Rész,  Fezejet

 1     1,  6 |          hírét se hallották a két magyar hazában; azok mind deák
 2     1,  10|   változnak az idők!~Ugyanabban a magyar nemzetben, mely száz év
 3     1,  10|          Hiszen tudnivaló, hogy a magyar elődök mindig híres utazók
 4     1,  10|        nemzet nem járt még ott: a magyar meg a porosz. – Az utóbbi
 5     1,  10| legokosabb volt közöttük.~Tehát a magyar maradt legutoljára.~De amint
 6     1,  10|         nagy tisztesség folytán a magyar király mint fővezér mellé
 7     1,  10|           fogadta az első áldás a magyar királyt, akinek hadait az „
 8     1,  10|         vezette. (Az egyik volt a magyar, a másik az osztrák, a harmadik
 9     1,  10|          Te Deum laudamus, hogy a magyar király megérkezett legyőzhetetlen
10     1,  11|           eredetünk felől, mert a magyar katona legkevésbé szereti
11     1,  11|           ajándékozta Zenobius. A magyar király már ekkor sok mindenféle
12     1,  11|         követni! Majd bizony: egy magyar szent egy francia szent
13     1,  11|         csodatevő istenítéleten a magyar királyon és az ő zászlós
14     1,  11|          mint Zenobius atyát a hű magyar, szász és bajor keresztyének
15     1,  12|      testén elkövetett, s ezúttal magyar kézbe került a dárda. –
16     1,  13|           a szent jelvény után.~A magyar lovasság adta meg a példát,
17     1,  16|           idomtalan dromedárok. A magyar vezér zsákmányt ejtett!~
18     1,  22|     németek, most legutoljára egy magyar is: Rezső magyar királyfi.
19     1,  22|  legutoljára egy magyar is: Rezső magyar királyfi. Mindenik mást
20     1,  22|           időben, mikor II. Endre magyar király ott járt a keresztes
21     1,  22|           a Thábor hegynek, Rezső magyar királyfi már az egész hegyet
22     1,  22|       volt együtt három király: a magyar, a ciprusi, a jeruzsálemi;
23     1,  22|          levő fellegvárat, mint a magyar és szász kereszteshad, mely
24     1,  22|     sajátságos fegyverneme volt a magyar harci népnek, ami azt minden
25     1,  22|    Henning vezérek alatt, a zöm a magyar királlyal együtt a tekervényutat
26     1,  22|         kellett bedönteni, hogy a magyar sereg zöme keresztültörhessen
27     1,  22|       mögötte nyomakodtak előre a magyar daliák, sastollas kucsmáikról,
28     1,  22|           akik utat adtak a gyors magyar lovasságnak, szerteszét
29     1,  22|        azt parancsolja: „Állj!”~A magyar király már a vártorony hídjáig
30     1,  22|         is ez itt előttem! Rajta, magyar! Ne hagyd magad! Rajta,
31     1,  23|          vak lárma támadt, hogy a magyar király elesett. A lárma
32     2,  1 |     érezte már a jebuzeus, hogy a magyar országgyűlésen kegyetlen
33     2,  1 |         fel, hogy ne szállítsák a magyar hadakat haza a hajóikon.
34     2,  1 |    Tudjátok mit, fiaim! – monda a magyar uraknak. – Csúnya betegség
35     2,  1 |       szent igaz, hogy a tábornyi magyar nép, aki Endre király vezetése
36     2,  13|            annak ez az eredete.~A magyar király elvonulása után egészen
37     2,  13|           idefáradni. Hanem aki a magyar király után jött a Szentföldre,
38     2,  13|    oldalról szorongatva, IV. Béla magyar királyhoz folyamodtak, hogy
39     2,  17|           komondorok, amik most a magyar Alföldön a juhnyájakat őrzik,
40     2,  17|        hogy megküzdhessek vele; a magyar király szövetségét keresem.