bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                            grey = Comment text

 1501     1,  22   |                   aztán a szaracénok is, a diadal dühétől fellángolva rohantak
 1502     1,  12   |          Brüniszkáld, akinek a süve minden diadalával el szokott dicsekedni, amiket
 1503     1,  19   |                     mint amit Lebée László diadalhíre költött. Ő csak bort hozott
 1504     2,  13   |              vérengző tusa után, s viszi a diadaljelt a szultán elé, ki lovon
 1505     1,  16   |               simára volt borotválva.~Minő diadalkiáltás fogadta a visszatérőket!
 1506     1,  13   |                lehetetlenebbnek látszott a diadalma, annál jobban küszködött
 1507     2,  45   |               képeivel; angyalokéval, akik diadalmaskodnak, égbe hívogatnak, és ördögökével,
 1508     2,  18   |                    Cappadociában valóságos diadalmenet volt az utazás. A legfőbb
 1509     2,  15   |                szabadítani? Dicsőséged az. Diadalod lesz. Te vagy ebben az egész
 1510     2,  2    |                  vitéz által kivívott nagy diadalokról! Csakhogy mindegyik más
 1511     2,  27   |                arcáról a fátyolt, s biztos diadaltól ragyogó tekintettel mondá:~–
 1512     2,  13   |                 mezítlábos szentek vezérlő diakónusa.~Hogy miért szedte ő ezt
 1513     2,  11   |                elmentek Rómáig, keresztyén diakónusoknak adták ki magukat, úgy szították
 1514     1,  12   |               minden diadalával el szokott dicsekedni, amiket meghódított szépségek
 1515     2,  20   |                   jóllét nevet mindenünnen dicsekedő tüntetéssel: Damaszkusz
 1516     1,  22   |               János evangelista. A rómaiak dicsekedve emlegetik Herodes Antipas
 1517     2,  21   |                  ul Izlám, akik pap nélkül dicsérik Allaht és a prófétát, nemcsak
 1518     2,  13   |                 utcákat örömtől ujjongva s dicsérő himnuszokban énekelve fiaik
 1519     2,  25   |                 kalifára.~– Miért? Hisz ez dicső, nemes lelkű ítélet volt.~–
 1520     2,  30   |         halhatatlan költő a földi örömöket dicsőíti: óh, minő szédítő szavak: „
 1521     2,  21   |               megérkezett Mária, már egész dicsőítő sereg járt előtte, utána.
 1522     1,  10   |                                       Nagy dicsősége a magyarok királyának~Csodálatos
 1523     2,  39   |                 hajtám végre. Hanem te: te dicsőséges asszony voltál. És bizonyára
 1524     2,  19   |                letekintett volna hozzá egy dicsőült szent, nem okozott volna
 1525     1,  13   |                bírta tovább. Csata nélkül, dicstelenül meg kellett halni. A német
 1526     2,  30   |               nagyravágyás, a becsszomj, a dicsvágy, a bosszúállás: sasszárnyú,
 1527     2,  22   |                 tesz a nép közt, s nem kér díjat érte.~Nem kell az idegennek
 1528     2,  42   |              Minnebíróságok” törvényei azt diktálták úrnak és úrnőnek. – Palesztinában
 1529     2,  10   |                neki el örök áron háromezer dínárért e hegyek közt egy akkora
 1530     1,  15   |               kobakok csüggtek alá. Valami dinnye, vagy uborka, vagy „dudaim”,
 1531     1,  12   |                    vették, hogy ott nagy a dínomdánom az uraságok közt. Volt ott
 1532     2,  20   |               fürtökben, kobakokban, óriás diókban, s a hírhedett damaszkuszi
 1533     2,  17   |         megbecsülték a maguk osztalékát: a Dione-szobrot megtették a Bábolna istenasszonynak,
 1534     2,  19   |                 ontani a jeget. Előbb csak diónyi nagyságúakat, majd gerezdes
 1535     2,  38(1)|             chrétiens ne manquèrent pas de dire qui’l avait succombé au
 1536     1,  9    |                    szorult hurkot. Sok lúd disznót győz.~Akit ott agyon nem
 1537     2,  3    |                   másik népnek megint az a divatja, hogy minden embernek, asszonynak
 1538     1,  7    |                     Még akkor hazánkban is dívott a rabszolgavásár, sok bűnnek
 1539     2,  19   |               kivehető lett a hang. Léptek dobaja az. Egyre közelebb jő. Mostan
 1540     1,  9    |                     vágjátok, tűzbe, vízbe dobáljátok; átkozott kincseiket felosszátok,
 1541     2,  19   |                    mögé, hogy a szél le ne dobja a mélységbe az embert. Most
 1542     2,  17   |                majd keresztülesett a saját dobjában, s szinte visszahőkölt,
 1543     2,  17   |             kötözött belőle, hogy a léptek dobogása ne hallassék.~A hold eltűnt
 1544     2,  19   |              mintha a sziklák tömegében új dobogást hallana. Mind jobban kivehető
 1545     1,  7    |                    aztán, hogy a jó fedett dobogó hídon átjöhessenek Maros-Portusnál,
 1546     2,  17   |                   amikor azt látta, hogy a dobütő már másnak a kezében van.
 1547     2,  17   |               Emeld magasra!~Akkor fogta a dobütőt, s olyat ütött vele háromszor
 1548     2,  43   |               kastélyodat; vond el magad a dobzódás asztalaitól: keresd fel
 1549     1,  9    |                   Íme itt közöttünk élnek, dobzódnak, dúskálkodnak, vérünket
 1550     1,  15   |                    stációt. Egy nagy kerek döbört.~
 1551     2,  3    |                  gálya falát átlikasztja a döfésével, akiket magam láttam; még
 1552     2,  17   |                    vezetőjük borjúnyi nagy dög volt, a nyakán szeges örvvel.~–
 1553     2,  10   |                  közt meg mocsarak, miktől dögleletes ragályok és pusztító, öldöklő
 1554     2,  19   |             elveszett volna!~– Utolértem a dögöt, de ugyan megfuttatott!
 1555     1,  11   |                    az éhhalál országába, a dögvész birodalmába, s azért szerezte
 1556     2,  36   |                  istenkáromló szó vagy egy döhös fogcsikorgatás adott. Volt,
 1557     2,  19   |                     közbehangzik a morajló dörgés, a sziklakonc moraja, mit
 1558     2,  19   |                   a kopásról, amit a hozzá dörgölőzött öszvérek csiszoltak rajta.
 1559     2,  37   |               esett.~– Most ne imádkozz! – dörmögé a dái áldoát. – A másik
 1560     2,  19   |                  Ne félj! Eljutsz hozzá! – dörmögi a férfi, aki egy szisszenéssel
 1561     2,  37   |              földre, a pofáját a sziklához dörzsölve, s oroszlánhoz nem illő
 1562     2,  13   |                nincsen lelke. Az izmaelita dogma szerint van: hanem csak
 1563     1,  7    |                    ő apró seregének viselt dolgai~Nemsokára azután, hogy Zenobius
 1564     2,  27   |                    valami tébolyulttal van dolgod; sem azt, hogy erőszakoskodó
 1565     1,  13   |              vesztőhelyen végezted volna a dolgodat. Hagyj fel ezzel a kívánsággal.
