bold = Main text
      Rész,  Fezejet                                            grey = Comment text

11038     2,  4    |               paloták romjai közé; s míg a Vörös-tenger feneke egyszerre ezer lábbal
11039     1,  8    |                   Úr, aki Mózest átvitte a Vörös-tengeren, minket is átvisz száraz
11040     1,  7    |                előtt kétfelé választotta a Vörös-tengert, mint egy kőfalat, hogy
11041     2,  17   |               rónán ezernyi őrtüzet látott vörösleni. Kialvófélben volt már valamennyi.
11042     2,  2    |            acéllemez, páncélja a rozsdától vöröslött, egyéb öltözetét a sártól
11043     2,  19   |                  győzött a harcban. Kékre, vörösre volt verve az egész teste:
11044     1,  16   |                  Krisztus-alak rajta pedig vörösréz, ami az időtől egészen zölddé
11045     1,  5    |           végevárhatatlan ételfogásaihoz a vőfélyek verseket mondanak. Asztalbontás
11046     1,  5    |         segédszemélyzettel, násznagyokkal, vőfélyekkel, nagy nyoszolyókkal, kis
11047     1,  5    |                  midőn legjavában lejtik a vőlegénytáncot, kívül a tornácról belebődül
11048     2,  41   |                    mondja neki:~„Ha te nem volnál többé!”~Talán egy rossz
11049     2,  17   |                    dái áldoát felelősségre von, az a halotti pénzt a szájában
11050     2,  47   |            fogadalom tiltó iszonyata, hogy vonagló arca arcvonásaira borzalom
11051     1,  19   |                    aztán nem hazud. Minden vonása azt mondja: „Én vagyok a
11052     2,  6    |                 vad indulatokkal fenyegető vonásokat a még erősebb vezeklés jelvénye.
11053     2,  37   |           rémületes kifejezés ez eltorzult vonásokban az állati elbutulásnak!
11054     2,  43   |               hagyd el fényes kastélyodat; vond el magad a dobzódás asztalaitól:
11055     2,  3    |                ordítását, az aranyfarkasok vonítását, a hiénák röhögését körös-körül,
11056     2,  17   |                hallhatták azt az egyetemes vonítást, ami az éjszakát felverte.
11057     2,  17   |                     félreszaladt, folyvást vonítva ádázul; a többi kutya mind
11058     1,  22   |                testőrei és a főurak erővel vonszolták el e veszedelmes helyről,
11059     2,  12   |              ismert semmi gyöngeséget: nem vonta a szívük gyöngéd érzelmekkel
11060     2,  10   |             gyilkosokat elfogták, kínpadra vonták, de semmi tüzes vas és forró
11061     2,  19   |                 huhognak: a magas kőszálak vontatott hangokon énekelnek: azok
11062     2,  13   |                 nélkül, kardcsapás nélkül, vonulni be Jeruzsálembe! Feltenni
11063     2,  21   |                aranyos fátyollal letakarva vonult végig a virágokkal hintett
11064     2,  21   |                   egyik városból a másikba vonulva, Damaszkusz falai alá megérkezett
11065     1,  23   |               pajzsokon, sisakokon, mintha Vulkán kalapálna valamennyi ciklopsz
11066     1,  7    |                    őket. Ugyanaz a hímzett wammsz volt a fiúcskán, ugyanaz
11067     2,  8    |                     nem mások, mint Konrád würzburgi püspök gyilkosai, kik a
11068     2,  20   |                 körös-körül mindenünnen. A XIII. században még a hatalmasabb
11069     2,  15   |                    barlang mélyéből kitörő zaja az őrült orgiának: „Itt
11070     1,  10   |                  házi gondja, bosszantják, zaklatják, egzekválják, olyankor úgy
11071     2,  30   |                    édes csókoktól, amiknek zamatját eddig nem ismerte. Egész
11072     2,  3    |                 patakon túl, ott ahol nagy záporeső után az asszonyok a rézport
11073     1,  13   |                  azt, mint fölnyithatatlan zár. Jégből van annak a nőnek
11074     2,  36   |                 sorba próbálta a vaspántok zárain; tízen, tizenötön végigment;
11075     2,  36   |                    Mária felnyitá a pántok zárait, s arra egy félmeztelen
11076     2,  17   |             leszállt a lováról, s a hosszú zarándokbotjának a két végéről lecsavarta
11077     1,  11   |                    én beszéltem itten több zarándokkal, akik már régóta letelepedtek
11078     2,  17   |               leszállt a lóról, s a széles zarándokkalapját szétdarabolva, a lovak patkói
11079     1,  13   |                 arabok mézet készítenek. A zarándoknak úgy árulják, mint „passio-kösöntyűket”.
