1-500 | 501-709
Rész, Fezejet
501 2, 22| legfölségesebb szőlőt, de bort nem csinálnak belőle, aszaltan
502 2, 22| csak felfrissít, de meg nem mámorosít.~S ez a szüntelen
503 2, 22| felpárolgó édes illat, amit nem fertőztet meg a rondaságok
504 2, 22| kivált az idegent, aki meg nem szokta: úgy érzi, mintha
505 2, 22| elaltatja. Pedig hiszen nem azért jött ő ide.~Hanem
506 2, 23| a színe elé kerülni. De nem lehetett. Malek Kamel több
507 2, 23| az egész élő világtól, s nem tanácskozik mással, csak
508 2, 25| dái áldoáttól.~– Bizony nem az elítéltekre.~– Hát kire?~–
509 2, 26| mindnyájan vakságban szenvedtek. Nem látjátok meg a napot az
510 2, 26| volt mindig; orgyilkos tőre nem szennyezi be az ő kezét.~
511 2, 26| mikor páncélban van, de nem rohanja meg, mikor mezítelen.
512 2, 26| ellenségét is, s ti ezt a fényt nem akarjátok látni. Jöjjetek
513 2, 26| nyilvános téren beszélni nem hallottak soha, a felizgatott
514 2, 27| a lépcsőkön (nő lábának nem szabad a hideg márványt
515 2, 27| termének minden pompája nem hatá meg Máriát, ámbár elmondani
516 2, 27| búskomorság borongott át: „Nem, nem te vagy! – sóhajta
517 2, 27| búskomorság borongott át: „Nem, nem te vagy! – sóhajta fel. –
518 2, 27| szerettem, s akinek a nevét nem szabad előttem kimondani
519 2, 28| A gyermek, aki anyját nem találja~Egy alacsony, színaranyból
520 2, 28| asszony. Egy egész kert. Nem! Egész erdő bűbájos szépségekből,
521 2, 28| kelta szépségekig.~A kalifa nem időzött a mulatságok termeiben,
522 2, 28| úr, a győzhetetlen kalifa nem bírt megszólalni; csak a
523 2, 28| gyermek ottan.~A szultánnak nem volt több fiúgyermeke annál
524 2, 28| rohant ki a benyílóból, s nem tért vissza a hárembe, csak
525 2, 28| szemgyulladás kínozza a kórt, addig nem tud öt percig szunnyadni
526 2, 29| egyike sem tud. Tréfájában nem volt bohóc, merészségében
527 2, 29| volt bohóc, merészségében nem volt paraszt, bölcselkedésében
528 2, 29| paraszt, bölcselkedésében nem volt unalmas. Nagyon megszerettem.
529 2, 29| szaracén sheikek bármelyike. Nem tartá őt fogva semmi, csak
530 2, 29| voltam felőle, hogy meg nem csal, meg nem lop, meg nem
531 2, 29| hogy meg nem csal, meg nem lop, meg nem öl. És ez az
532 2, 29| nem csal, meg nem lop, meg nem öl. És ez az ember mégis
533 2, 29| hárememből a kedvenc nőmet. Nem futhattak messze, beduin
534 2, 29| Te megöletted őket?~– Nem. Esküvésem tartja, hogy
535 2, 29| Malek Adel szultánhoz, akit nem lehet megcsalni, a hűtlen
536 2, 29| ezt a paradicsom nyílását nem látta soha, neki nem volt
537 2, 29| nyílását nem látta soha, neki nem volt gyermeke.~
538 2, 30| sugárt, se egy árnyékot nem vet. A szultán háreme csak
539 2, 30| adja, mint apa a leányát. Nem lehet itt boldogtalan senki.~
540 2, 30| Ez az igazi pokol itten! Nem azok, amik gyötrelmekkel
541 2, 30| igazi kárhozat pitvara. Nem olyan az igazi ördög, amilyennek
