Fejezet
1 1| hármat kocogtasson, úgy az nagyon rossz szem lett volna, mely
2 1| barátunkkal járni, mert ő nagyon szórakozott ember, s majd
3 1| nektek ez is jó.~Jó is, mert nagyon nevetnek rajta; Venci velük.~–
4 1| szabad nevetni akármilyen nagyon, de nem fennhangon. Tehát
5 1| képes felhozni, s annálfogva nagyon ügyetlen alakot mutatna
6 1| de ha tudni akarja, hát nagyon régi. Gyermekkorunktól kezdődik.~–
7 1| kezdődik.~– Úgy, Lávay úr nagyon fiatal ember.~– Aha – cseng
8 1| Ez Fertőy Boldizsár. – Nagyon híres szavaló! A minap a
9 1| olyankor soha. Nem jó jel! Nagyon mély dolgokon töri a fejét.
10 1| kisasszony már húsz év óta nagyon süket; egy hangnak ő nem
11 1| mint ön is jól ismeri, nagyon fogékony idegekkel bír,
12 1| kihez. