Rész, Fezejet
1 1, 3 | valóban éppen olyan gyász az, mikor valaki, akit nagyon szeretnének,
2 1, 3 | szeretnének, nem születik, mint mikor valaki, akit nagyon szeretnek,
3 1, 4 | Visegrádon, az udvarnál. Mikor megkérte tőle Anna kezét,
4 1, 6 | törvényük volt arra, hogy mikor a király körülhordatja a
5 1, 6 | kellene táborba szállnod.”~Mikor aztán már nagyon sokan gyülekeztek
6 1, 6 | zsolozsmákat énekeltek.~Mikor odaérkeztek a tábor közé,
7 1, 6 | mert olyan szaga volt, mint mikor a penész meg a hagyma összeházasodik.
8 1, 6 | fogadását beváltsa! Könnyű neki! Mikor Halicsban járt hadat viselni,
9 1, 6 | parancsolat, az megáll. Mikor a véres kardot körülhordatja
10 1, 6 | következő királyok mindegyike, mikor valami nyavalya utolérte,
11 1, 6 | Hát az a szent férfiú, mikor még olyan rücskös barát
12 1, 7 | prófétaságodat, hogy még mikor akasztani visznek is, a
13 1, 7 | voltál. Sokszor megvertelek, mikor az anyádat megkeserítetted.
14 1, 7 | vittelek-e a patakon keresztül, mikor az erdőn jártál velem? Nem
15 1, 7 | tövist a rózsáról előbb, mikor neked szakasztottam? Micsoda
16 1, 8 | mit határoznak a szászok.~Mikor aztán Brüniszkáld sátora
17 1, 10| istennek; de nem a magáét. Mikor még legbutább volt is az
18 1, 11| nem maradt mit elvenni. Mikor egy kolostorajtóhoz érve,
19 1, 11| belőle! De hogy ne lehetne, mikor itt van? Eleinte csak az
20 1, 12| pogánynál. Azt írják róluk, hogy mikor egyszer a keresztes hadak
21 1, 12| Ha annak szabad volt.~– Mikor teneked olyan szép, derék,
22 1, 12| feleségemet el nem felejthetem. Mikor idegen asszonyszemélyt látok,
23 1, 12| megjelen álmomban. – S aztán, mikor ébren akarom őt látni, előveszem
24 1, 12| őtőle kaptam ajándékba, mikor még jegyesek voltunk; ebben
25 1, 12| szentkép gyönyörű festéssel; mikor ennek az arcát nézem, mindig
26 1, 13| Ascalon völgyében lakik. Mikor a legelső keresztes hadsereg
27 1, 13| szűk lyukon. Ugyanígy tesz, mikor éjjel, valakinek a karjára
28 1, 13| fogva. Emlékezhetel rá, hogy mikor Visegrádon voltunk az udvarnál,
29 1, 13| útbaigazítója a keresztes hadnak. Mikor éppen lemenőben volt a nap
30 1, 17| ciprusi bort hozta. Bort, mikor a vizet is nektárként fogadták
31 1, 17| készen e szívfájdalomra, mikor őt viszontlátni fogod.~Clarinda
32 1, 17| volt az; ő azt olyankor, mikor levetkőztették mindenéből,
33 1, 19| rabságából kiszabadított, mikor a gonosz ellenséget a Jordánon
34 1, 22| mely a szíveket megszállja, mikor a Thábor hegy magasáról
35 1, 22| Thábor hegy abban az időben, mikor II. Endre magyar király
36 1, 22| Brüniszkáld a haditanácsban, mikor már a többi hadvezérek agyontörték
37 1, 22| ostromlókra lezúdítsák, mikor a lábtókon jönnek.~Ámde
38 1, 22| is a nyilak raja ellen; mikor meg aztán birokra kerültek
39 1, 22| megfutamodást színleltek, mikor aztán az ellenség utánuk
40 1, 22| lovagot a felvont tegezével, s mikor az éppen új csapásra emeli
41 1, 23| ballista lövegeitől megvédje. Mikor már a sebesültet a szász
42 1, 23| ijedség lepte meg. Mint mikor egy falka oroszlán közé