11080     2,  17   |                nőket áldozták meg: a szent zarándoknőket. De már azt a válogatott
11081     1,  14   |                   a sok szomjtól eltikkadt zarándoknőt meglátta úton-útfélen kidűlve,
11082     1,  7    |                 vízbe, s utána a többit, a zarándokokkal együtt! Mért hogy nem tette
11083     1,  7    |                     ha útját nem állják. A zarándokokon ugyan keresztülrontott könnyen;
11084     2,  5    |               hiszen úgy könnyű a mezítláb zarándokolást megtartani, hogy az ember
11085     2,  5    |               egész a Szentföldig mezítláb zarándokolni, csupán egy talp alá kötött
11086     1,  6    |                    a kezében. Volt abban a zarándokseregben mindenféle nemzetbeli szerzet:
11087     2,  4    |                    alá Belgrádból. Ennek a zarándokseregnek a neve volt „a mezítlábos
11088     2,  29   |                pedig a puszta egyik oázába zárattam, ahol nincs kit megcsalni. –
11089     2,  40   |           legrosszabb pokol~A Karmel hegyi zárdában kiheverve viszontagságait,
11090     2,  44   |                    Camaldulensis testvérek zárdájában, amit Bükkös-Boldogasszonynak
11091     2,  44   |          zászlókkal a Bükkös-Boldogasszony zárdájáig.~Itt a kürtszóra megnyiták
11092     2,  3    |                  elragadják, s a háremükbe zárják, ahonnan még a hírmondás
11093     2,  32   |                    gondunk. Mondjad, miért zárkózik el ide ebbe az átkozott
11094     2,  35   |                  mely szemeit így le tudta zárni. – Hátha még fel is tudná
11095     2,  15   |                  ördögöt kísértve, tömlőbe zártam; s most íme midőn már útban
11096     1,  6    |       valamennyiteknél, s kitűzöm az őshit zászlaját a váramra, s behozom a lóáldozatot,
11097     2,  25   |                    szégyen ne érje, követi zászló oltalma alatt mint a templomos
11098     2,  17   |                    név az, hanem tisztség. Zászlóhordó. A próféta szent zászlójának
11099     1,  16   |                  azok ott a magyarok fehér zászlói. Lebée László kerül vissza.~
11100     1,  8    |                   a szent lelkesedés dühe. Zászlóikat lobogtatták, ezernyi botokat
11101     2,  17   |               Zászlóhordó. A próféta szent zászlójának vivője. Az is asszonytól
11102     1,  22   |                ormain lobognak a félholdas zászlók, s lassú kattogással hajlítják
11103     1,  22   |               egyháznagyok, megszentelik a zászlókat, részesítik a vitézeket
11104     2,  2    |                   város falain látta őket, zászlókitűzéssel foglalatoskodni, ki Tyrusba,
11105     2,  44   |            processió kísérte őket templomi zászlókkal a Bükkös-Boldogasszony zárdájáig.~
11106     2,  17   |                  elé, s felemelt kezével a zászlóra mutatva Mária kezében, e
11107     1,  16   |         vaskesztyűs kéz, egy lovagkelevéz, zászlórongy a végén. A címerdarabokból
11108     1,  11   |                    magyar királyon és az ő zászlós urain kívül sok más potentátok,
11109     1,  8    |                vezéren elkezdve, az utolsó zászlótartóig senkinek sem volt semmi
11110     1,  22   |                    a kezében, és az ország zászlóvivője, a fehér zászlóval, amin
11111     1,  22   |             egyszerre megfordultak rá, s a zavarba jött üldözőt közrefogták,
11112     1,  22   |                    minden oldalon fel lett zavarva, s a keresztes hadak szívébe
11113     2,  31   |                  hosszú; mert nem egyenes. Zeg-zug csapongásban, kanyargó félreértésekkel:
11114     1,  5    |                 vértől csepegő pallos. –~A zene elnémul, a vígság megszűnik;
11115     1,  5    |                tornácról belebődül a vidám zenébe valami bús kürthang; az