 1566     1,  22   |            hegyének”: a palesztinai viselt dolgok örök emlékére.~Hanem hogy
 1567     1,  13   |                annak bocsánatát majd az én dolgom lesz kiérdemelni, amíg csak
 1568     1,  12   |                   mert az igazi koldus nem dolgozik: hanem csak énekel és sántít.~
 1569     1,  23   |                   székelyek buzogányai úgy dolgoztak a szaracén pajzsokon, sisakokon,
 1570     1,  19   |                 kereszteseknek pedig semmi dolguk sem volt Kairóban, hanem
 1571     1,  6    |                  meg is áldta az; azután a dolmányára rátűzött neki egy keresztet
 1572     1,  23   |                majd, hogy „gemitus mortis, dolores inferni, circumdederunt
 1573     1,  22   |               keresztül törtet fel a nagy, dóm alakú hegytető kúpjáig.
 1574     1,  16   |                  halott. Egy rengeteg nagy domb. Csupa merő holttetemekből
 1575     2,  36   |          félkerekre vágott büdű, amilyen a domború szikla kívülről.~Felállva
 1576     1,  8    |    összetrombitáltatá a maga vitézeit, s a dombtetőről, ahol a vezér sátora állt,
 1577     2,  19   |               hazája.~Semmi élő állat! Egy dongó légy, egy éneklő szúnyog
 1578     1,  2    |               minden kincsnél és vagyonnál drágábbat e megbecsülhetetlen jó nőnek
 1579     1,  23   |                 engem vissza a te egyetlen drágádhoz, az üzeneteddel: ne is üzenj
 1580     2,  33   |                    ki, hisz csak neki volt drágája, kedvese ott annak a lánggal
 1581     2,  27   |                  puha szőnyegekkel takart, drágakövekkel tarkán kirakott falazatú
 1582     2,  37   |                   Mi lett belőle? Ez az én drágám!~Horus hirtelen vállára
 1583     2,  3    |                potentátoknak is féltettebb drágasága koronáik gyémántjainál:
 1584     1,  11   |                   már ekkor sok mindenféle drágaságot összeszedett, a többek között (
 1585     2,  21   |              szembeteg a csodaasszonyt, ki dromedárja nyergéből le sem szállva,
 1586     2,  21   |               csodatevő asszonyt, ki fehér dromedárján bíbor baldachin alatt ülve,
 1587     2,  21   |                   a te szolgád vagyok, aki dromedárod kantárját fogja: tudatlan
 1588     1,  16   |          hegygerincen végigügető idomtalan dromedárok. A magyar vezér zsákmányt
 1589     1,  6    |                   mondom, hogy ne hozzatok dühbe! Mert ha megharagszom, székelyebb
 1590     1,  22   |                    szaracénok is, a diadal dühétől fellángolva rohantak ellenfeleikre;
 1591     2,  17   |                  neki a szeme közé, mire a dühödt állat egyszerre elkezdett
 1592     2,  1    |                hitetlenre nem voltak olyan dühösek, mint az itthon maradt hazafiakra,
 1593     1,  17   |       levetkőztették mindenéből, a szájába dugta el; de egyszer a nagy kínzásra
 1594     2,  22   |                    összesereglik, mégsincs dulakodás; rendet tartanak itt: a
 1595     2,  30   |              nyalánkság, csemegék, sorbet, dulcsásza, nádmézfogyasztás; csupa
 1596     2,  30   |              emelte, és a nő szenvedélytől dúlt arcába nézett.~– És ezt
 1597     1,  9    |                 szétbontották, felégették: dúlva, rombolva szétoszlottak
 1598     2,  3    |           fölégetett, ott feketülnek romba dűlve szerteszéjjel, a kizavart
 1599     2,  4    |                   kalauz lehetett.~Amint a Dunán átkeltek Thráciába, ott
 1600     2,  20   |              réztetői messzire ragyognak a dús aranyozástól a paloták tömkelege
 1601     2,  19   |              Legyen az ellenség, legyen az dúvad, de mégis e világbeli lény:
 1602     1,  12   |         cselekednél, ha ahelyett, hogy itt duzzogsz a sátorodban, s korbácsolod
 1603     1,  22   |                   olimpi istenek laknak, s dyonisiák ünnepén messze hangzik a
 1604     1,  22   |                   ünnepén messze hangzik a dythiramb a nyitott csarnokból.~Három
 1605     1,  10   |           hömpölygött Európa határai felé: Dzsingisz kán fiainak százezernyi
 1606     2,  17   |                ezrével hordják magukkal az ebeket: azok náluk az előőrsök.
 1607     2,  13   |                    reggel aztán megint ott ébred fel csupasz fekhelyén, a
 1608     1,  7    |           keresztyéneken, hogy a gyermekek ébrednek fel, mivelhogy az apák alusznak.~
 1609     2,  33   |             hasztalan rázta, rugdalta: nem ébredt fel; a Holt-tenger hajósainak
 1610     2,  3    |               rettenetesebb náluk, mint az ébrenléte). Keresik a sötétséget,
 1611     2,  3    |                    orrát és száját bekötve ecetes kendővel, s addig ott maradni,
 1612     2,  31   |                Malek Adel (hős nevén Szeif Eddi) menedéke. – A járt út az
 1613     1,  11   |                    tudják mindazt, ami már eddigelé a keresztes hadjáratok alatt
 1614     2,  31   |                   veszedelmet kiálltunk az eddigi utunkban; de azokat legalább
 1615     2,  13   |              látott alakok lebegnek eléje: édenlakó húrik, akik mosolyogva,
 1616     2,  13   |                   gyümölccsel, s még annál édesebbel is; olvadt lángot töltögetnek
 1617     2,  37   |                hozzá biztató szavakat: „Én édesem; én szerelmes uram!” – Nem
 1618     2,  30   |                   keserű csepp lenyomja az édesség tengerét. A börtön fenekén
 1619     2,  30   |                  megkínálsz; tenger, csupa édességből, de a másik serpenyőjében
 1620     2,  33   |             felbukott a vízből. – Ez itten édesvíz.~– Igen, ez a Kidron patakja –
 1621     1,  10   |        vítornyokkal, hajítógépekkel és más efféle várostromló szerszámokkal.~
 1622     2,  15   |                     Ezek a zarándokok most efölötti örömükben a nagy barlangban
 1623     2,  33   |                Holt-tenger színén, a halál ege alatt két élő halottal előre! –
 1624     2,  40   |                     Bennem ég, és én benne égek. Tengereken át hurcoltam
 1625     2,  1    |                    tudna benne elfogni egy egeret. Ott abban a zsidó országban
 1626     1,  11   |                    a Szentföldön.~– Kedves egészségedre kívánom.~– Hát azok nem
 1627     2,  38   |               világot: a tengert, az isten egét. Ki parancsolhatta volna