542 2, 30| hódító tekintettel: aki nem ragad el hegyes karmokkal,
543 2, 30| közül.~Malek Kamel szultán nem várhatta, hogy a fiát előhozzák,
544 2, 30| Azért fájt a szemem, hogy nem láthattalak.~S minden mondásnál
545 2, 30| amiknek zamatját eddig nem ismerte. Egész önfeledten
546 2, 30| Ugye most már itt maradsz, nem mégy el?”~Malek Kamel szultán
547 2, 30| kérdésem ez. Itt maradsz, nem mégy el? Légy őneki anyja,
548 2, 30| amilyen nő soha e világon nem volt. Megosztom veled a
549 2, 30| még kalifa felesége meg nem ért soha. Nem gondolok kívüled
550 2, 30| felesége meg nem ért soha. Nem gondolok kívüled asszonyra,
551 2, 30| bálványoztatással kínálkozik.~Nem hagyta a lelkét leszédülni.~
552 2, 30| keserű csepp. Mondd meg, nem nyomja-e le ez az egyetlen
553 2, 30| tenálad, rabláncon, fogságban. Nem kívánok én mást, őt add
554 2, 30| még most is szereted őt?~– Nem tehetek másképp.~– Ó galádul
555 2, 30| házamnál: ha hű maradt volna – nem hozzám, de tulajdon nejéhez,
556 2, 30| uram! Bocsáss hozzá.~– Nem! Nem bocsátlak még. Ily
557 2, 30| uram! Bocsáss hozzá.~– Nem! Nem bocsátlak még. Ily földöntúli
558 2, 30| hűség, minő benned lakik, nem lehet egy nyomorultnak prédája.
559 2, 30| félholdat kibékíted. Ha magadra nem, gondolj másokra. Holnapig
560 2, 30| magára hagyta Máriát. De nem magára, hanem a kis Nirgehánnal
561 2, 30| rettenetesebb éjszakája nem volt Máriának az „ördög
562 2, 30| könnyei tisztára mossák. Nem hagyhatja őt veszni a hitvestárs!~
563 2, 30| Asszony vagy, aki szeret. Az nem lehet másképp. Jutalmul
564 2, 30| féltettelek nagyon! Hogy nem térsz vissza többé. Látom,
565 2, 31| csak az eleven emberek nem azok. Két szembejövő ember
566 2, 31| szaracénokkal. A törököt nem gyűlölik úgy, mint a császárt.
567 2, 31| kénye-kedve szerint. Ezek előtt nem használnak a te csodatételeid
568 2, 31| te csodatételeid többé. Nem törődnek ezek az egyiptomi
569 2, 31| remegve.~– Azt, amit eddig még nem tettünk; beállunk egy martalóc
570 2, 31| végigvonulni; karavánnal meg éppen nem; hanem egy csoport vakmerő
571 2, 31| beduinnal, akinek az élete nem drága, meg lehetett az utazást
572 2, 31| ilyen út nagyon hosszú; mert nem egyenes. Zeg-zug csapongásban,
573 2, 31| nézve csak tó volna ez, nem nagyobb a Balatonnál: de
574 2, 31| elemből, mely élő állatot nem tűr meg magában. A hullám
575 2, 31| után; a Bar-Lut mellett nem lehet imádkoznia, mert ezt
576 2, 31| túlsó part úttalan: azt nem tapossa soha sem ember,
577 2, 32| kimondták, hogy a Mazda várhoz nem fogják elkísérni a dái áldoátot;
578 2, 32| Malek Adelt megöljék. De nem juthattak hozzá.~– Hiába
579 2, 32| oroszlánok őrzik. Oda be nem juthattok, ha csak asszonnyá,
580 2, 32| oroszlánná vagy fogollyá nem változtok.~– No, hát majd
581 2, 32| frankok császárjának; ő nem akarja, hogy keresztyének
582 2, 32| férfi, az mind ellensége. Nem bízhatik, csak az asszonyokban.
