Rész, Fezejet
1 1, 5 | fogva a szép menyasszonyát, át is öleli a derekát, s azt
2 1, 7 | valamennyien száraz lábbal kelünk át a tengerek fenekén.”~Ezt
3 1, 7 | tréfásan enyelegve kiálta át hozzá: „Ejnye, te barát,
4 1, 8 | ők száraz lábbal jöttek át a széles folyóvízen; amitől
5 1, 13| szüzek tutajokon vitették át magukat; a sok koldushad
6 1, 19| lábaihoz. Az üvegfödélen át jól láthatni az elhunyt
7 1, 19| elhalmozta, s az üvegfalon át kibeszélte magát néma kedvesével,
8 1, 22| kitűzze, Endre nem engedhette át másnak.~Brüniszkáldnak türtőztetni
9 1, 23| Mind azt mondta: „Ne adj át engemet süvednek, ne Lebée
10 2, 2 | ki meg Jeruzsálembe tette át a mesét. Hanem a pusztában
11 2, 3 | paripájához, annak a nyakát ölelte át, annak a fejét halmozta
12 2, 3 | elmentünk: a tengereken át. Megismertem mind a kettőt:
13 2, 3 | tanácsolom én teneked a tengeren át utazást a Szentföldre. Hanem
14 2, 7 | örmények lakóhelyein vonultak át, hirdette az igét azoknak
15 2, 11| a szívedet szegezhetné át. Válassz a béke és háború
16 2, 13| császárnak, ingyen adta át a szent várost, Jeruzsálemet.
17 2, 15| barlangban vigasságnak adják át magukat. Tudom már a szokásukat.
18 2, 19| hangosabb pendülésekbe megy át, amint a hőfok alább száll;
19 2, 19| kirohanó tengerré változott át, mely száguldása közben
20 2, 20| terjeng az egész városon át, amit a cédrusfából épült
21 2, 23| legkiválóbb helyet engedték át számára, az Ali mecset külső
22 2, 24| arcához, amint a rézhídon át előléptek az elítélt bűnösök.
23 2, 27| méla búskomorság borongott át: „Nem, nem te vagy! – sóhajta
24 2, 28| színaranyból vert ajtón át a szeráj háremosztályába
25 2, 30| karjaival a hölgy nyakát ölelte át, s örömkacajtól reszkető
26 2, 30| palotából az oroszlánok kapuján át.~A kapu küszöbén ülve találta
27 2, 31| meglapulva napok sorain át; aztán megint éjjel-nappal
28 2, 32| keresztyének között: ő adatta át a damaszkuszi szultánnal
29 2, 35| magas boltozat kerek ablakán át derengett alá csak némi
30 2, 36| nap süti a sziklaoldalt. Át van az fűlve, mint a sütők
31 2, 37| rettentő indulat hevült át; mintha a férfi ereiből
32 2, 40| én benne égek. Tengereken át hurcoltam magammal; azok
33 2, 41| előjött a rejtekéből. Ő vette át a bűnös könyörgését, amit
34 2, 48| kápolna nyitott ajtaján át egy méh vetődött be a szentélybe –
|