11116     1,  7    |                   egyszerre csak kiütött a zenebona.~Mégpedig azt nem valami
11117     1,  7    |                    is előmozdította a nagy zenebonát, hogy a szászok földje már
11118     2,  37   |                 elhallgatott.~Mária tovább zengé a zsoltárt: „Mondjad azt
11119     2,  19   |            tömegeket, amiknek paskolásától zengenek a porfírsziklák, a nagy
11120     2,  19   |                  különös méla hang kezdett zengeni, hasonló az orgona búgásához,
11121     1,  20   |                 alá az ezernyi énekesmadár zengésében az angyalok túlvilági éneke:
11122     2,  45   |               mögül mint égből jövő szózat zengett alá az apácák éneke.~Lebée
11123     2,  28   |             kívánta tőlem. A szép mesét a „zengő almákról”, amiket az anyjától
11124     1,  13   |                  prédikálni a szentté vált Zenobiusnál.~– Azért is a nevem: a félelem
11125     1,  11   |                   máglya közötti tűzpróbát Zenobiussal; amit a király, neki nem
11126     2,  2    |                    haja lelógott az arcába ziláltan, eltakarva a fél pofáját.~
11127     2,  19   |                    hívni. Kergette valaki! Zivatarfelhő volt az, amit egy óra alatt
11128     2,  39   |                   az élő tengert, ez még a zivatarkorbácsa alatt is halott marad, csupán
11129     2,  19   |                magasabb oktávákba emelkedő zizergéssé alakulva, hogy ez a hang
11130     2,  19   |                    sziklák eleinte csendes zizergést adnak ki; ami egyre hangosabb
11131     1,  16   |            vörösréz, ami az időtől egészen zölddé vált már. A hitetlennek
11132     2,  3    |                   Krákról, amelynek a háta zöldellő sziget, de ha a hajósok
11133     2,  20   |                   akkor pálmaerdők koronás zöldje sötétlett, százféle gyümölcseivel,
11134     2,  3    |                  szolga. Nézte, nem kékül, zöldül-e az arca az úrasszonyának
11135     1,  22   |                   Henning vezérek alatt, a zöm a magyar királlyal együtt
11136     1,  22   |             bedönteni, hogy a magyar sereg zöme keresztültörhessen a csinált
11137     1,  6    |                    Ő maga azt állítá, hogy Zoérárd vértanú sírkövének az érintése
11138     2,  37   |             dermeszté meg idegeit. A kulcs zörgésére a zárt udvarból egy hatalmas
11139     2,  34   |                postagalambok, amik ablakán zörgetnek. Én azokat elfogdosom, a
11140     1,  11   |                   is; mert én már csak úgy zörgök a páncélomban, mint a mogyoró
11141     2,  44   |                templom kövezetére, s nehéz zokogása forró könnyeivel áztatta
11142     1,  23   |                    messze estem tőled. Még zokogásodat sem fogom hallani alvó poromban.~–
11143     2,  3    |                    S még jobban rákezdte a zokogást. Aztán meg odarohant holt
11144     2,  2    |                    alig tud felelni a nagy zokogástól.~– Én jöttem meg magam:
11145     2,  32   |                 földre, s a haját tépte és zokogott.~– Mi lelte a társadat? –
11146     2,  17   |            felemelt térdét kelle használni zsámoly gyanánt. És aztán meghajtott,
11147     2,  8    |                   lelkiismeret a Szentszék zsámolyához, s ott fogadták a pápa kezéből
11148     2,  30   |                 elvezeté a palankinjáig; a zsellyehordók ismét kivivék őt a palotából
11149     2,  23   |                  számára emelt mennyezetes zsellyén.~Szép, daliás, fejedelmi
11150     2,  27   |                  feje fölé, s úgy úszott a zsellyeszék, mint csónak a tengeren,
11151     1,  7    |                   a felemelt kopja, mintha zsibbasztó géppel ütöttek volna rá
11152     1,  15   |               másféle gyümölcs: halálalma, zsidócseresnye, bolondcitrony; azzal laktak