 1628     2,  3    |                kell vándorolni. A napsugár éget, a kőszikla süt, a szél
 1629     2,  19   |                  is oly forró, hogy a bőrt égeti.~Egyszer aztán, mintha végigrepedt
 1630     2,  3    |                   szegény öregasszonyt nem égetik meg. Az anyám akkor volt
 1631     2,  1    |               verekedésre; de ez még éppen eggyel több kecsegtetés az odamenetelre.~
 1632     2,  42   |                   van egy enyhítő írja: az égiekhez fohászkodás – de kihez imádkozzék
 1633     2,  18   |                  tűnnek fel, mintha tűzben égnének, még az árnyék is veres,
 1634     1,  4    |              megölte; a szebeni szász gróf égre-földre protestált az átszökés ellen:
 1635     2,  36   |                tízen, tizenötön végigment; egybe sem talált az: egyszer aztán
 1636     1,  19   |              mihelyst Brüniszkáld lovag az egybegyűlt vezérek elé vágtatott. Ez
 1637     1,  5    |            megtartják a „Siratót”. Azon az egybekelendők minden férfi és nő gyermekkori
 1638     2,  1    |             megelőzni a másikat, nehogy az egye el előle a sovány martalékot;
 1639     1,  22   |               harci népnek, ami azt minden egyébtől megkülönbözteté. Mivelhogy
 1640     2,  44   |            megvendégelhessem őt vele: „Íme egyed az én bűnbánatom alamizsnakenyerét!”~
 1641     1,  23   |                    De hamar megválunk. Még egyek sem voltunk.~– Vele is egyesülsz
 1642     2,  3    |                  jöjjenek erőhöz. Magad is egyél, igyál, aludjál egyet. Majd
 1643     1,  22   |                favár közötti küzdelmet oly egyenlőtlenné teszi. Hónapokig tartó munka
 1644     1,  21   |                 Minden egykorú történetíró egyértelmű feljegyzéseiben azt találjuk,
 1645     2,  30   |                   s arcképedet az enyémmel egyesítve veretem pénzeimre, amit
 1646     1,  23   |               egyek sem voltunk.~– Vele is egyesülsz odafenn az égben – vigasztalá
 1647     1,  20   |              Brüniszkáld szász harcosaival egyesülten bekalandozni az egész Jordán
 1648     2,  1    |          magyarországi arany-, ezüstbányák egyesztendei jövedelme. – Tehette volna
 1649     2,  17   |                   jobban hallhatták azt az egyetemes vonítást, ami az éjszakát
 1650     2,  19   |                  abba semmiképpen bele nem egyezett, hogy a batyut megossza
 1651     2,  4    |         háborúskodást. A haragvó földisten egyformán sujtolá mind a két félt.
 1652     2,  19   |    elviselhetetlenebb a mennydörgésnél. Az egyformaság rémvilága megőrjíti. Azok
 1653     1,  2    |                  történetéhez hasonlót nem egyhamar hall az ember. A nőt Máriának
 1654     2,  47   |                  volna neki, mert akkor az egyháznagy pásztorbotjával űzte volna
 1655     2,  8    |                    égető nap alatt: egytől egyig a hét fő bűnben lélegző
 1656     2,  30   |                 egy nőkolostortól, hogy az egyikben szomorú énekeket dalolnak,
 1657     2,  3    |                 Szentföldre, asszonyom. Az egyiken odamentünk, a másikon visszajöttünk:
 1658     2,  38   |                 írottan a kormánytollainak egyikére volt göngyölve.~Malek Adel
 1659     2,  13   |                  erős, hogy a Hegyek vénje egyikét a saját fiainak irgalom
 1660     1,  20   |                    holott Gergely pápa óta egyikhez sincs semmi igaz jussuk.~
 1661     1,  6    |   elhúzta-halasztotta, pénze természetesen egyiknek sem volt az ilyen költséges
 1662     2,  19   |                  ha a párját követheti. Az egyikre a Máriát ülteti fel a dái
 1663     2,  3    |          Szentföldről, ahová azt megint az egyiptomiak vitték be: a szemgyulladást.
 1664     2,  35   |                  Szírián, Palesztinán vagy Egyiptomon keresztül, akinek e gyűrűt
 1665     2,  2    |                 melyikünknek a kedvese ez!~Egyiteké sem, drága jó asszonyok! –
 1666     1,  22   |                   egymásnak vetve a hátát, egymagában küzdött egész csapat ellen,
 1667     2,  48   |                mondták meg neki soha, hogy egymásé lettek Lebée László és Anna?
 1668     2,  17   |                  annak a nyílása előtt is, egymáson keresztülfekve, aludtak
 1669     2,  1    |             egyiptomi csapások – megtoldva egynéhánnyal – kergetik országról országra.~
 1670     2,  28   |                  több fiúgyermeke annál az egynél.~És azt meglepte az egyiptomi
 1671     2,  7    |                     s mikor megtudta, hogy egypár magyarországi is csatlakozott
 1672     2,  3    |                   el tudnak nyelni, a vízi egyszarvúról, aki a legvastagabb gálya
 1673     2,  8    |                   utat az égető nap alatt: egytől egyig a hét fő bűnben lélegző
 1674     2,  17   |                    felé: a komondorcsorda. Együttes mormolásuk olyan volt, mintha
 1675     1,  10   |                    bosszantják, zaklatják, egzekválják, olyankor úgy tesz, hogy
 1676     2,  1    |                 hogy a várt helyett valami éhes siserahad lepi meg a családot.
 1677     2,  19   |                korában nyersen is marokkal ehető: az íze, mint a gesztenyéé.
 1678     2,  19   |                    több napig eláll az, és ehetővé lesz.~A rohanó vizek már
 1679     1,  7    |                   őket; csak a gyermekekre éhezik. Egy holdváltozás alatt
 1680     1,  11   |               próféta pusztája! Itt van az éhező Izrael. Keresnéd meg a pusztában
 1681     1,  12   |                        Segítség érkezik az éhezőknek és a szomjúhozóknak, melyben
 1682     2,  3    |           keresztülvergődnöd, szidalmazva, éhezve, megkínozva: mint a keresztyének
 1683     1,  11   |           káposztás hús mellől ide ebbe az éhhalál országába, a dögvész birodalmába,
 1684     2,  40   |               vihar, földindulás; rablánc, éhség, kínhalál, rémekkel teljes
 1685     2,  19   |              csodának fogadta azt, s mikor éhségét elcsillapítá vele, azzal
 1686     2,  15   |                 hogy rájuk éhezett. Van az éhségnek még gonoszabb fajtája. Most
 1687     1,  7    |                 poronty rakásra hulljon az éhségtől, mint a fürjek a pusztában.~
 1688     1,  13   |             legvitézebb hadsereg maradéka, éhtől, szomjtól elkínozva, idáig
 1689     2,  30   |                   várj holnap reggelig. Az éj, az álom jó tanácsot ad.
