Rész,  Fezejet

 1     1,  3 |          tett le az oltárra, sőt saját kezével hímzett egy oltárszőnyeget
 2     1,  3 |   nézegetni az asszonyembernek a saját orcáját: mert amíg szép,
 3     1,  8 |        megváltja a gyermekeket a saját vére árán~– Kitalálod te
 4     1,  8 |  válláról a vörös keresztet, s a saját palástjára tűzte.~– Hozsánna!
 5     1,  9 |     előbb tisztítsuk meg tőlük a saját országunkat. Íme itt közöttünk
 6     1,  9 |   gyermektábort visszafordítja a saját országába; de ugyan nem
 7     1,  11|       nem lehet kételkedni; mert saját szemeivel látta őt mindenki!
 8     1,  13|   zsolozsmákat énekelve (ki-ki a saját nyelvén), nyomult előre
 9     1,  13|          idő tanújelei, a hősök, saját maguknak a koporsói és sírkeresztei.~
10     1,  17|          lovag.~Azután beszélt a saját szenvedéseiről: miket élt
11     1,  22|     leszúrja; az az utolsó aztán saját fegyverétől átdöfve esett
12     1,  22|     szabadító segítségre; mert a saját híveiben nagyon meghűlt
13     1,  22|         a királyt a lova alól, a saját lovára ülteté fel.~Hogy
14     2,  1 |       testőrseregre szert, aki a saját maga zúgolódó magyarjai
15     2,  4 | egymásnak ajándékokat küldözött: saját lándzsáját, fegyverzetét
16     2,  10|      lakott a Hegyek ura. Maga a saját népe sem látta az arcát.
17     2,  11|       tűz, láng, vérözön.~Maga a saját népe pedig szántott-vetett,
18     2,  12|        bölcs vének nevelték az ő saját felügyelete alatt, a legszigorúbb,
19     2,  13|         a Hegyek vénje egyikét a saját fiainak irgalom nélkül megölette,
20     2,  17|   főtáltos majd keresztülesett a saját dobjában, s szinte visszahőkölt,
21     2,  17|         fedetlen fővel vezeté őt saját sátorába, átengedve azt
22     2,  17|     kiüríték a szövetségkelyhet, saját vércseppjeikkel vegyítve
23     2,  17|       Megmondtam, hogy ne legyen saját akaratod, az enyémen kívül –
24     2,  19|         teneked szenvedned!” – A saját szenvedéseit ezzel csillapítá
25     2,  19|           ami rá volt rakva, s a saját vállára vette.~– Nem jó
26     2,  19|    pokrócnak, úgy védte Máriát a saját testével.~Hah! Ez volt a
27     2,  22|         az egész világ. Itthon a saját birodalmában ez oly békében
28     2,  22|      görögnek, a latinnak. Sőt a saját pompás mecsetjének három
29     2,  24|          az ítélet kihirdetését.~Saját sorsának előjele volt az.
30     2,  29|        velem vitatkozni, ahogy a saját emírjeim egyike sem tud.
31     2,  35|          padisah kezét, az pedig saját gyémántgyűrűjét húzta az
32     2,  39|          legyen veletek.~S azzal saját ujjai hegyét megcsókolva,
33     2,  42|       nem talált.~Lebée László a saját bűne által lett megverve.~