583 2, 32| folyvást sírni. A könnyeik nem vesznek kárba: apró üvegecskék
584 2, 32| rabembernek a felesége meg nem öli Malek Adelt, akkor senki
585 2, 32| a fedái. – Uram. Ezt még nem kísértette meg ember soha,
586 2, 32| keresztül a mennyországba menni nem oly nehéz, mint egy napot
587 2, 32| bele.~– Lásd: ez az asszony nem fél; nézd, hogy siettet
588 2, 33| mint a tükör, egy szellő nem ver rajta fodrot, s amint
589 2, 33| egyre forróbban sütött. Nem lehetett előle menekülni;
590 2, 33| ismerem ezt az átkozott vizet: nem üdít ez, hanem mar. Olyan
591 2, 33| hasztalan rázta, rugdalta: nem ébredt fel; a Holt-tenger
592 2, 33| nagyon mély az álma. A fedái nem volt felkölthető többé.~–
593 2, 33| a víz felszíne is. Szél nem fú, a hab mégis fodrosodik,
594 2, 33| rándulásban az evezőlapátot; de az nem érte már a vizet. A dái
595 2, 33| a csónakot a vár felé. Ő nem aludt el; az ő ereje nem
596 2, 33| nem aludt el; az ő ereje nem fogyott ki, hisz csak neki
597 2, 33| neki lehetetlen volt ébren nem maradni.~Az ő karjainak
598 2, 33| kondulásai az estharangnak. Ez nem volt érzékcsalódás. A Mar-Sabai
599 2, 33| vágva, sziklából építve. Nem védik a benne lakók; nem
600 2, 33| Nem védik a benne lakók; nem is támadja meg őket senki.
601 2, 33| bizony megölnének; téged nem bántanak. Menj oda egyedül.
602 2, 33| fürdés után öltözködtek.~Nem volt előttük szokatlan tünemény,
603 2, 33| kulacsokat, de már beszélni nem tudott hozzá: eszmélete
604 2, 33| jutott fel a várba, arról nem tudott semmit.~Mikor felocsúdott,
605 2, 34| kísérlettem meg, s olyannal nem akarok kérkedni, amit bizonyosan
606 2, 34| kérkedni, amit bizonyosan nem tudok.~– Ennél a szavadnál
607 2, 34| fájdalmait elenyésztesd, de azt nem, hogy a látását visszaadd.
608 2, 34| ostromolják. Malek Kamel nem tud erről semmit. Mi, akik
609 2, 34| körülvesszük, hírmondót nem bocsátunk eléje. Mert ha
610 2, 34| Tudom jól, hogy ezt túl nem éli. – Ha hírnök nem jöhet
611 2, 34| túl nem éli. – Ha hírnök nem jöhet eléje e rossz hírrel,
612 2, 34| Már most tudod, hogy miért nem szabad neked Szeif Eddin
613 2, 35| nőnek, hogy a vakság ellen nem gyógyítja a szultánt, hanem
614 2, 35| tudná nyitni?~Harmadnap már nem bántották a szúró fájdalmak
615 2, 35| fény érte a szemeit, már nem irtózott a világosságtól.
616 2, 35| megállítá egy szóra.~– Te nem tartád meg az ígéretedet,
617 2, 35| szemfájástól szabadítod meg, de nem a vakságtól is. Többet tettél,
618 2, 35| most is ott van. Többet nem mondok, nem is adok, nem
619 2, 35| van. Többet nem mondok, nem is adok, nem is teszek.
620 2, 35| nem mondok, nem is adok, nem is teszek. Te olyan jót
621 2, 35| olyan jót tettél, amit én nem kértem tőled – én olyan
622 2, 35| kértem tőled – én olyan jót nem teszek veled, amit nem kértél
623 2, 35| jót nem teszek veled, amit nem kértél tőlem.~Mária nem
624 2, 35| nem kértél tőlem.~Mária nem évődött a rejtélyes mondás
625 2, 36| félbe a folyosót. Máriának nem volt megmondva, hogy melyik
626 2, 36| ragyogott Mária elé. Otthagyta, nem ezt kereste.~Visszafordult,
627 2, 36| szikla kívülről.~Felállva nem lehetett a büdűbe lépni;
628 2, 36| mosdószerül használt.~Mária nem látott a sötétben. Sorra
629 2, 37| édesem; én szerelmes uram!” – Nem is felelt az rá, talán nem
630 2, 37| Nem is felelt az rá, talán nem hallotta? Talán nem értette?