 1690     2,  15   |                  Máriát, és kiment a sötét éjbe, melynek csendességét föl-fölriasztá
 1691     2,  17   |                    kunok kutyái ugatnak az éjben, jelentve, hogy az elvonulást
 1692     2,  35   |                 nedvesíté azt a kötőléket, éjjelt-nappalt ott töltve a beteg szultán
 1693     2,  3    |                  nyögés, vadállati üvöltés éjjelük, nappaluk: az álom rettenetesebb
 1694     1,  19   |                 epekedve, lesi a csillagos éjszakában a jeladást Clarinda hercegnő
 1695     2,  43   |                 fekhelyeken tölts napokat; éjszakákat imádkozva; testedet sanyargatva.
 1696     2,  30   |                 töltenie az éjszakát. S az éjszakának különféle tanácsadói vannak.~
 1697     2,  30   |               ördög hegyei” közt, mikor az éjszaki vihar paskolta a sziklákat
 1698     2,  3    |           kiváltsad, hanem tégedet magadat ejt olyan fogságba, ahonnan
 1699     2,  30   |                  meggyógyult a gyermek. Az éjt végig átaludta, ami a felépülés
 1700     1,  19   |                    üvegkoporsóban. – Porba ejtetted velem a pecsényemet!~Brüniszkáld
 1701     1,  16   |          hátrakötött kezekkel, hadifoglyul ejtve. S cserében azoknak a paripáira
 1702     1,  6    |               Lebée László elővette minden ékesen szólását, helyesebben mondva,
 1703     1,  8    |               Brüniszkáld, hogy ilyen nagy ékesenszólás lakjék benne. Bánta is eleget,
 1704     2,  13   |               izmaelitákat: bölcsességgel, ékesszólással; hatalmukon több csorbát
 1705     1,  19   |                 régen keresett szerelmesét ekként föltalálta. Ez minden egyéb
 1706     1,  3    |                   valami bűnéért látogatja ekképpen az Isten.~A gyóntató atya
 1707     1,  13   |                    és semmi világi pompát, ékszert, kösöntyűt a testén nem
 1708     1,  18   |                  visszasóhajtozásai közben el-elmondogatta a kedvenc trubadúrjának,
 1709     1,  7    |              elkövetője piacon rabszolgául eladassék; a szomszéd Rácországban
 1710     1,  7    |              Marokkóba meg Tuniszba. S ott eladják őket a hitetleneknek.~De
 1711     1,  9    |            városaiban jó áron rabszolgákul eladogatnak, a szemrevaló leánykákat
 1712     2,  48   |               rémületében nagyot sikoltva, elájult: apácák aléltan vitték őt
 1713     2,  22   |                nyitott ajtó, ablak mellett elalhatik nyugodtan, még lárma sincs
 1714     2,  19   |                 átmelegült: így több napig eláll az, és ehetővé lesz.~A rohanó
 1715     1,  19   |                    Jeruzsálembe és az utat elálló ellenség!~Ez volt a nagy
 1716     2,  21   |                    a paloták tetejét sűrűn elállta, áhítatos bámulattal nézte,
 1717     2,  19   |             megijed a haláltól, az meghal.~Elaltatá a lelkét a még nagyobb fájdalommal: „
 1718     2,  22   |          Olyasvalamit érzett, ami a szívet elaltatja. Pedig hiszen nem azért
 1719     2,  28   |                urak úrnője! Hogy tudtad őt elaltatni?~– Meséket mondtam neki.
 1720     2,  3    |                  is csak félszemmel bírunk elaludni; mert ki mélyen elszunnyad,
 1721     2,  33   |                     Isten! Isten! Ne hagyj elaludnom! – kiálta a boldogtalan
 1722     2,  39   |                   amiket ilyenkor messzire eláraszt a medréből kitolt tenger.~
 1723     2,  28   |                 fénytől csillogó, illattól elárasztott termekbe, miknek boltozata
 1724     2,  30   |               tehetek másképp.~– Ó galádul elárul, megtagad téged.~– Elég,
 1725     2,  40   |                 elrebbent sóhajtás untalan elárulá, hogy a lelke valahol másutt
 1726     2,  47   |               felnéző pillantásokban, amik elárulják a rosszul rejtett gerjedelmet.~
 1727     2,  27   |              engedi, anélkül, hogy egészen elárulná, távolból egészen elrejti.
 1728     2,  15   |                  vagy te? Hogy pap létedre elárulod a meggyónt titkokat, diakónus?~–
 1729     2,  3    |              Máriáról. Ami pedig legjobban elárulta, az egy arckép volt. Egy
 1730     2,  17   |                   a barlangjukban mámortól elázva, egész csoportostul. Átkaik
 1731     1,  6    |             becsülete: amiért ilyen szépen elbánék vala a baráttal.~
 1732     2,  8(1) |                   kereszt történetét pedig elbeszéli Guibert, Bibliothèque des
 1733     2,  3    |             kiszívja a vérét.~Megpihent az elbeszélő szolga. Nézte, nem kékül,
 1734     1,  13   |                 olyan őszintén, mint ahogy elbeszélte neki a tilosban szerzett
 1735     2,  37   |                 belőle; amennyit két ember elbír. De ő csak egy kincset bírt
 1736     2,  19   |                    ő vállai, hogy azt mind elbírják.~Gyalog folytatták az utat,
 1737     2,  35   |                  őt hozzá. Amennyi aranyat elbírnak ők ketten, annyit adjatok
 1738     2,  19   |                  és fürjből, amennyit csak elbírt, megindult előre az ösvényt
 1739     2,  37   |             uraddal együtt, ha az oroszlán elbocsát!” Egy késdöfést ő is megérdemel! –
 1740     2,  32   |                   a damaszkuszi szultántól elbocsátólevelet hoz magával.~– Az is a mi
 1741     2,  19   |                korbácsol a szélvész.~Előbb elborít eget, földet szürke porfelleggel,
 1742     2,  44   |                    szóra az apátúr szemeit elborítá a könny.~A földön térdeplő
 1743     1,  17   |                  csatatéren nehéz sebektől elborítva; de hű trubadúrja testével
 1744     2,  33   |                   barlangjában a sziklának elbújunk, s ott fogunk rád várni,
 1745     2,  47   |                 elesettnek!”~Megőrzé őt az elbukástól jó szelleme.~Henning Brüniszkáld
 1746     2,  27   |                  hogy hiszen az, aki előtt elbukik, bizonyosan fel fogja emelni.~
 1747     1,  22   |                    szent lándzsával együtt elbukni látták: azt hitték, hogy
 1748     2,  37   |             eltorzult vonásokban az állati elbutulásnak! Minő őrjöngő tekintet e
 1749     1,  9    |     boszorkánymesterséget űznek, leányokat elcsábítanak, fiúknak vérét veszik, azzal
 1750     1,  18   |                  hadvezérek az asszonyokat elcsábító lovagok ellen hoztak: máglya
 1751     1,  10   |              Szodoma és Gomora; a királyné elcsábíttatja az öccsével a nádor feleségét,
 1752     1,  12   |            kiosztani; aki nem odavaló, azt elcsapni. Mert akadnak olyan hitehagyott
 1753     2,  19   |                  mint az enyéim?”~És ezzel elcsendesíté a lelkét, visszavezette
 1754     1,  13   |                 álmokat adhatna neki, amik elcseréltetnék vele a halottat az élővel.~–
 1755     2,  19   |               fogadta azt, s mikor éhségét elcsillapítá vele, azzal együtt kétségei
 1756     2,  13   |                    elvonulása után egészen elcsillapodott a Szentföldön a harcok dühe.
