A keresztes homlokú lovag
A mezítlábos szent
csoportnak egy atléta termetű lovag volt a vezére, kinek bikamódra
kiülő szemei, lüktető orrcimpái, vastag, kifordult ajkai, különösen
asszonyokra nézve félelmetes tekintetet adnának, ha nem gyűrné le e vad
indulatokkal fenyegető vonásokat a még erősebb vezeklés jelvénye. A
lovagnak a homlokára egy kereszt van felmetszve az eleven bőrbe. S hogy a
seb be ne hegedhessen, ő azt mindennap kutyatej maró nedvével újra kiedzi.
Ez az örökké
vérző kereszt a homlokán azután még félelmesebbé teszi a rátekintést. A
szava olyan, mint a nyerítő paripáé; mikor éneknek ereszti, túlharsog vele
az egész sokaságon. Amit mond, az parancsolat.
Ez a lovag
pártfogása alá vette Máriát, aki őbenne csakugyan valami rettenetes
szentet látott.
A lovag azonban
nem tudott más nyelven, csak olaszul. Mária viszont csak magyarul. És így
beszélhetett hozzá akármit a lovag, nem értette meg.
Hanem Bálint
szolga még arra is intette, hogy azt se igen hallgassa az asszony; mert –
ő már látta valahol ezt a lovagot. Volt ez már egykor a Szentföldön.
Bizonyosan többet is tud felőle, mint azt, hogy kereszt van a homlokán.
|