Fejezet
1 El| szőlő édesebb lesz, a torma pedig keserűbb, mint a csendes
2 1| GUARDIA.”~Az átelleni kapu pedig sötétzöldre volt festve,
3 1| NEMES TELEK.”~Ezek a freskók pedig kívül a kapun nem csupán
4 1| családja; a honcímeresben pedig tekintetes Hargitay János
5 1| szerint.~A zöld kapunál pedig azon nyalka ifjaknak volt
6 1| sokkal ildomosabb volna, mind pedig a közönségnek lehetővé tenné
7 1| hazamegy kesztyűt húzni, minket pedig otthágy az előszobában az
8 1| Perflexné inasa. Nehogy pedig valaki azt gondolja, hogy
9 1| bizonyítanak. Szerafin kisasszony pedig nyúlánk, szilfidi alak,
10 1| huszárruhát, magas szárú csizmát, pedig nem tudja már maga se fel-,
11 1| kacaj a jövevény rovására.~– Pedig én nem is tudom, hogyan
12 1| jár az esze, ahol másé. Pedig nem jó öcsém uramnak az
13 1| elbeszélte az asszonyának; Blumné pedig most mulattatta vele éppen
14 1| előszobában mosolyogni.~Odabenn pedig ismét és hangosabban folyt
15 1| Lávayt és Róbertet.~– Az pedig egyik sem lesz.~– Ah! És
16 1| mást nagyon szeret; a másik pedig azért nem, mert engemet
17 1| szerelemféltő férj lesz; az pedig nagy szerencsétlenség.~–
18 1| neki többet, vagy sem.~– Én pedig ismerek valakit, aki nagyon
19 2| után nézelődtek. Ilyenkor pedig nehéz valakit megismerni.~–
20 2| hajtott fehér inggallér. Iránk pedig abban az esztendőben 1847-
21 2| burgonyát és boldog. Ha pedig a gyomrát dédelgeti inkább,
22 2| hogy ez valami prókátor. Pedig dehogy az; ez egy titkos
23 2| nevével aláírt ívet. Ha pedig nem találja helyesnek e
24 2| fényes bizonyítványaival! Az pedig éppen diadalnap volt, midőn
25 2| szoktak.~Az öreg asszonyság pedig nem értett semmiféle élcet,
26 2| szabadítani az urak alól. Pedig hiszen hát igaza volt. Én
27 2| hogy helyesen beszélt. Pedig volt ám sok úri barátja,
28 2| kiállani, s asztalt bontott; pedig még hátra volt a sok csemege,
29 2| dikciót tartani?~(Tudni kell pedig, hogy akkoriban ez a megszólítás: »
30 3| elfoglalva, a szobaleány pedig az úrhölgyek körül lesz.~
31 3| valaki van a szobában; vagy pedig visszaforduljon és elmenjen?~
32 3| bízták rád – szerencsére. Sem pedig hiblihubli ifjú uraimékra.
33 3| utasította-e azt vissza? Pedig atyádnak csak egy szavába
34 3| sem vehetett ki belőle, pedig úgy odatapadt a kulcslyukhoz,
35 3| bejelentem a tensurat.~A tensúr pedig kénytelen volt zsebre dugni
36 3| visszajött: „Tessék besétálni.” Pedig ez nem látogatásokhoz alkalmas
37 3| melyikünknek ad igazat.~Ott pedig nagy mód volt a válogatásban:
38 3| akarják nőül adni.~Mikor pedig végigolvasta, akkor fogta
39 3| ez ostoba ártatlansággal; pedig tudta jól, hogy miért jött. –
40 3| pipát sem véve ki szájából. Pedig a dolog, mihez látni akar,
41 3| szilárd ember vagyok. Ami pedig önnek azon ellenvetését
42 3| tárgyra vonatkozó pontot:~„…Ha pedig Judit leányom, mindezen
43 3| kizárom és kitagadom; hogy pedig e részben mit jelentsen
44 4| szobra; e rendkívüli napon pedig ugyanaz előtt egy mennyezet
45 4| politikai hitvallása dacára; pedig hiszen ő volt legérzékenyebbül
46 4| azt mondja rá: „Az ám”; pedig Márton a jobb oldalra beszélt,
47 4| nem nézne egy világért, pedig tudja, hogy valaki közel
48 4| nyomra engedniök.~A hölgyek pedig a baldachin szárnyaitól
49 5| meghallja.~Az erőszakos kéz pedig folyvást vonszolta lefelé.~
50 6| hajdíszével: madame Roland. Aki pedig íróasztala előtt függ, az
51 6| az embert elevenen. Vagy pedig nem tűr, hanem intrikázik:
52 6| kibérelve, a földszintet pedig egyike az ismert nevű nyomdáknak
53 6| lenni.~Az ilyen napoknak pedig nincs megállapított programjuk,
54 6| szerencse érte ma. Pusztafi pedig sietett a színházhoz Judittal,
55 7| hullámzóbb tollbokrétája. Ami pedig a nemzetiszín szalagcsillagokat
56 8| patrolra, mint más, holnapra pedig sáncásni robotba, ki a monostorra.