43 1, 23| maroknyi szaracén hadat, mikor az már a térdeik alá volt
44 1, 23| jövendölte ezt a vén Malek Adel, mikor a fiait visszatartotta a
45 1, 23| Mert furcsa dolog ez. – Mikor az ember a halálához közelg,
46 1, 23| Ellenben ráemlékezzél majd, mikor téged is megtalál a te nagy
47 1, 23| megtalál a te nagy bajod; mikor teneked is éneklik majd,
48 2, 1 | hazaszállításért, hogy a király, mikor szétnézett maga körül, se
49 2, 1 | leghosszabb. A keresztes vitézek, mikor a havasalföldi hegyekre
50 2, 1 | ugyan nagy alkalmuk volt, mikor a haza szent földjére leszálltak,
51 2, 2 | Sehogy sem?”~Egy este, mikor már alkonyatra járt az idő,
52 2, 2 | fogytán van az egész ereje.~Mikor leteszik a földre, csak
53 2, 3 | abban ő tudott aludni; mikor elcsendesült minden: arra
54 2, 3 | Tyrus és Szidon között; mikor a király seregei elkezdték
55 2, 3 | hirtelen egy forgószél. S mikor a forgószél odaér, akkor
56 2, 3 | gyermekek is meghajigálják, mikor a házaik előtt elmegy az
57 2, 3 | kárhozatok minden félelmeit érzi, mikor az Úr haragja felháborítja
58 2, 3 | Bálint. – Éspedig még azután, mikor minden poklokon keresztül
59 2, 3 | minstrel elpusztítását, mikor felsült a terve. De még
60 2, 3 | danolt a timbora mellett, mikor a bortól felhevülve a sátorában
61 2, 3 | Brüniszkáld lovag kezében, mikor urának üzenetet vitt hozzá
62 2, 3 | amiket az levetett magáról, mikor azt a keserves fürdőt vitte,
63 2, 3 | helységeket ezzel a csomával, hogy mikor az már jól el van terjedve,
64 2, 6 | mint a nyerítő paripáé; mikor éneknek ereszti, túlharsog
65 2, 7 | Megtette azt a példát, hogy mikor a zarándokok, akik mezítláb
66 2, 7 | mégpedig világosan, értelmesen. Mikor bolgárok közé jutott, akkor
67 2, 7 | igét azoknak nyelvén, s mikor megtudta, hogy egypár magyarországi
68 2, 8 | csoportba, hogy a pápa, mikor már azt látta, hogy Európában
69 2, 8 | lovag.~Ez azt tette, hogy mikor fogságba jutott feleségével
70 2, 10| Csak egy század múlva, mikor már a Hegyek ura a minden
71 2, 11| békének lenni közöttük. Mikor már Európa kifáradt, az
72 2, 12| hal meg, az a pokolba jut.~Mikor aztán a fedái úgy kifejlődött
73 2, 13| e világon elővarázsolva.~Mikor a fiatal fedái fölébredt
74 2, 13| a gyékénytelen téglán, s mikor nagyot sóhajtva megtörli
75 2, 13| a bölcs hallgatásért.~Mikor Modud, abyssini király ellen
76 2, 13| vadászaton a halálos gyilokkal.~Mikor a Korassáni szultán, Tadzs
77 2, 13| a szultán trónja előtt, mikor kihallgatásra jött.~Akszenkár
78 2, 13| dervisnek álcázott assasin.~Mikor Montferrat márki ellenségeik
79 2, 13| ki lovon ül, páncélosan. Mikor átnyújtani készül a lobogót,
80 2, 13| után kínhalálra jutott.~Mikor Borzakit legyilkolta egy
81 2, 14| paripák mellett. Reggel, mikor fel akarta őt költeni Mária,
82 2, 15| este újra elkövetik azokat. Mikor térdepelnek, még mondja
83 2, 15| semmi rémtől, akármi kísért. Mikor szükséged lesz rám, itt
84 2, 17| a szájából, éjjel pedig, mikor a harcos legelőre csapja
85 2, 17| végét a szájához illesztve, mikor már közel ért hozzá a vezérkomondor,
