Rész,  Fezejet

1     1,  22| aluvásnál! Egy az Isten és az Allah!” Alant a hegy lábánál pedig,
2     1,  23| estimája: „Egy az Isten és az Allah!” s azok a sisakos koponyák,
3     2,  19|       Mohamed-hívőnek a „mash Allah!”~A dái áldoát nem szólt
4     2,  25|   ítélete~„Az egy igaz Isten, Allah és az ő prófétája nevében!
5     2,  33|       a várnál.~– Igen, igen! Allah segíts – mondá a legény,
6     2,  33|  alvók is fölébredtek.~– Mash Allah! – kiáltá a dái áldoát,
7     2,  35|    szökött fel fekhelyéből. – Allah akbár! Visszanyertem a szemem