Rész,  Fezejet

 1     1,  2 |             ellenségeskedésben élt, de egyszer megtörtént vele az a csoda,
 2     1,  3 |                hihesse valaki, az övé.~Egyszer aztán egy vajákos asszony
 3     1,  3 |             tükörbe tekintés, ha pedig egyszer elkezdi a szépségét veszteni,
 4     1,  5 |                nem fizet érte. – Végre egyszer aztán széttaszítja két öklével
 5     1,  6 |          gyülekeztek össze a táborban, egyszer csak jön nagy énekszóval
 6     1,  7 |       sántikáltak, hogy rakhassák csak egyszer hajóra ezt az ártatlan vitézlő
 7     1,  8 |             feleségétől, anélkül, hogy egyszer kedve szerint megcsókolhatta
 8     1,  11|               Pedig ha ez a barbár nép egyszer belekerül a buzgóságba,
 9     1,  12|                írják róluk, hogy mikor egyszer a keresztes hadak egy várost
10     1,  12|       ellenségek legrosszabbika. Hanem egyszer csak megtelt a város, s
11     1,  13|          csodálatos természetű marása~…Egyszer aztán beleunt ebbe is Lebée
12     1,  13|               meg – a tarenta féreg.~– Egyszer se biz engem. Hanem én akarok
13     1,  13|            egészen bizonyos vagyok, ha egyszer hazajutottam.~– Gondolj
14     1,  13|          mennyei hercegasszonynak; míg egyszer valahogy a sivatag cédruserdejében
15     1,  13|           vagyok neked. Kerüljünk csak egyszer haza, majd akkor aztán az
16     1,  13|               a kedvemért? – kérdé még egyszer Brüniszkáldtól Lebée László.~–
17     1,  17|                 Az átkozott szaracénok egyszer, midőn a fogoly lovag, nem
18     1,  17|          állóóra, amit minden öt évben egyszer kell felhúzni, ezen évben
19     1,  17|                 a szájába dugta el; de egyszer a nagy kínzásra kiesett
20     1,  19|             megkeresztelkedék! Melyben egyszer megfürödhetni minden keresztyénnek
21     1,  19|      üvegfedelű koporsóba tették, hogy egyszer majd hazaküldjék Európába,
22     2,  3 |               ki velük; hanem hogy még egyszer megtegyem azt az elátkozott
23     2,  3 |             sokáig ütöttem a nyomukat; egyszer annyira is utolértem őket,
24     2,  3 |            szám ne mondja el neked. Ha egyszer azt is megtudod: a te nagy
25     2,  3 |          várjon, míg az „amen”-hez ér. Egyszer azt is mondta neki Brüniszkáld
26     2,  10|           elzárták a világtól. Úgyhogy egyszer Melik sah azt vette észre,
27     2,  11|                rá a győztes törökökre. Egyszer a Karizmiák hadát, másszor
28     2,  13|              abba a paradicsomba, amit egyszer látott, élvezett, gyönyörködött
29     2,  13| csillagvizsgálást és bölcsészetet, míg egyszer egyedül kaphatta a professzorát,
30     2,  18|         országokban éhínség van.~Hanem egyszer aztán elértek abba a tartományba,
31     2,  19|                hogy ő szamár. De amint egyszer ehhez az önismerethez eljutott,
32     2,  19|              forró, hogy a bőrt égeti.~Egyszer aztán, mintha végigrepedt
33     2,  19|                vidéken, egy évtizedben egyszer. Az utazást ez nagyon megkönnyíti:
34     2,  27|            alakod hasonlít azéhoz, kit egyszer nagyon szerettem, s akinek
35     2,  29|       gondoltam, oly nagyon szerettem. Egyszer egy keresztyén lovag esett
36     2,  32|        irtóztak ettől az úttól. Ők már egyszer megjárták a „Hegyek urának”
37     2,  33|              egyik a tornyával lefelé.~Egyszer a fedái behunyta a szemeit,
38     2,  33|           Mária lankadni érzi karjait.~Egyszer a háta mögé tekint, ahol
39     2,  36|        végigment; egybe sem talált az: egyszer aztán benn az odú legmélyén
40     2,  37|             szavakat makogott, amikből egyszer ez a szó vált ki érthetően: „
41     2,  40|              más igazmondó cseléd, aki egyszer Máriának mondott igazságot.
42     2,  41|     kísértetálmai: mind átvonultak még egyszer a lelke előtt. Miért tette
43     2,  46|      fájdalommal vallja be szeretetét.~Egyszer boldog volt hát ő is életében –