Rész,  Fezejet

 1     1,  6 |               ilyenért meg kellene az embert égetni a székelyeknek.~–
 2     1,  11|          nagyobb megdicsőülés halandó embert soha nem érhetett, mint
 3     1,  13|             éjjel támadja meg az alvó embert. S akit megmart, az rögtön,
 4     1,  16|               sziklák úgy összezúztak embert és páncélt, úgy egymásba
 5     1,  20|               a hegy, melyen négyezer embert megvendégelt, csoda módon
 6     2,  2 |           hozzá Henningné, s az egész embert felkapva a földről karjánál
 7     2,  3 |       kalapácsfejű halakról, amik egy embert el tudnak nyelni, a vízi
 8     2,  10|              az uralkodókat és minden embert, akit hőstette vagy bölcsessége
 9     2,  17|              utána: ott hagyták a két embert, s míg a vezérkomondor sírva,
10     2,  17| összeráncolása elég, hogy belőle holt embert csináljon.~– Beszélhetsz.~–
11     2,  19|               ne dobja a mélységbe az embert. Most már nem hallgatnak
12     2,  22|          ébren is álmodozóvá teszi az embert, kivált az idegent, aki
13     2,  37|            magával vinni: azt a másik embert. Felvette ölébe, úgy vitte
14     2,  44|          lépéseket hallott. Nem akart embert látni, s nem akarta, hogy
15     2,  48|            jöttek nemsokára, amik sok embert meggyógyítottak örökre.~