Rész,  Fezejet

 1     2,  27|     úszott a zsellyeszék, mint csónak a tengeren, ezernyi kéztől
 2     2,  33|        az átkozott tájékról. A csónak tovasikamlott a két evezővel.~
 3     2,  33| Holt-tenger tükrén úgy úszik a csónak, mint a hattyú; a sóval
 4     2,  33|        loccsanó hab úgy kong a csónak bordáin, mint a kalapácsütés.
 5     2,  33|       fodrot, s amint a haladó csónak barázdát húz benne, az a
 6     2,  33|      az elenyészés érzete!~S a csónak oly lassan haladt már előre:
 7     2,  33|        ahol a dái áldoát ült a csónak hátuljában a kormánypadon.~
 8     2,  33| végerőfeszítésével sikamlott a csónak a holt városok felett: a
 9     2,  33| csónakból.~Ez jó ötlet volt. A csónak könnyebb lett: aztán meg
10     2,  37|       tehetetlen emberalakot a csónak fenekébe. – Húzd fel a vitorlát! –
11     2,  39|     széltől megkapott vitorlás csónak úgy szökell, nem úszik,