57 8| jegenyefákat ott a szigetben; pedig azt beszélik, hogy azokat
58 8| egyetlenegy fiát.~– Még pedig menyegzője után való napon.
59 8| vasra veretni!”~Lávayné pedig befordult az utcáról az
60 8| Béla fiam elment katonának. Pedig én nem arra neveltem.~Azzal
61 8| fejünkre?”~ ~Bárzsing úr pedig csörtetett a vár felé.~A
62 8| felterjesztés.~Addig is pedig, utólagos jóváhagyás reményében,
63 8| Nincs az a kovácslegény, pedig azok lépnek legrosszabbul,
64 8| egyszer-kétszer, meg ne tanulja. Pedig ő sem volt katona soha,
65 8| mostan. Kapor András uram pedig igen nagyhitű katolikus
66 8| látványtól nem bír megmenekülni, pedig úgy látszik, mintha arcvonásainak
67 9| sehova.~Szerafin kisasszony pedig segített a főzésnél Lávaynénak.
68 9| laskát metéled?”~Szerafin pedig a kereszttűz közepett folyvást
69 9| éjszakára jó fekhelynek, nappal pedig szükséges a tehén számára,
70 9| melyiket kerülje jobban.~Pedig hát most ő is itt lehetne
71 9| Pusztafi is ott van; ők pedig elválhatlanok. Pusztafi
72 9| elválhatlanok. Pusztafi pedig mindenesetre ott van, mert
73 9| akar?~– Asszony vagyok, pedig öreg. Be akarok menni a
74 9| fiatal férfival.~Lávayné pedig nem akarta észrevenni a
75 9| fogok reszketni tőle; – én pedig nem fogom önt megölni, óh,
76 9| kierőszakolni valamit, ami nélkül pedig annyi ember el tud lenni
77 9| divatja!~Az öreg asszonyság pedig mindez eseményekről sohasem
78 10| lehet érni, talán nem. Vagy pedig egy bizonyos helyen megvan
79 10| dicsőség fényes útja: neki pedig otthon kell maradni, belőle
80 10| lehetett tudni, másik részét pedig éppen csak akkor gondolta
81 10| kulcsára akadni: a dolog pedig nagyon egyszerű.~Az ábécé
82 10| papírlap, hogy ő fehér, pedig élet-halál dolgai vannak
83 10| tíz pengőnél alább.~– Én pedig megadom a tíz pengőt, mert
84 11| harangoztak benne ünnepre, pedig ki tudja, tán nem is ünnepnap
85 11| ünnepnap volt.~Az utcákon pedig néptömeg hullámzott, mint
86 11| szerencsém.”~– Bácsikám, én pedig egy igen fontos kéréssel
87 11| atyafiságos kérésre.~– Én pedig kegyednek, legszebb és legbájosabb
88 11| nagyon szeretik egymást, pedig az nem igaz, ti nem szeretitek
89 12| azután kilökték a partra, pedig ha feléleszthették volna,
90 12| fejedből ezt a gondot.~– Pedig csak ez az egy gondom van
91 12| abban te megszabadulsz, én pedig meghalok… Ha lesz annyi
92 12| között… A vízi férgek között… Pedig milyen hidegek, amint arcomhoz
93 12| ingadozott a lépés alatt, pedig alant a legundokabb halál.~
94 12| vigyázók szeme láttára! Pedig annak meg kell lenni.~Meztelen
95 12| hogy el ne aludjék, fújni pedig nem volt szabad, hogy lángra
96 12| fonja.”~ ~Pusztafi pedig nem jutott el Szerafinhez.
