Rész,  Fezejet

 1     1,  20|   lankája a magaslatnak, egész föl a bércek tetejéig pálmákkal,
 2     1,  22|        éppen új csapásra emeli föl a karját, a nyilát odalövi
 3     1,  23| amelyen fénylő nyomok vezetnek föl – föl – föl – az emberi
 4     1,  23|   fénylő nyomok vezetnek föl – föl – föl – az emberi észtől
 5     1,  23|    nyomok vezetnek föl – föl – föl – az emberi észtől felfoghatatlan
 6     2,  3 |    hogy fölébredsz, csak gyere föl hozzám, a belső szobámba;
 7     2,  13|       s annak védhősévé avatta föl magát.~Róbert lovag, a keresztes
 8     2,  15|     Mária reszketve emelkedett föl térdeiről: rémülettől elmeredt
 9     2,  19|      hazája.~Egész nap hegynek föl, völgynek alá tekerg a veszélyes
10     2,  33|        igazi emberi fők buknak föl a vízből: természetes napbarnította
11     2,  33|     meredek lépcsősor vezetett föl, a sziklába vágva.~A fedái
12     2,  35| lassanként, óvakodva emelkedék föl; mintha félne, hogy újra