Rész,  Fezejet

 1     1,  5 |           aráját kezénél vezetve. „Bizony szép egy pár ez!” – mondogatja
 2     1,  7 | hatezer-hatszázhatvanhat.~– No, ez bizony szép kis nyáj! Hát aztán
 3     1,  7 |          szíve azzal volt, hogy de bizony sokkal jobb lesz ezt a két
 4     1,  11|     Brüniszkáld sohasem látott. Az bizony igaz volt!~Mindjárt vitték
 5     1,  11|            mint mi ketten.~– Talán bizony olyan ostobák, mint mi tízezren?~–
 6     1,  11|  hadjáratok alatt történt.~– Akkor bizony sokat tudnak.~– Hát azt
 7     1,  11|         többi lehetett hamis.~– De bizony az volt az igazi, amit Barthélemi
 8     1,  11|            el tudott követni! Majd bizony: egy magyar szent egy francia
 9     1,  11|          szívemelő látványt.~Lehet bizony, hogy Brüniszkáldot még
10     1,  12|      szörnyülködni tudott rajta.~– Bizony istentelen ember vagy te,
11     1,  12|         férfinak nem?~– Azt látod. Bizony te is bölcsebben cselekednél,
12     1,  12|      hiszem, hogy az övét látom.~– Bizony nagy bolond vagy te, jó
13     1,  13|           a tűz, ami elolvassza.~– Bizony neked is jobb volna, édes
14     1,  13|          így kicsúfoltál.~– Ejnye, bizony szebben tudsz prédikálni
15     1,  13|         róla, hogy ne nyúlj hozzá. Bizony vesztőhelyen végezted volna
16     1,  19|           csak fejet csóvált rá:~– Bizony, édes Lackóm, nagyon itt
17     1,  22|           halnom.~– De nem hagylak bizony – kiálta Lebée László. –
18     1,  23|          buzgón keresni; de jöttél bizony sírt keresni ennek a derék
19     1,  23|       velem ott lenn a sötétben.~– Bizony, meglátod akkor már a mennyországot.~–
20     1,  23|           hallani alvó poromban.~– Bizony mondom neked, hogy elviszlek
21     1,  23|         László.~– Ne tégy fogadást bizony szóval, mert nem tartod
22     2,  1 |    kecsegtetés az odamenetelre.~Ők bizony nekivágtak egész táborostul,
23     2,  3 |        folytatá a csatlós. – Pedig bizony mondom neked, hogy minden
24     2,  3 |           Az én uram, Lebée László bizony jobbadán a maga hibájából
25     2,  3 |   Világtalan az öreg szultán?~– Az bizony. Hályog szállt a szemeire,
26     2,  3 |       amikben a lovag urak éneklik bizony a Szent Dávidné zsoltárait,
27     2,  7 |            az égbe repülhet.~Mária bizony azt hitte, hogy valamint
28     2,  19|            éppen az ő feje fölött.~Bizony, ha a felhők közül letekintett
29     2,  25|          öltözött dái áldoáttól.~– Bizony nem az elítéltekre.~– Hát
30     2,  30|      vártam. Ha itt győzni tudtál, bizony győzni fogsz mindenütt.
31     2,  33|      hirdeté, hogy közel az isten.~Bizony közel is volt a szegény
32     2,  33|           ha minket észrevennének, bizony megölnének; téged nem bántanak.
33     2,  35|        lesz veled. Magadat, uradat bizony jó oltalommal tovaszállítalak,
34     2,  37|         kaphat, megöli a szultánt.~Bizony meg is tette volna. – Hanem
35     2,  40|          azt nem mondtad meg.”~Hát bizony a jó öreg Bálint, ha élne,
36     2,  40|        méltóbb, a feleségem ellen. Bizony imádom is: el tudnék előtte
37     2,  43|        lelkek helyedbe hordanak, s bizony megszabadulsz a te ördögödtől,