97 13| kocsis Lávay Béla, az asszony pedig a felesége.~– Nem tudom
98 13| képes tenni.~Judit szekere pedig csendesen haladt az országúton
99 13| csevegtek, daloltak hozzá.~Judit pedig gyönyörtelten nézett üléséből
100 13| a csodával volt határos; pedig oly egyszerű az, mint a
101 14| fűtött idei hírlapjaival, pedig anélkül is kegyetlenül meleg
102 14| homlokán nem beszélt senki, pedig száz meg száz ember látta
103 14| örvendve a megszólító.~– Pedig de régen látott.~– Hiszen
104 14| hintát; felhajtsa az égbe! Én pedig mindig azt mondtam: jaj,
105 14| tetszik érteni ugye? Minthogy pedig holnap jó hajnalban indulóban
106 14| megkínálta a leányzót is. Az pedig nem szokott semmit inni.~
107 15| elmondani nem szabad. A halász pedig csak a vállát vonogatta,
108 15| mit tehet velünk. Arra pedig, hogy utánunk jöjjön, nem
109 15| nem kiáltanak segély után.~Pedig a halál kezében vannak.~
110 15| után az ajtót; András gazda pedig újra előszólítá leányát,
111 15| reggelit Katica leányom.~Ő pedig elzárta Judit levetett női
112 15| hajlékonynak lenni; a vállaknak pedig szét kell feszülni, és amellett
113 15| csaknem úgy érezte.~– Bizony pedig ez jobb, mint a te kotyvalékod –
114 15| hangosan felkacagott; az pedig nagyon nehéz nőnek úgy kacagni,
115 15| konyhából; András gazda pedig majd a földhöz verte magát
116 15| történt így.~András gazda pedig, mikor készen volt a kávé,
117 15| lesz, mint akadályul. Ha pedig az utóbbiak végzik e feladatot,
118 15| balszerencsére nem volt készen. Pedig az nagyon természetes volt,
119 15| oltalomlevélnek hasznát, ha pedig huszonnégyet mond, nem hiszik
120 16| kigondolta volna; férfitól pedig ez ki nem telik.~Azért Kapor
121 16| sürgetős útja van szegénynek.~Pedig az idő oly rossz volt, és
122 16| le, majd fog menni odább.~Pedig alig volt jártányi ereje
123 16| volt az vagy a nagy láz?~Pedig nem jó semminek olyan nagyon
124 16| Elment mellette hidegvérrel; pedig ha úgy tudná, mint András,
125 17| mint a kísérteteké.~A másik pedig – már a ravatalon fekszik.~
126 17| elmenekült a széles világba, ő pedig magával hozta azt a levelet,
127 17| egyszerű embert. Reszketett.~Pedig a hideg verítékgyöngy a
128 17| magánkívül a férj. A másik férfi pedig eltakarta arcát, és reszketett,
129 17| Reggelre itt leszek vele. Te pedig most siess, és menekülj.