86 2, 17| mert már többet kérdezni.~Mikor a legelső tábortűzhöz közel
87 2, 17| pedig ez az áldozatünnep!~S mikor ennek vége volt, akkor meg
88 2, 17| veszté az iszonyat miatt.~Mikor felocsúdott, a dái áldoátot
89 2, 19| adták neki azt a nevet.~Mikor a teve a puszták láthatárán
90 2, 19| nem gördül-e ki alóla?~Mikor aztán a nap lebukik a sziklák
91 2, 19| azért hord a fején, hogy mikor meghal, abba takargassák. –
92 2, 19| fonalán a sziklaörvény felett. Mikor harmadszor is odajutott,
93 2, 19| olyan megenyhülést, mint mikor a dái áldoát sötétbarna
94 2, 19| elszédül, a szem elkáprázik, mikor ez őrült gyorsasággal vágtató
95 2, 19| csodának fogadta azt, s mikor éhségét elcsillapítá vele,
96 2, 19| előtt nincsen erős ember. Ez mikor megkapja a kirgiz sivatagon
97 2, 19| megtanulnak a sziklák beszélni, mikor rájuk paskol, az egyik búg,
98 2, 19| nyugtatva fejét.~Reggel aztán, mikor a dái áldoát félrehúzta
99 2, 21| belemártja. A keze égszínkék, mikor belemártja a vízbe, s mikor
100 2, 21| mikor belemártja a vízbe, s mikor kiveszi onnan, hófehér.
101 2, 23| ilyenkor. A nép áhítattal lesi, mikor nyílnak meg az aranyozott
102 2, 26| Ő megveri az ellenségét, mikor páncélban van, de nem rohanja
103 2, 26| van, de nem rohanja meg, mikor mezítelen. Dicsőségének
104 2, 28| aki szintén abban szenved.~Mikor Mária odahajolt a gyermek
105 2, 30| az „ördög hegyei” közt, mikor az éjszaki vihar paskolta
106 2, 32| börtönzárkák vannak vágva. Mikor a nap nekitűz ennek a meztelen
107 2, 33| szegény küzdő teremtéshez.~Mikor már végképp kifogyott az
108 2, 33| kiáltá a dái áldoát, mikor a fejével felbukott a vízből. –
109 2, 33| arról nem tudott semmit.~Mikor felocsúdott, szövétnekvilágnál
110 2, 34| szigorú tekintettel. – Mikor jöttél el onnan?~– Mikor
111 2, 34| Mikor jöttél el onnan?~– Mikor a rózsák nyíltak.~– Most
112 2, 35| bálványozott férjét újra láthassa.~Mikor a szultán homályos szobájából
113 2, 37| le a szédítő meredeken.~Mikor a tengeröbölhöz értek, ott
114 2, 38| leölve. Fiad, Koradin.”~Mikor ezt a levelet elolvasta
115 2, 39| érzékének a használatát.~Mikor újra megtanult beszélni,
116 2, 40| Volt nagy öröm odahaza, mikor együtt hazaérkezének! A
117 2, 40| azután reám; de hogy hol és mikor: már azt nem mondtad meg.”~
118 2, 40| elrejté magát egy fülkében, mikor Anna és László összejöttek,
119 2, 40| azt hiszik sokan, hogy mikor valaki haldoklik, üveg pattan,
120 2, 42| elfutott ajkától a hullám, mikor már benne úszott.~Minden
121 2, 42| nagyra nevelt sárkánykölyök, mikor anyányira megnő.~Mikor a
122 2, 42| mikor anyányira megnő.~Mikor a Szentföldre elindult:
123 2, 44| a kőszikla felé fordult, mikor közeledő lépéseket hallott.
124 2, 44| híres-nevezetes búcsújáró hely volt.~Mikor aztán a negyven nap letelt,
125 2, 46| volt hát ő is életében – mikor halva látta magát.~Mért
126 2, 46| összetartják a nyíló bimbók; s mikor vaslánccá lett, akkor összetartja
127 2, 47| átkarolja, hogy megcsókolja, mikor már a halott nem tilthatja
|