631 2, 37| talán nem hallotta? Talán nem értette? Talán elfeledett
632 2, 37| fetrengő nyomorult alak nem ereszté. Az átkarolta a
633 2, 37| átkarolta a térdeit, és nem engedte őt továbbmenni.
634 2, 37| dörzsölve, s oroszlánhoz nem illő sírással hentergett
635 2, 37| volt, ahol senki és semmi nem üldözte többé, térdre esett.~–
636 2, 37| Itt a szél! Repüljünk.~Nem szél volt az, ami ott jött,
637 2, 37| Istennel járó lélek tengerre nem bízza magát.~Mária bámulattal
638 2, 38| ilyen hatalmas úr pedig nem hagy magának parancsolni.
639 2, 38| már évszakokon keresztül nem látta a világot: a tengert,
640 2, 38| rendet Egyiptomban. Ő ezt nem is sejté.~A postagalamb
641 2, 38| s ezt találta ráírva:~„Nem küldtél segélyt. Damiettet
642 2, 38| a szőnyegen. Nagy szíve nem bírta meg ezt a csapást:
643 2, 39| vitorlás csónak úgy szökell, nem úszik, egy habgerincről
644 2, 39| összezúzással fenyeget, de röpít, nem lankaszt. Amely utat a sziklavárig
645 2, 39| fekteté a jártányi erővel nem bíró Lebée Lászlót, s úgy
646 2, 39| megtanult beszélni, vége-hossza nem volt a panaszkodásnak: hogy
647 2, 40| hazatérteket üdvözölni. Mária nem is ütközött meg rajta, hogy
648 2, 40| az ő Lászlója nyakába, s nem bánik fukaron a csókjaival.
649 2, 40| hogy hol és mikor: már azt nem mondtad meg.”~Hát bizony
650 2, 40| ideje volt már, hogy tükörbe nem látott: most, midőn hosszú
651 2, 40| nyomait hagyták hátra rajta.~„Nem vagyok szép!” – mondá a
652 2, 40| visszahozhatná!~Kérdezte eleget; de nem vallotta meg. Csak azt mondta
653 2, 40| bántja a szívem, hogy te nem lehetsz az enyém.~Anna megrettent
654 2, 40| áztatni kezeit. De szeretni nem tudom. Sohasem szerettem.
655 2, 40| Sohasem volt szeretve – és nem lesz szeretve soha.~Tűz,
656 2, 40| De már, akár babona, akár nem: azt hiszik sokan, hogy
657 2, 40| hozzá, töredező szóval. – Nem takarhatom el előled a szívemet;
658 2, 40| benne? Poklok gyehennája! Nem tudok tőle megszabadulni.
659 2, 40| hurcoltam magammal; azok el nem olták. Pusztákon átvittem,
660 2, 40| Pusztákon átvittem, el nem maradtak tőlem! Irgalmazz!
661 2, 41| a Szent Szűzhöz küldött.~Nem gondolt többé arra, hogy
662 2, 41| ő a szerető hitvestárs; nem arra, hogy megcsalt feleség.~
663 2, 41| most már tudja, hogy az nem szereti őt; sohasem szerette.
