Rész,  Fezejet

 1     1,  6 |       süvem, vitéz Lebée László itten.~A szerzetes erre megölelte,
 2     1,  8 |        hogy micsoda alku folyik itten az ő bőrükre, azazhogy annak
 3     1,  11|        vezérnek –, én beszéltem itten több zarándokkal, akik már
 4     1,  13|        való emlékezetes hely ez itten. Messze, amennyire a szem
 5     1,  21|          Én is örömest ellaknám itten, csak a feleségem is idehozhatnám.~
 6     1,  22|       azt mondák: „Jó mi nekünk itten laknunk! Építsünk itt három
 7     1,  23|        velem azt az egyet, akit itten hagytam. – Szegény kis madárkám,
 8     2,  3 |  hallatszott az egész berekben. Itten tábort üténk. De azért ki
 9     2,  19|       zuzmónak, a mohának sincs itten hazája.~Semmi élő állat!
10     2,  19|        saskeselyűt, annak sincs itten hazája.~Egész nap hegynek
11     2,  19|        hagyott volna amaz ember itten? Itt kell-e elvesznem? Az
12     2,  19|    skorpiók! Milyen szép tiszta itten!~Az igaz, hogy az ördög
13     2,  30| paradicsom. – Ez az igazi pokol itten! Nem azok, amik gyötrelmekkel
14     2,  31|   megpillantá.~Átkozott hely ez itten! Átkozott a víz, a levegő,
15     2,  33|        felbukott a vízből. – Ez itten édesvíz.~– Igen, ez a Kidron
16     2,  35|         Maradj még néhány napig itten. Az erős fény neked még