Rész, Fezejet
1 1, 20| felőle, hol állanak Malek Kamel szultán hadai, akikkel a
2 1, 20| mindenütt rátaláltak Malek Kamel utóhadaira, s azokat vitézül
3 2, 13| de annyira, hogy Malek Kamel szultán az ő kedves barátjának,
4 2, 13| fiának, Koradin és Malek Kamel szultánoknak, hogy kössenek
5 2, 23| Malek Kamel, az igazságos~Azt tudta
6 2, 23| szolgájától, hogy a férje Malek Kamel fogságába esett.~Minden
7 2, 23| De nem lehetett. Malek Kamel több nap óta elzárkózott
8 2, 23| fejedelmi alak volt Malek Kamel; hosszú fényes fekete szakállal,
9 2, 24| igazságos” melléknevű Malek Kamel arcul üti magát az igazságot,
10 2, 25| Malek Kamel ítélete~„Az egy igaz Isten,
11 2, 25| prófétája nevében! Én Malek Kamel kalifa, fia Malek Adelnak,
12 2, 25| amely ajánlatra én Malek Kamel szultán ezt ítélem és válaszolom:~
13 2, 25| veletek! – Ezt ítélem én Malek Kamel, szultán.~Dicsőség Allahnak,
14 2, 26| tettekkel győzi le? Malek Kamel szultán kardja elég hatalmas
15 2, 27| Mária Malek Kamel szultán előtt~Az üdvkiáltás
16 2, 27| fel fogja emelni.~Malek Kamel, amint Máriát megpillantá,
17 2, 27| csüggedten ejté le a karját Malek Kamel, s arcán egyszerre valami
18 2, 30| felhőhasadékok közül.~Malek Kamel szultán nem várhatta, hogy
19 2, 30| maradsz, nem mégy el?”~Malek Kamel szultán megfogá gyöngéden
20 2, 30| oroszlán, ordíta fel Malek Kamel, egész arca kikelt alakjából,
21 2, 30| roskadt össze a földön.~Malek Kamel lehajolt hozzá, s fejét
22 2, 30| kelve eljött a hárembe Malek Kamel szultán.~Mária már ébren
23 2, 34| el akarták árulni Malek Kamel szultánnak.~– S te semmit
24 2, 34| üldözve jöttem idáig.~– Malek Kamel szultán azt írja az atyjának,
25 2, 34| gyógyítani, amiben Malek Kamel szultán szenved.~– Úgy van.
26 2, 34| virult az a béke, amit Malek Kamel szultán szerzett az izlámhívők
27 2, 34| Damiettet ostromolják. Malek Kamel nem tud erről semmit. Mi,
28 2, 40| szép szultána, akit Malek Kamel háreméből elszöktetett,
|