 1757     1,  19   |                    ővele az a másik, az az elcsúfított arcú ily nemtelen játékot
 1758     1,  17   |         visszahozták, s akkor az arcát úgy elcsúfították, hogy Isten képmására nem
 1759     1,  22   |                  jött üldözőt közrefogták, eldöngették. Hogy az ilyen fordulatokat
 1760     2,  37   |                áldoát. – A másik kapun még eléd kerülhetnek. Siessünk a
 1761     2,  19   |                   elhinti. Ez az a mennyei eledel, amivel Mózes a pusztában
 1762     1,  20   |                   szaporodó testi és lelki eledellel. Az a csendes öböl ott a
 1763     1,  17   |                    Clarindától kapott, kis elefántcsont Szent György-alak volt az;
 1764     1,  22   |              hengergetik nagy fáradsággal, elefántok erejével, abba rémséges
 1765     2,  4    |                  bajadéreket, felcifrázott elefántokat a másik, s ahelyett, hogy
 1766     2,  17   |                   vérvilágot, amik közt az elégett áldozatok csontjai izzottak
 1767     2,  1    |                  haza, mint a seregének az eleje. Az volt aztán a bevonulás!~
 1768     1,  22   |                 ketten kétfelől a csapóhíd elejét elfoglalták.~Amilyen hosszan
 1769     2,  2    |                    leosont a kertbe, s az „élek-e – halok-e?” virág szirmaitól
 1770     1,  19   |           kegyetlenül megkorbácsoltatá. Az eléktelenített lovag még akkor is aludt
 1771     1,  13   |                   a tarenta! Látod, milyen élelmes emberek ezek a görögök.
 1772     1,  6    |                mint a fényes palotákban, s élelmét nem a nagyurak fényes asztaláról,
 1773     2,  19   |                   dái áldoát, a másikra az élelmezőiszákot, vizescsobolyót és a gyógyszeres
 1774     1,  12   |                 úton, amelyen hajdan Mózes élelmezte a népét, égből hulló manna
 1775     2,  19   |                    járás volna.~Ezalatt az élelmiszereik is elfogytak, akárhogy takarékoskodtak
 1776     1,  12   |                    a védő sereg már minden élelmiszert elfogyasztott: a berohanó
 1777     2,  17   |                hangon.~– Szállj le és jöjj elém.~A fejedelem leszállt a
 1778     1,  13   |                   és a vas maradt meg, ami elemészthető volt, az már elmúlt; amit
 1779     2,  23   |                   Amint a müezzin a szúrát elénekelte, egyszerre föltárultak a
 1780     1,  6    |                    azt mondhassam, hogy te elengedted?~– Az én nevem Zenobius.
 1781     2,  3    |                     A vén szolgának nagyon élénken volt az emlékében Clarinda
 1782     2,  33   |               változatos alakjainál: ez az elenyészés érzete!~S a csónak oly lassan
 1783     2,  34   |                   szultán kínzó fájdalmait elenyésztesd, de azt nem, hogy a látását
 1784     2,  2    |               szegény asszonyok pedig majd elepedtek a nagy várakozásban, s míg
 1785     2,  9    |               rettenetes úr, akinek a keze elér hetedhét országon keresztül,
 1786     1,  22   |            hegytetőnek, igyekezve hamarább elérni az odafenn levő fellegvárat,
 1787     2,  47   |                   a csók!~Ezt a tekintetet elérté Anna. Ő látta azt már. Ő
 1788     2,  18   |                   van.~Hanem egyszer aztán elértek abba a tartományba, amit „
 1789     2,  47   |            Feleséged él még! Jaj a kétszer elesettnek!”~Megőrzé őt az elbukástól
 1790     2,  10   |               pénzt fizettek. Ez volt az ő életbiztosításuk. Aki nem fizetett, az a
 1791     1,  20   |                   Ez volt az átok az egész életén meg a heves véralkat, az
 1792     1,  22   |                    Ciprusok és tömjéntermő életfák vetik ünnepélyes sötét árnyékaikat
 1793     1,  7    |     hétesztendőstől a tizenháromig terjedő életkor nemzedéke faluszerte, városokban
 1794     2,  12   |                   a legszigorúbb, testedző életmód mellett, kemény kövön hálva,
 1795     2,  35   |                 Adel szultán. S mint az új életre támadt, szökött fel fekhelyéből. –
 1796     1,  7    |                 velük, hogy a szent sírért életüket föláldozzák.~Aztán pedig
 1797     2,  3    |                   kifosztanak, s jó, ha az életünknek megkegyelmeznek. Ha pedig
 1798     2,  34   |                    torjai barlangban annyi életveszéllyel szedett össze, s ami a vajákos
 1799     1,  12   |                  kellett nagyon oktatni az eleusi misztériumokra; emlékeztek
 1800     1,  13   |                 magától, elveszté ingerét: elfásult irántuk; nem találta kedvtelését
 1801     2,  39   |                   megérkezett: az egész ég elfeketült. S e sötét ég alatt maga
 1802     2,  35   |                Mária a jóságos arc láttára elfeledé, hogy mit ígért az indus
 1803     2,  37   |                   Talán nem értette? Talán elfeledett beszélni?~Ki innen, ebből
 1804     2,  4    |                 keresztyének és szaracénok elfeledték a háborúskodást. A haragvó
 1805     1,  13   |                otthon hagyott bálványát is elfelejté, amint egy másik nőre talált,
 1806     2,  30   |                    És ezt az arcot tudta ő elfelejteni – mormogá keserű haraggal. –
 1807     2,  3    |             csapást, amit hajdanában Mózes elfelejtett a Fáraónak kiadni: a rettenetes
 1808     1,  13   |                   sem hű. Az egyik bűnéért elfelejtette a másikat. – Kész volt a
 1809     2,  30   |                   hogy ha te az én kezemet elfogadod, olyan kezet nyersz meg,
 1810     2,  17   |              szavamért! – monda a vezér.~– Elfogadom. És most tégy tiszteletet
 1811     2,  27   |                  márványt érni). A szultán elfogadótermének ajtajában ki kellett szállnia,
 1812     2,  25   |               ottan elrejtett harcosaimmal elfogassam vagy megölessem; amely ajánlatra
 1813     2,  34   |               ablakán zörgetnek. Én azokat elfogdosom, a hozott leveleket elolvasom.