664 2, 41| magával oda, ahonnan vissza nem tért. Miért kell ennek így
665 2, 41| Miért kell ennek így lenni?~Nem pörölt Istennel.~Nem kérdezte,
666 2, 41| lenni?~Nem pörölt Istennel.~Nem kérdezte, miért kell „egy”
667 2, 41| nyernie? Annak a tudását, hogy nem bírja megvenni ennyi kincs
668 2, 41| koronája a túlvilágon van.~Nem magáért sírt már. Hanem
669 2, 41| szeret. De akitől láttatni nem akar soha többé.~Most már
670 2, 41| csontjai fedik a völgyeket. Őt nem ölé meg az a hatalmas szellem,
671 2, 41| sokáig élhet; hisz a halál nem keresi azt fel, aki hívogatja:
672 2, 41| azt mondja neki:~„Ha te nem volnál többé!”~Talán egy
673 2, 42| kerülni, amíg Máriára rá nem talált.~Lebée László a saját
674 2, 42| hogy bűnös szenvedélyét ki nem elégítheti. Mely istent
675 2, 42| földön is van büntetés; amit nem engedhetnek el a főpapok,
676 2, 43| meggyónjon előtte.~Évek óta nem tette azt. Szükségtelen
677 2, 43| cselekszel.~– Szánom, bánom.~– Nem elég szóval mondani, tenned
678 2, 43| megszabadultál tőle; ha lelked előtt nem táncolnak többé azok a kísértő
679 2, 43| ha a kísértetnek ellent nem tudsz állni, örökre visszaesel
680 2, 43| földön elkezdődik, halálig el nem hagy, azontúl is megtart.
681 2, 44| felét félretette.~Az anyóka nem kérdezte tőle, hogy mire
682 2, 44| közeledő lépéseket hallott. Nem akart embert látni, s nem
683 2, 44| Nem akart embert látni, s nem akarta, hogy emberek lássák.~
684 2, 44| akarta, hogy emberek lássák.~Nem találhatta ki, hogy az a
685 2, 44| Jöhet akármi alakban, nem rettegem.~– Hát ezek micsodák,
686 2, 45| Csak egyetlenegy alak nem mozdult, nem nézett: az
687 2, 45| egyetlenegy alak nem mozdult, nem nézett: az a halavány, kiterített
688 2, 45| tekinte a halott arcra. Nem merte, nem akarta a holtat
689 2, 45| halott arcra. Nem merte, nem akarta a holtat azzal megbántani,
690 2, 45| neki adni a csókot, s soha nem bocsátja el magától többet?~
691 2, 46| az a ravatalon fekvő alak nem ő volt; hanem egy viaszból
692 2, 46| hogy az, aki őt életében nem tudta szeretni: halálában
693 2, 46| látta magát.~Mért is, hogy nem láthatja ezt ember soha?~
694 2, 46| ezt ember soha?~De hiszen nem az volt az ő célja e kegyes
695 2, 46| az özvegy férj bánatát. Ő nem a maga örömére szerezte
696 2, 46| vált a földön.~Meghalni nem tudott; mert a halál a paradicsom
697 2, 46| nyílik, kinek későn; aki nem várhat rá: maga leszakítja,
698 2, 46| összetartja a rozsda. Szakadni nem szabad annak.~Ő tehát azt
699 2, 46| Valóban megtörtént, és nem költött mese ez. Akik részt
700 2, 47| megcsókolja, mikor már a halott nem tilthatja többé.~Jaj lett
701 2, 47| földön és a másvilágon. Ez nem a te halottad. Feleséged
702 2, 47| gerjedelmet.~Hiszen itt nem illik. Mostan még nem szabad.
703 2, 47| itt nem illik. Mostan még nem szabad. De már egy perc
704 2, 47| sírboltajtóban, ahol sötét van, nem látja senki: ott már szabad
705 2, 48| Amit ember ki nem talál, egy méh kitalálja~
706 2, 48| Anna, könnyein keresztül nem vette azt észre, s amint
707 2, 48| nyílt sírboltba.~Lászlónak nem volt már szabad őt oda követni.~
708 2, 48| még élve átadta az égnek. Nem szenvedett már; nem volt
709 2, 48| égnek. Nem szenvedett már; nem volt kívánsága, se félelme,
1-500 | 501-709 |