130 18| tudat magáról semmit, ha pedig meghalt, miért nem adja
131 18| jár. Fertőy rossz kedvétől pedig jó volt félni.~A régi baráti
132 18| előre, hátra, más időben pedig mint raktárak használtatnak
133 18| herceg egészen itt veszett. Pedig már egy árva szotnyája sincs
134 18| hányja-veti magát, írószereket pedig tilos nekik adni, mert valami
135 19| hirtelen okát adni.)~Vencel pedig gondolá magában, hogy ha
136 19| éjszakát késni, a jó bornak pedig kár csak egy óráig is heverni.~
137 19| magunknak elég, a többit pedig takarjuk le ismét, s aztán
138 20| rabok apja”. Délben, este pedig, mikor hazafelé ment a várból,
139 20| a felesége sem ír.~– Az pedig derék asszony! Mért nem
140 20| uram hazamegy a szekerével, pedig annak sokfele baja volt
141 20| mint egy kéve zsúpra, azt pedig ád a nagyasszony.~– Nem
142 20| tudom, hogy ő szalad; ön pedig uram kergetni akarja, s
143 20| igazán nem adott szalmát.~– Pedig azért mégis elmegyek. Felülök
144 20| vissza szobájába, Kolbay pedig hajtatott sebesen a hídig;
145 20| körülvéve.~Tudnunk kell pedig legelébb is, hogy e kis
146 20| Bárzsing vette át a szót.~– Pedig ez hát dohánytermesztő föld
147 20| tehát bemesszolni.~Kolbay pedig mind azon gondolkodott,
148 21| bárónő ötvenhárom, a herceg pedig harminchárom éves volt.~
149 21| mégpedig a férj elnézésével. Pedig még akkor talán nem is volt
150 21| kastélyba a szökevényt.~Vagy pedig óraszámra elnézte, hogy
151 21| azt hiszi, hogy igaza van. Pedig nincs. Az egész világ kárhoztat,
152 21| uraságoknak bouquetokkal, este pedig lásson hozzá, hogy merre
153 21| Szerafin. – A kertészeket pedig Moszkauban nem számítják
154 21| annyit, mint ez a jó fiú; pedig nekem „Hofmeisterem” volt,
155 21| herceg nevetett; Fertőynek pedig az a jó szokása volt, hogy
156 21| Hát az a másik?~– Ez pedig Zinnia.~– Az hazugság! Ezt
157 21| paraszt vagyok, ez az úr pedig nemes – hanem „ló”.~Szerafin
158 22| parasztnak adta ki magát.~Ha pedig aztán nagyon elterjedt a
159 22| sietett, volt a színház. Pedig őrizkednie kellett, ott
160 22| kezéből s a sárba taposni. Pedig akkor tapasztalta volna,
161 22| onnan nem láttam semmit. Pedig csak azért maradtam Pesten,
162 22| kétségbeesés tőrével szívében!~Pedig ennek meg kell lenni. Rab
163 22| az több, mint játék!~Az pedig, kinek álomképe ez egész
164 22| remegett az élő miatt.~Otthon pedig cselédje nem bírt eleget
165 22| az utóbbi.~Volozov herceg pedig igen gazdag ember, s mindig
166 23| vajon melyik az a sok közül.~Pedig milyen hévvel üldözte ezt
167 23| háziasszonyba szerelmesek.~Pedig Volozov az! Ezt senki sem
168 23| mellékkulcs átengedésével, vagy pedig a Hargitay-féle örökséget
169 23| nyomára sem akadhatni, anélkül pedig bírói ítélet a legjobb akarat
170 23| hagymázosan fantaziált; a férj pedig kényelmesen végigdűlt a
171 23| könyörögtem, hogy ne haljon meg.~Ő pedig nevetett, s én láttam, hogy
172 23| és azt is elfelejtettem; pedig álmom elején azt hittem,
173 23| szélébe húzva magamat; ő pedig egyre mosolyogva közeledett
174 23| volna ezen a gondolaton, így pedig hideg borzadály járta át
175 24| vetélytársakat fürkészni.~Pedig az élet prózája fantomokkal
176 24| Saját kézvonását illetőleg pedig úri szokása ellenére úgy
177 25| tudott magyarul; Lávayné pedig nem tudott németül.~– Nem
178 25| tudom, nálam nem teremnek, pedig a kertészem mindent elkövet.~–
179 25| elkövet.~– Az én kertészem pedig azt teszi, hogy kijövök
180 25| Igen megköszönöm, én pedig majd viszek egy kosár ringlótát.~
181 25| maga, meg Gruber úr; afelől pedig beszélhetnek akármiről.~
182 25| voltak szürke alapon, amazon pedig szürke babok fekete alapon,
183 25| megkérte a leányát, az pedig hozzáment! – És száz ilyenfélét,
184 25| sem veszi, egy színésznő pedig, mihelyt hozzászól is valakihez,
185 25| Az nem lehet!~– Bizony pedig úgy van. És még csak annyira
186 25| kegyed a saját nevét, én pedig a Hargitay-családét veszem
187 25| milyen szerencsétlenség!~– Én pedig nagyon köszönöm, hogy elhítt.