 1814     1,  16   |                   ahol azonban a hadnagyok elfogdosták őket: nehogy egy csapat
 1815     2,  22   |                    itt: a tolvajt röptiben elfogják, s minden piacon ott van
 1816     2,  13   |                   áldoát Aleppó ostrománál elfoglal egy zászlót, vérengző tusa
 1817     2,  13   |                 anélkül, hogy mint az első elfoglalás alkalmával, térdig gázoljon
 1818     1,  22   |                   szomjas, igyék abból. Ha elfoglaljuk a várat, ott azután lesz
 1819     2,  33   |                     mondá Mária –, majd én elfoglalom a helyét. – S azzal kezébe
 1820     1,  20   |                városoknak, amiket futtában elfoglaltak egy bátor rohammal, s ezrekre
 1821     2,  23   |                   tért sűrű néptömeg tartá elfoglalva; a házak lapos födelei is
 1822     2,  1    |              kilenc macska sem tudna benne elfogni egy egeret. Ott abban a
 1823     2,  1    |                pogány eretnek nép levágta, elfogta, a derék had, mint a rák
 1824     2,  19   |                    a hólyagos kulacsban.~– Elfogtad-e? – kérdezé Mária rémülten. –
 1825     2,  32   |                   körülvesz; hozzád tapad, elfogyaszt. Ha alátekintesz a vízbe,
 1826     2,  44   |                   kenyérkének felét mindig elfogyasztá a vezeklő, felét félretette.~
 1827     1,  12   |               sereg már minden élelmiszert elfogyasztott: a berohanó koldusok sokasága
 1828     2,  19   |                Ezalatt az élelmiszereik is elfogytak, akárhogy takarékoskodtak
 1829     2,  41   |                belül halálos lángok vannak elfojtva.~Bizonyosan a testvér is
 1830     2,  42   |               árnyék. – Könnyű az embernek elfordulni az árnyékától. – A ptolómaisi
 1831     2,  16   |                 nagy testnek, aki mellette elfut, rohanva le a lejtőnek:
 1832     1,  13   |                   másutt messze a törzstől elgurult koponya, összetört dárdák,
 1833     2,  3    |                   az anyám nem tudta velem elhagyatni a sírást, csak úgy, ha megígérte,
 1834     2,  3    |             rézport kosárral szedik, három elhagyatott régi bánya. A középsőnek
 1835     2,  30   |              gyűlölök; még a gyűlöletet is elhagyom éretted, ami nehezebb. Betegség
 1836     2,  34   |                okát. Amióta te Damaszkuszt elhagytad, az egész világ egyet fordult
 1837     2,  21   |             hegyeit”, ezt a kősziklapoklot elhagyták a vándorok, leszállva a
 1838     2,  25   |       keresztviselő vitézek, kiknek neveit elhallgatom, hogy hozzátartozóikat szégyen
 1839     2,  37   |                     A fenevad az énekszóra elhallgatott.~Mária tovább zengé a zsoltárt: „
 1840     1,  19   |                  koporsófödelet csókjaival elhalmozta, s az üvegfalon át kibeszélte
 1841     2,  41   |                visszatérő vészhír, a nehéz elhatározás a veszedelmes útra; az út
 1842     2,  3    |                 nagyobb tusakodásába kerül elhatároznia magát erre a rettenetes
 1843     1,  13   |             hitvesi hűséged az ő füléig is elhatott. Téged elfogadna védőlovagjának
 1844     2,  19   |                  palota az ilyenkor! Abban elhelyezkedék a két vándor, pokróccal
 1845     1,  22   |                  egy keskeny vályú, s abba elhelyezve egy nyíl alakú kopja; amint
 1846     2,  41   |                    gyilkolta.~S még sokáig élhet; hisz a halál nem keresi
 1847     2,  17   |               Mária a szemeinek sem akarta elhinni, hogy nem álom.~– Látod –
 1848     2,  19   |                  sziklán termő „mannát” is elhinti. Ez az a mennyei eledel,
 1849     1,  20   |              beültetve; száz falu és város elhintve körülötte, amik között egész
 1850     1,  19   |                    rátaláltál, hogysemmint elhozád az igazi De Blois lovag
 1851     2,  10   |             művelés alá vette, Egyiptomból elhozott búzával, termő magokkal
 1852     2,  17   |                   a legutóbbi expedícióból elhoztak istennek, amidőn a latinok
 1853     2,  3    |                    kénbarlang csodakincsét elhozza valaki a pokol pitvarából.
 1854     2,  18   |             csontvázak: Balduin és Tankred elhullott hősei, kiket megölt a puszta!
 1855     1,  19   |             üvegfödélen át jól láthatni az elhunyt dalia arcára.~Ez aztán nem
 1856     1,  6    |                    fiára maradt, az megint elhúzta-halasztotta, pénze természetesen egyiknek
 1857     2,  34   |                Tudom jól, hogy ezt túl nem éli. – Ha hírnök nem jöhet eléje
 1858     1,  7    |                Vilibáld! Leonóra! – hebegé elijedve, s nem akart hinni a szemeinek,
 1859     1,  11   |                  is megtalálja valahogy, s elillanjon rajta a messzeségbe. Elkísérte
 1860     2,  32   |            kevesebb jön vissza, mint ahány elindul.~– Félhetsz, de engedelmeskedjél!~
 1861     1,  6    |                  mégis napnyugat felé kell elindulni, és menni-menni holdújságtól
 1862     1,  6    |                  pedig el kell hagynod; és elindulnod minden hadaiddal együtt
 1863     2,  42   |                 megnő.~Mikor a Szentföldre elindult: bűnbocsánatot kapott az
 1864     2,  10   |                fölött álló hatalomnak lett elismerve és rettegve: adott annak
 1865     2,  35   |                alól, amilyennek Ábrahámot, Élit képzeljük, vagy a vak Tóbist:
 1866     2,  25   |                 áldoáttól.~– Bizony nem az elítéltekre.~– Hát kire?~– A kalifára.~–
 1867     2,  43   |                   testedet sanyargatva. Ne élj mással, mint ami gyümölcsöt
 1868     1,  5    |                   elsiratni. Ezután jön az eljegyzés.~Azután jön a hivatalos
 1869     1,  5    |                 akar semmit tudni az egész eljegyzésről: soha hírét sem hallotta
 1870     1,  12   |                   s korbácsolod a hátadat, eljönnél velem az eleven virágok
 1871     2,  32   |                  fedái Horusnak –, mert ha eljuthatnátok is a kapuig: onnan vissza
 1872     2,  3    |                   ellenségen keresztül még eljuthatsz épségben a te foglyul esett
 1873     2,  31   |        Damaszkusztól a Jordán zuhatagaihoz eljutni, ahol az a Holttengerbe
 1874     2,  13   |                   áldoát asszonyi alakban?~Eljutottak már egész Szófiáig.~Itt
 1875     2,  3    |                  minden poklokon keresztül eljutottál a magad céljához, akkor
 1876     2,  19   |             halálos félelmében.~– Ne félj! Eljutsz hozzá! – dörmögi a férfi,
 1877     2,  3    |                 napvilágot kínjukban; amíg eljutunk ahhoz a fejedelemhez, aki
 1878     2,  30   |                  el hegyes karmokkal, csak elkábít igéző szemekkel, míg a lélek
 1879     2,  17   |                  történt csodáktól egészen elkábultan támaszkodott egy mohos fa
 1880     1,  5    |               táncolhasson vele; de mindig elkapja más az orra elől, s addig
 1881     1,  8    |                Brüniszkáld csak alig bírta elkapni a két kis testvérét, hogy
 1882     2,  16   |          sírhalomra veté magát, odarántva, elkapott kezénél fogva Máriát is.~
 1883     2,  19   |                     A fej elszédül, a szem elkáprázik, mikor ez őrült gyorsasággal
 1884     2,  16   |                 félre előle, s akkor látta elkáprázva, hogy a nagy testnek, aki
 1885     2,  39   |               világító arccal, démonokhoz, elkárhozottakhoz hasonlók.~De jó a viharral
 1886     2,  40   |                   vagy az én bűnöm, akiért elkárhoztam. Miattad már annyit vétettem
 1887     2,  38   |                  Máriát, úgy tett, mint az elkényeztetett gyermekek szoktak tenni:
 1888     2,  19   |                    sivatagon a vad ménest, elkergeti hetedhétországra. Hej, hogy
 1889     2,  10   |                 amik e kis hegyi vármegyét elkeríték, s elzárták a világtól.
