Rész,  Fezejet

 1     1,  1 | kételkedés nélkül olvashatja azt mindenki, s ha némely eseményt rendkívülinek
 2     1,  9 |          ez a pápának a bullája; mindenki boruljon térdre, aki azt
 3     1,  11|         saját szemeivel látta őt mindenki! Ennek az ereklyéi használnak
 4     1,  20|         Egészen új embernek érzi mindenki magát. Kialszanak a földi
 5     1,  23|        térdeik alá volt gázolva.~Mindenki a másikat okolta a vallott
 6     2,  3 |         adva a parancsolat, hogy mindenki fegyveren öltözve maradjon,
 7     2,  3 |       legelteti. Meg is tartotta mindenki a parancsolatot; csak maga
 8     2,  8 |     Szentföldre menni hadakozni, mindenki békét kiáltoz, akkor kétségbeesésében
 9     2,  10|    találni, őt magát sehol. Róla mindenki beszélt, vele senki. Szultánokat
10     2,  15|         a veszedelem!~Erre aztán mindenki egymást ölelte, csókolta,
11     2,  22|         azt a népet, akit otthon mindenki pogánynak, hitetlennek szidalmaz,
12     2,  23|      Imádták, leborultak előtte, mindenki szerette.~Mária úgy óhajtott
13     2,  25|       tudod.~– No, hát tudja meg mindenki! Vitess oda a fekete kúthoz!~–
14     2,  27|         olyan merészség, melynek mindenki kénytelen megadni magát,
15     2,  27|          inte a kezével, megérté mindenki a kézmozdulatot: egyedül
16     2,  37|    vigyorgó fájdalom az ajkakon. Mindenki elfutott volna tőle, ha