Rész, Fezejet
1 1, 7 | a keresztyén türelme.~– Óh, te békából keletkezett
2 1, 7 | pogány, bolond beszéddel.~– Óh, te Uram, Jézus Krisztus!
3 1, 12| de a drágább módszer). Óh, a velencések nagyon bölcs
4 1, 17| kardot ne foghasson többé. Óh, mily átkozottak ezek a
5 1, 17| s akkor összetaposták. Óh, milyen gonoszok ezek a
6 1, 23| Istennél könyörögve érted. – Óh, Jézusom, mutasd meg az
7 2, 2 | valóság szerint adták elő. Óh, mennyit állt ki a szomjúság
8 2, 3 | csapdosta, hangosan kiáltozva: „Óh, Brüniszkáld! Szerelmes
9 2, 3 | pálmatermeted! Jaj, jaj, jaj nekem! Óh, gyászos özvegység! De korán
10 2, 3 | a torkod, láss hozzá.~– Óh, édes asszonyom, azon az
11 2, 3 | a tenger rettenetesebb. Óh, az a sivatag, ha kegyetlen
12 2, 3 | e szóknál Mária előtt:~– Óh, asszony, nagy a te hited.~
13 2, 13| gonosztevő, aki üdvözülni akar!~Óh, milyen szépen tudott prédikálni
14 2, 15| akarok szállni az Istennel. Óh, én nagy bűnöm! Szörnyű
15 2, 19| csak azon fohászkodott: „Óh, én szegény jó uram; mennyit
16 2, 19| hozzá, asszonyok asszonya?~– Óh, én uram! Édes jó uram!
17 2, 19| meg magát a lábainál.~– Óh, atyám! Mivel fogom ezt
18 2, 30| Odaborult a szultán lábaihoz.~– Óh, szultánom, te, kinek mellékneved „
19 2, 30| női szív keserű vádjai. Óh, mi nehéz volt azok ellen
20 2, 30| földi örömöket dicsőíti: óh, minő szédítő szavak: „melegebb
21 2, 30| mint az örökkévalóság!”~Óh, ennél rettenetesebb éjszakája
22 2, 35| Ötödnap már azt susogta: „Óh, mint fáj nekem ez a sötétség!”~
23 2, 35| Milyen régen láttam! Óh, mi drága jó a világosság!
24 2, 35| neked még tiltva van!~– Óh, ne tarts tovább ebben a
25 2, 35| szemébe szökött a könny.~– Óh, padisah! Hát az én férjem
26 2, 37| mint egy gyáva gyermek.~Óh, minő rémkép! Azt a daliát,
27 2, 37| elkezdé énekelni a zsoltárt: „Óh, uram, én segedelmemre állj
28 2, 40| magát oda e kép lábaihoz.~– Óh, irgalmas Szent Szűz! Ne
|