 1890     2,  3    |                 még az élő állat is messze elkerül: leszállt azoknak a félelemteljes
 1891     1,  13   |             telepedtek le, ott fogadták az elkerülhetetlen halált. – Lefeküdtek a földre
 1892     2,  1    |              Mezopotámiát vétek lett volna elkerülni, ami annyival ajánlatosabb
 1893     2,  37   |               szállta volna meg. A düh, az elkeseredés váltá fel szívében a mártírok
 1894     2,  3    |          hadainknak. Én szegény nyavalyás, elkeseredésemben, néhányad magammal sokáig
 1895     1,  8    |                    ugyan, de annál nagyobb elkeseredéssel nekiszánták magukat, hogy
 1896     1,  22   |               megszorult szaracénok minden elkeseredett hősi erőfeszítésük mellett
 1897     1,  10   |                   adószedőktől; a nemesség elkeseredve; az udvarnál Szodoma és
 1898     2,  3    |                  az ott talált kék vízből; elkészíté a szert: az én betegségem
 1899     2,  30   |                  aki a szíveket vezeti. Én elkészítém előre számodra a szabadságlevelet,
 1900     2,  37   |                   Nehéz szorongattatásában elkezdé énekelni a zsoltárt: „Óh,
 1901     1,  19   |           hegytetőkön felállított előőrsök elkezdenek riadót fúvatni; erre fölébrednek
 1902     1,  18   |                 fejedelmeken kellett volna elkezdeni a példaadást.~Talán nagyokat
 1903     1,  3    |                 tekintés, ha pedig egyszer elkezdi a szépségét veszteni, akkor
 1904     2,  19   |            megnyílnak az egek csatornái, s elkezdik ontani a jeget. Előbb csak
 1905     2,  43   |                    már, hogy ezen a földön elkezdődik, halálig el nem hagy, azontúl
 1906     2,  11   |                fogva azután a hegyek vénje elkezdte a maga rettenetes munkáját
 1907     2,  3    |                   szemeim be voltak kötve, elkezdtem sírni: az pedig még rosszabb
 1908     1,  13   |                  maradéka, éhtől, szomjtól elkínozva, idáig vergődött a szikla-tévútban;
 1909     2,  32   |                    Mazda várhoz nem fogják elkísérni a dái áldoátot; pedig volt
 1910     1,  11   |            elillanjon rajta a messzeségbe. Elkísérte őt egész a két máglyáig,
 1911     1,  21   |                 megvan és ünnepeltetik), s elkölthették a lakomájukat azon a kőasztalon,
 1912     2,  14   |                    őbelőle, ha a hű szolga elköltözött? Ki lesz a kalauza? Ki lesz
 1913     2,  15   |                    a bűneiket, s este újra elkövetik azokat. Mikor térdepelnek,
 1914     1,  7    |                 volt a megtorlása, hogy az elkövetője piacon rabszolgául eladassék;
 1915     2,  17   |           válogatott kínzást, amit ezekkel elkövettek, nem nézhette Mária végig.
 1916     2,  26   |                    és hamis csodatételeké. Elkövették azokat próféták, szentek,
 1917     2,  3    |                   egyedül várta: az öccsét elküldé aludni. Az már agyonsírta
 1918     2,  15   |                   urának dái áldoátja, aki elküldetett a Hegyek urától, hogy keressen
 1919     2,  39   |                  közelében; az ifjú fedáit elküldte a Karmel hegyen lakó karmelita
 1920     2,  29   |               barátot, a szökevény foglyot elküldtem az apámhoz, Malek Adel szultánhoz,
 1921     2,  17   |                   hogy „itt jár a Keremet! Elkussodjatok!” – Haladhatunk tovább.~
 1922     1,  21   |                 Názáretet.~– Én is örömest ellaknám itten, csak a feleségem
 1923     1,  13   |                   Messze, amennyire a szem ellát, kutyatejjel és szamártövissel
 1924     2,  1    |              szeretik a csavargókat ingyen ellátni; de hát még ezeket, akik
 1925     2,  2    |              zsombori vár tornyából messze ellátnia Homoród völgyébe. A torony
 1926     2,  21   |               aranyos palankinjaikat, hogy ellátogasson palotáikba kedves családtagok
 1927     1,  22   |               rendesen ők kezdték; ha erős ellenállásra találtak, akkor egyszerre
 1928     1,  23   |                  az ujjamról, nem jött le, ellenállt. – Mind azt mondta: „Ne
 1929     2,  24   |             templomos rend hadviselő vitéz ellenfél. Azt leöletheti a kalifa,
 1930     1,  22   |               dühétől fellángolva rohantak ellenfeleikre; a király körül öldöklő
 1931     1,  19   |               közül, s még nem tudni, hogy ellenség-e, vagy pedig a kémszemlére
 1932     2,  37   |                  én segedelmemre állj elő! Ellenségeimet kergesd el!”~A fenevad az
 1933     2,  17   |                    S kiket ismersz te az ő ellenségeinek?~– A törököket és a mongolokat.~–
 1934     2,  13   |                  vén szultán ismeri a maga ellenségeit, s amióta hályog szállt
 1935     2,  13   |                    csodamódra harcolnak az ellenségeivel szemben. A szaracen emírnek
 1936     1,  12   |                 Azonban még ez sem volt az ellenségek legrosszabbika. Hanem egyszer
 1937     2,  3    |            alakokat, remetéket és hitetlen ellenségeket. Amazokkal imádkozik; ezekkel
 1938     2,  3    |                   körül lész fogva, nem az ellenségektől, akik fenyegetnek, hanem
 1939     2,  25   |                    uratok ellen, aki nekem ellenségem, de tinektek vezéretek.