11153     1,  7    |                  esztek odáig?~– Az, aki a zsidókat mannával kielégítette a
11154     1,  6    |                   Jeruzsálembe, hogy ott a zsidóknak meg a szaracénoknak hirdesd
11155     1,  7    |                Kanahánt a pogányoktól és a zsidóktól.~– Hát aztán tudod-e, hogy
11156     2,  3    |                  igazi Szodoma süllyedt el Zsidóországban! Az ott van most is Tolomás
11157     2,  31   |             sziklanyelven emelkedik a régi zsidóvár, Mazada: ahol a zsidó nemzet
11158     2,  27   |                szultán előtt~Az üdvkiáltás zsivajában egészen elveszett a szava
11159     1,  23   |                 hangzott semmi ének, semmi zsolozsma; még trombitaszó sem, hanem
11160     1,  22   |             visszhangot adnak a búcsújárók zsolozsmái. Szent Chrisostom még ilyennek
11161     1,  20   |                     a marcona vitézek ajka zsolozsmákra nyílik meg: úgy közelednek
11162     2,  37   |                 úgy tetszék neki, mintha a zsoltár végszavait onnan kívülről
11163     2,  3    |             éneklik bizony a Szent Dávidné zsoltárait, s táncolnak ugyan a hét
11164     2,  1    |                    magyarok jól ismerték a zsoltárból: Pontust, Cappadociát, Szíriát
11165     2,  17   |                vadállati nyerítés hangjai; zsoltárok paródiája, trágár szavakkal:
11166     2,  35   |               eléje.~A szultán kinyújtá bő zubbonyából hatalmas kezét, s végigjártatá
11167     2,  40   |                akiknek a pápa átka fejükre zúdítá a zivatart, amért a harcot
11168     2,  11   |              százezernyi fegyveres hadakat zúdítottak egyik világrészből a másikba.
11169     1,  22   |          tapasztalt hadvezetők mind ellene zúdultak, hogy ez lehetetlen: a hegyoldal
11170     2,  25   |             levegőbe, fenyegetőzve.~– Kire zúg így a nép? – kérdezé Mária
11171     2,  15   |                    szolgáját a barlang egy zugában eltemette. Köveket hordott
11172     1,  22   |                    a fejük felett ártatlan zúgással. „Jézus elvette a halál
11173     2,  37   |                    onnan kívülről egy mély zúgó férfihang visszhangként
11174     2,  19   |             változatai: alant és még alább zúgók.~– Mi ez? – kérdezé Mária.~–
11175     2,  19   |                   el a jégtömeg, s akkor a zugokban látható lett a vihar által
11176     1,  11   |             tejjel-mézzel folyó Kanahán? – zúgolódának a magyarok. (Az európai
11177     1,  11   |              akarta magát mutatni sehol.~A zúgolódásban a legkifogyhatatlanabb volt
11178     1,  20   |                   az égi lángok. Senki sem zúgolódik már, hogy oly messze földről
11179     2,  1    |                    szert, aki a saját maga zúgolódó magyarjai ellen megvédelmezte.~
11180     2,  25   |                    nemes lelkű volt.~A nép zúgott, mint a tenger, s ahány
11181     2,  39   |                 úgy vitte őt tova a Jordán zuhatagáig, hol egy halász kunyhójában
11182     2,  31   |             tartott Damaszkusztól a Jordán zuhatagaihoz eljutni, ahol az a Holttengerbe
11183     1,  13   |               elhatározták magukat a Cison zuhatagain átkelni. Maga indult előre
11184     2,  19   |                   oldalról, s bérctetőkről zuhatagok omlottak alá, s félóra múlva
11185     2,  19   |                     minden völgy tele volt zuhatagokkal: egy kiálló sziklapadmaly
11186     2,  36   |                Valami rémséges kísérteties zűrhang fogadta a belépő asszonyt.
11187     2,  13   |                    és alakot változtatva a zűrzavarban; amint a megszabadult fiát
11188     2,  19   |                 mennyei termény, hanem egy zuzmófaj, a „lecanora esculenta”,
11189     2,  19   |            magukból.~Sehol semmi növény! A zuzmónak, a mohának sincs itten hazája.~