Rész,  Fezejet

 1     1,  7 |      atyját, se anyját nem ismerte senki, s az azt állította, hogy
 2     1,  7 |            s a kisleányoknak azóta senki sem fonta be a haját, amióta
 3     1,  7 |         alól nem mentheti fel őket senki más, mint a szentséges pápa.~
 4     1,  8 |      harcolni fogunk. Ettől minket senki fel nem oldoz. Aki hisz,
 5     1,  13|       egynek a nevét sem tudja már senki. Még a farkasok és a keselyűk
 6     1,  15| szaladgálták be csapatjaikat, hogy senki ez ártó gyümölcsökhöz hozzá
 7     1,  15|           torkoskodott? – De ezért senki se tanult a példáján. Az
 8     1,  20|       meggyulladnak az égi lángok. Senki sem zúgolódik már, hogy
 9     1,  20|         oly messze földről eljött; senki sem emlegeti, hogy mennyit
10     1,  23|        rémhírre. Nem kergette őket senki; kő sem repült már utánuk,
11     2,  1 |          Tán maga sem ismert volna senki magára.~Aztán minden fáradságos
12     2,  2 |     mellett.~Se előtte, se mögötte senki más, csak maga jön.~Rögtön
13     2,  3 |      fogságba, ahonnan ki nem vált senki. Nagyobb veszedelem ez a
14     2,  8 |          azt látta, hogy Európában senki sem akar a Szentföldre menni
15     2,  9 |               de akit nem lát soha senki!~Ezt elmondani egy kissé
16     2,  10|        Róla mindenki beszélt, vele senki. Szultánokat gyilkoltak
17     2,  21|            Mert e naptól kezdve én senki és semmi nem vagyok, te
18     2,  23|         kalifa igazságos ítéletét.~Senki sem tudta, hogy kire szól
19     2,  24|           Ez meglepő látvány volt. Senki sem várta. A templomos rend
20     2,  30|          Nem lehet itt boldogtalan senki.~Mária sokszor mondá azt,
21     2,  31|           a jó barát. A válaszúton senki sem tudja előre, melyiken
22     2,  32|         nem öli Malek Adelt, akkor senki sem.~– Én megígértem neki,
23     2,  33|            nem is támadja meg őket senki. Nincsen semmijük. Egy pálmafából
24     2,  37|           a kapun kívül volt, ahol senki és semmi nem üldözte többé,
25     2,  42|       eltűnt a várkastélyból, hogy senki sem tudta, merre távozott
26     2,  47|          ahol sötét van, nem látja senki: ott már szabad a csók!~