 1940     2,  3    |                 seregeink laknak. A pogány ellenségen keresztül még eljuthatsz
 1941     1,  22   |                Krisztus nevét riadozva. Az ellenséges bástyák ormain lobognak
 1942     1,  2    |              vajdával jó barátságban, vagy ellenségeskedésben élt, de egyszer megtörtént
 1943     1,  22   |                  fel a hegylapályra a futó ellenséggel.~Amint Lebée László diadalt
 1944     2,  21   |                    örmény, az mind halálos ellenségük. Ők az assasinok hívei.
 1945     2,  3    |                   mind lehetnek; de megvéd ellenük az Isten. Imádsággal, a
 1946     1,  22   |              társait: „Ha isten velünk, ki ellenünk”. A legördülő kő elrepült
 1947     2,  19   |                 megkönnyíti: a kínzó hőség elmarad, árnyékban kétszer annyi
 1948     1,  8    |                    ellenségre mennek, mink elmaradjunk tőlük? Induljunk utánuk!~–
 1949     2,  19   |           váltakoznak, hosszabb időközökre elmaradozva; az ember azt hiszi, a sziklák
 1950     1,  11   |                     hogy „no, hát jól van, elmegyek a pusztába, és bizonyára
 1951     1,  8    |                gyeprevaló legények, magunk elmegyünk Mezopotámiába, akkor a kis
 1952     1,  23   |                 mutasd meg az utat, amerre elmenjek.~E szóval visszaesett fekhelyére,
 1953     1,  6    |                     és olyan messze földre elmenjen, amely napkelet felé fekszik,
 1954     1,  13   |               elhatározták, hogy csakugyan elmennek seregestől a hitetlen ellenséget
 1955     2,  11   |                   a húsz nyelven beszélők, elmentek Rómáig, keresztyén diakónusoknak
 1956     2,  3    |                 azon a másik úton, amelyen elmentünk: a tengereken át. Megismertem
 1957     2,  15   |                  föl térdeiről: rémülettől elmeredt szemekkel bámulva a gyóntatóra.~–
 1958     2,  3    |                ember ellen gyűlölettel van elmérgedve, s végezzük azt, amit a
 1959     2,  41   |                    a föld alattiak hatalma elmérgesedik az emberi lelkeken: még
 1960     2,  3    |                    íze. Pihenőről pihenőre elmondhatnám, mi történt velünk. Ha ugyan
 1961     2,  19   |     keresztülhatolhatsz velem, akkor aztán elmondhatod, hogy megjártad az ördög
 1962     2,  3    |                     mondja a vénasszony. – Elmondom neked a titkomat, ami meggyógyítja.
 1963     2,  15   |                    mert nem bűnöd az, amit elmondtál: erényed az. Urad van fogságban
 1964     2,  28   |                amiket az anyjától hallott. Elmondtam neki, ahogy én tudtam. „
 1965     2,  3    |                    ahhoz az írhez, ami ezt elmulasztja, csak nagy veszedelemmel
 1966     1,  23   |                    Hagyjátok őket magukra, elmúlnak ők magukban is, mint elmúlik
 1967     2,  40   |                bizony a jó öreg Bálint, ha élne, sem mondaná azt meg. De
 1968     2,  13   |                Eddin perzsa imámot kellett elnémítani. Az imám a legveszedelmesebb
 1969     2,  13   |                    Hegyek vénje rábízta az elnémítását a dái áldoátra. Mint tudományszomjas
 1970     1,  19   |                     Ez minden egyéb érzést elnémított szívében.~Csak azután, hogy
 1971     2,  13   |                    erszénnyel hagyta magát elnémíttatni. A dái áldoát pedig nyomtalanul
 1972     1,  5    |                   csepegő pallos. –~A zene elnémul, a vígság megszűnik; a palloshordó
 1973     2,  41   |                 vágyai, haragos gerjedelme elnémultak, elpihentek. Annak a szentnek
 1974     2,  23   |               körül e szökőkutat, innen az elnevezése; a medence közepén áll egy
 1975     2,  1    |                nagy tengeri csoda, a Krák, elnyel bennünket, azt mondom én,
 1976     2,  37   |                   ott Mária legelőbb is az elnyomorodott férjét akarta a Kidron édes
 1977     2,  14   |               Hanem az ő siránkozását mind elnyomta a zarándokok vészüvöltése:
 1978     2,  3    |                 lefordult a lóról; azt ott elnyomtuk s foglyul kihoztuk a mocsárból;
 1979     1,  13   |                    keresztül; két karjukat elnyújták a földön, hogy mindegyik
 1980     1,  12   |             vállalkozó tündérek, akiket az előbbeni keresztes vitézek a hitetlenek
 1981     1,  14   |                  bírtak a sivatag homokban előbbre hatolni.~Az a meggyőződés
 1982     1,  22   |                Megállj!”~Az ostromló sereg előcsapatját képezte a bal szárnyon a
 1983     1,  20   |                  áll meg még csak az ő kis előcsapatjukkal szemben sem. Ahol megjelennek,
 1984     2,  24   |                     ha foglyul ejté (ahogy előde Szalahaddin meg is tette
 1985     1,  10   |                   tudnivaló, hogy a magyar elődök mindig híres utazók voltak.
 1986     2,  8    |                 név alatt ennek a seregnek előénekel, prédikál, s annak a fülbegyónását
 1987     2,  5    |                    elöl ment a kereszttel, előénekelte a verset; a többiek rázendíték.
 1988     2,  11   |                 kinyújtá, azt a világrészt elönté a tűz, láng, vérözön.~Maga
 1989     2,  4    |              menedék: a földbe gyökerezett élőfák alá, s ott borultak arccal
 1990     2,  19   |                    vándorának a szárazföld előfoka. Ott kezdődik már ismét
 1991     1,  22   |                     Azáltal, hogy a merész előhad felhatolt a Thábor hegy
 1992     2,  2    |                  előbb, mint a fegyveresek előhada, szétrajzott a Barcaságon,
 1993     2,  14   |                  Őket magukat nem, csak az előhírnökeiket lehetett látni, az égő hegyeket.
 1994     2,  18   |                     A dái áldoát mindenütt előhírnököket fogadott, akik előrehaladjanak
 1995     2,  44   |                  hófehér vagy-e már.~Azzal előhozatta az apátúr a hordszékét,
 1996     2,  30   |                mellyel férjedet börtönéből előhozhatod. Ő az öreg szultán, Malek
 1997     1,  5    |                  tesz a házban! Arra aztán előhoznak neki egy sánta, púpos vén
 1998     2,  1    |                    mehetnek haza Erdélybe. Előhozták a nagy mappát, ami az akkori
 1999     2,  30   |                  nem várhatta, hogy a fiát előhozzák, maga sietett a kis szobába
 2000     2,  24   |               kihirdetését.~Saját sorsának előjele volt az. Ha a kalifa a fogoly