Rész, Fezejet
1 1, 5 | tudni az egész eljegyzésről: soha hírét sem hallotta a kérő
2 1, 6 | még olyanok is, akiknek soha hírét se hallották a két
3 1, 6 | égett a tapló! Most vagy soha! – parancsolák neki Rómából,
4 1, 8 | hadjáratba, hogy azok közül soha egy sem tér vissza többet
5 1, 11| világ éhen hal is: ezekben soha sincs ínség; hanem az a
6 1, 11| megdicsőülés halandó embert soha nem érhetett, mint Zenobius
7 1, 12| koldus nemzet nem fogy el soha.~Az volt aztán a nagy tudomány
8 1, 17| is úgy elváltozott, hogy soha Clarinda hercegasszony rá
9 1, 20| mennybeli hatalomhoz, hogy soha őtet többé ilyen kísértetbe
10 1, 21| az a város, amelybe Jézus soha be nem lépett. Átok volt
11 1, 22| rétegen hágva fel, ahol soha ember nem járt.~Ott lehetett
12 1, 23| látod meg a szép Erdélyt soha. Megmondta ezt nekem a jegygyűrűm.
13 2, 3 | kellett a szaracénokkal. Soha, még éjjel sem szállhattunk
14 2, 9 | van!”, de akit nem lát soha senki!~Ezt elmondani egy
15 2, 10| vas és forró olaj azokból soha egy szót ki nem bírt csikarni;
16 2, 10| csendes völgyeit el nem hagyta soha. A kis tartomány közepén
17 2, 11| tenyésztett csendes, csatazajtól soha nem visszhangzó bércei között.
18 2, 12| erénynek tartsák. Ezek bort soha nem kaptak, asszonyt nem
19 2, 13| gyümölcskínálgató fái közül soha nem látott alakok lebegnek
20 2, 13| gyönyörködött benne, és soha többé el nem tud feledni.~
21 2, 13| botrány nem történt a földön soha! Harc nélkül, kardcsapás
22 2, 17| Mária felfogadta, hogy soha többet még fejbólintással
23 2, 26| téren beszélni nem hallottak soha, a felizgatott tömeg kedélyét
24 2, 29| Esküvésem tartja, hogy énmiattam soha fogolynak és asszonynak
25 2, 29| paradicsom nyílását nem látta soha, neki nem volt gyermeke.~
26 2, 30| boldoggá teendlek, amilyen nő soha e világon nem volt. Megosztom
27 2, 30| kalifa felesége meg nem ért soha. Nem gondolok kívüled asszonyra,
28 2, 30| fosztottál volna meg tőle, hogy soha ne láttalak volna.~E szókkal
29 2, 31| úttalan: azt nem tapossa soha sem ember, sem állat. Az
30 2, 32| nem kísértette meg ember soha, amióta ez elátkozott víz
31 2, 40| szeretve – és nem lesz szeretve soha.~Tűz, jég, vihar, földindulás;
32 2, 41| akitől láttatni nem akar soha többé.~Most már értetté
33 2, 45| találja neki adni a csókot, s soha nem bocsátja el magától
34 2, 46| hogy nem láthatja ezt ember soha?~De hiszen nem az volt az
35 2, 48| Azt sem mondták meg neki soha, hogy egymásé lettek Lebée
|