188 25| kérdezősködni senkitől. Magától pedig nem talált rá. Más idők,
189 25| Köszönöm, óhajtok is leülni, pedig nem vagyok elfáradva, de
190 26| szüretelnek az emberek, én pedig itt ülök a négy fal között,
191 26| sohasem akadhattak rá, pedig a férj mindig ott volt;
192 27| szüretelnek az emberek, én pedig itt ülök a négy fal között,
193 27| sohasem akadhattak rá, pedig a férj mindig ott volt;
194 28| s azokat ölelte át, az pedig diadalmas mosolygással tekinte
195 28| Fertőyhez fordult.~– Ön pedig, tisztelt uram, ha olyan
196 28| végigálmodjuk.~Az öreg Lávayné pedig odacsúszott térden, s megfogva
197 28| Vonásaival nemigen törődtem.~– Pedig az nagyon közel érintkezett
198 28| elégtétel-adást-vevést nem követel. Azt pedig, hogy ama paraszt, azon
199 28| azt. Olyan ostoba ember pedig kevés van, aki titokért
200 28| nekem egyezkedést.~– Már pedig megkísértem. Legyünk azért
201 28| egy fél. Kegyedre nézve pedig így áll a választás: ha
202 28| kereset alatti birtokot; ha pedig egyezségemet elfogadják,
203 29| lesz: egy évet engedtem. Az pedig szép idő.~Vannak azonban
204 29| akkor az volt a divat.~Most pedig olyan tökéletes doctor juris
205 29| akárkivel, de azzal nem.~– Pedig még sok szót fogok vele
206 29| vajon ugyanannyit üt-e. – Pedig tizenegy órakor őnagyságához,
207 29| feléért.~– Nem értem.~– Pedig igen világos. Amíg Fertőy
208 29| nem kerül elő, azon túl pedig még kevésbé. Ön nem tud
209 29| összehajtogatva az iratot.~Pedig nem azt nézte az okiraton,
210 29| vagy szerepet tanul; ha pedig levelet írok neki, és megismeri
211 29| betűben. Annak a sírkövét pedig már régen befutotta a folyondár
212 30| választotta férjéül.~Az pedig lehetetlen, hogy egy nő,
213 30| szekrényéhez vezető utat.~Volozov pedig kiegészíté magában a történetnek
214 30| ha élni kezd, a művésznő pedig annál művésziebben fog játszani,
215 30| adott. Nos, barátom?~Béla pedig nem adott olyan hamar kezet.~–
216 30| Ezt tudja minden ember, pedig te nem mondtad senkinek.
217 30| jó híre ki nem igazodik. Pedig vannak emberek, akiknek
218 30| tudnának szőni, fonni.~Ha pedig ott maradna az állomáson
219 30| csábító körülmény. Szerafin pedig napról napra hervad, s szeszélyei
220 30| Szerafinét Béla ellen, Juditét pedig a herceg ellen.~Lám tehát
221 30| ahányszor ügyfeleim óhajtják, pedig nem haragszom az ellenfeleimre.~–
222 30| mint eddig volt, azután pedig elkezde kigyulladni, hogy
223 30| Volozovval beszélni, mulatni pedig bizonyosan nem akar vele.
