, majd gerezdes buzogányfejeket;
40 2, 23| sem tudta, hogy kire szól majd az ítélet; de az köztudomású
41 2, 30| denevérszárnyú rémek. De majd odacsatlakozott hozzájuk
42 2, 31| kanyargó félreértésekkel: majd kergetve, majd kergettetve;
43 2, 31| félreértésekkel: majd kergetve, majd kergettetve; néha az üldözők
44 2, 32| nem változtok.~– No, hát majd az egyikünk asszonnyá változik.~–
45 2, 33| Hagyd őt – mondá Mária –, majd én elfoglalom a helyét. –
46 2, 40| szívét.”~Anna megígérte, hogy majd négyszemközé fogja, s kiveszi
47 2, 43| a házastársak ördöge. Ha majd azután azt érzed; hogy végképp
48 2, 46| átkozták; ha holtnak hiszik, majd áldani fogják.~A cél is
|