Rész, Fezejet
1 1, 6 | magyarokhoz, térítsd meg azokat az istentelen pogányságból,
2 1, 7 | bírtak velük: úgy meglepte azokat a szent őrjöngés tüze. „
3 1, 7 | hídon által!” No, hát lássuk azokat a bátor vitézeket!~– Majd
4 1, 9 | gyermektábor visszafordításával.~Azokat már a velük együtt kóricáló
5 1, 9 | minek előtte megtámadnók azokat az ő országukban: előbb
6 1, 11| Keresnéd meg a pusztában azokat a fürjeket, amikkel Mózes
7 1, 13| maguk a hegyi patakok, amik azokat táplálták, elvesztek, kiszáradtak.
8 1, 19| csillagokat, hogy nem tudták azokat a közeledőket másfelé vezetni.~
9 1, 20| Malek Kamel utóhadaira, s azokat vitézül megtámadták, meg
10 1, 22| kereszt feltalálója, építteté azokat oda. Ciprusok és tömjéntermő
11 1, 22| bástyatornyokkal van elrekesztve, azokat az ostromlóknak egyenként
12 1, 22| nem találni; hanem amíg azokat a tengerparttól idáig hengergetik
13 1, 22| tudtak azzal adni, hogy azokat mérföldnyi távolban is meg
14 2, 1 | Közbeesnek egynéhány tartományok. Azokat pedig már a magyarok jól
15 2, 1 | Cappadociát, Szíriát és Mizsiát. Azokat már Szent Dávid is kirándulásra
16 2, 3 | zarándokok magukkal hozzák azokat a csapásokat, amiket a világ
17 2, 3 | Egyik nép a másiknak adja azokat. Hurcolják magukkal, mint
18 2, 3 | meg is tette. Felkereste azokat a rémséges helyeket, amiket
19 2, 4 | nagy tó.~Ez a földrengés azokat az üregeket is betemette,
20 2, 5 | sisakjuk, vascipőik; de azokat a nyeregkápára akasztva
21 2, 12| A fedáik~Azokat, akiket szörnyű ítéleteinek
22 2, 12| legszebbeket, a legizmosabbakat. Azokat egész felnőtt legény korukig
23 2, 13| Mind a három fedái volt. Azokat darabokra vagdalták; de
24 2, 15| fordultam, hogy adják kezembe azokat a bűbájos szereket, amikkel
25 2, 15| bűneiket, s este újra elkövetik azokat. Mikor térdepelnek, még
26 2, 15| felháborítá: Fel sem bírta azokat fogni. – Hisz ez több a
27 2, 17| a mezítlábos szentekre. Azokat ott lepték a kunok a barlangjukban
28 2, 26| csodatételeké. Elkövették azokat próféták, szentek, kalifák
29 2, 31| kiálltunk az eddigi utunkban; de azokat legalább ismertem: tudtam,
30 2, 34| amik ablakán zörgetnek. Én azokat elfogdosom, a hozott leveleket
31 2, 39| megcsókolva, áhítatteljesen érinté azokat Mária kezéhez. Ez volt a
|