224 30| magára a rendezését, aki pedig oly részeg már, hogy mindent
225 30| fogok, mint egy bolond, te pedig könnyezni fogsz, mint egy
226 30| kidűlttel csillagot rúgat. Áll pedig a csillagrúgatás mulatsága
227 31| gondolkozni.~Az óriás gyermeknek pedig játék kellett; a nép-óriások
228 31| kényszeríttettek volna, később pedig, midőn a praktikus világ
229 31| olvashatott felőle eleget. Pedig önnek ez bizonyosan felelne,
230 31| más.~Az öreg asszonyság pedig nagyon szkeptikus volt erre
231 31| a hazajáró szellemekben pedig semmi; hát még a háromban
232 31| fertelmes írásom van, ez pedig kalligráfiai remek. Lássák,
233 31| mikor ez francia, én pedig nem tudok, csak magyarul?~–
234 31| törvényes ügyekben.~– Ah! Ugye pedig kegyed nem gondolt erre
235 31| annál több bibliát. Ott pedig meg van írva, hogy aki az
236 32| számítja magát az élők közé.~Pedig már alig van egy ismerőse
237 32| akarta szolgálni kenyerét, pedig csak inkább tátogott már,
238 32| Kolbayt a pamlagra, maga pedig rokkájához ült, és nem felelt
239 32| nem hallottam panaszkodni, pedig a homlokáról olvashatom,
240 32| visszamegyek.~– Ugyebár? Kegyed pedig a fiát fogja elővenni.~–
241 32| s kalapja után nyúlva. – Pedig még nincs vége. Még egy
242 32| szemébe akar mondani.~Az pedig folytatá kegyetlenül:~–
243 33| lábaival barátját.~Lávay Béla pedig visszatért Szerafinhez.~
244 33| mint ez alkalommal.~Bélának pedig egészen mással volt tele
245 33| ügyeihez ne legyen közöd.” Ön pedig asszonyom, már most viselje
246 33| Judit lelkében is?~Judit pedig kitalálta, hogy mit jelent
247 33| hajítá.~A kísérő levélkét pedig azzal a két sor írással
248 33| ugyanazon kéz írásainak; pedig az a kéz valóban jót akart
249 33| amíg azokat írta.~Azok pedig ottan boldogok, és nem gondolnak
250 33| nyugalmát és a bosszút.~Azok pedig nem gondolnak sem visszanyert
251 34| fövényre fektet; – vagy pedig egy szép álarc, amely mosolygó
252 34| még azt a papírt sem, mely pedig oly jó titoktartó.~Ama jelenet
253 34| ideáljai után?~Szerafin pedig valóban betege, igen nagy
254 34| teneked éljek? Teneked?~– Az pedig igen rendes dolog. Régi
255 34| adhattam át. – A másik férjével pedig, az újabbikkal (no azt ugyan
256 34| kilöktek. Én ráismertem, pedig csak egyszer láttam életemben.
257 34| renommírozni találok.) Ő pedig viszont egész bizalommal
258 34| vegye, azt nem izente meg; pedig annyit kivehettem a beszédéből,
259 34| fizetnének érte.~Bélának pedig azon a szomorú síron akadtak
260 34| vele neki eljegyezve. Hej, pedig de sokszor lett volna alkalmam
261 34| asszonyság nagyot sikoltott, én pedig igen nyájasan köszöntem
262 35| ezóta már talán ott ül.~Az pedig, mint mi tudjuk, ott ült
263 35| ő a frakkját felölti.~Az pedig, aki az ajtón kívül volt,
264 35| álló kopott, zilált alakra. Pedig valami úgy kényszeríté,
265 35| hasonlítunk. Én megvénültem, ő pedig fiatal maradt: mert meghalt.
266 35| itt megtalálja. Tovább pedig nem kívánván alkalmatlankodni,
267 35| vagyok megholt első férje. Pedig bizony mondom neked, olyan
268 Ut| valót; a históriai háttér pedig egészen elvész, a korrajz
269 Ut| ez is szükséges.~Az volt pedig ebben a reverzálisban, hogy
270 Ut| humor volt ez!~A börtönben pedig a katonák oly emberségesen
271 Ut| divatok.~A hírlapom közönsége pedig egyre apadt. Írni sem mert
|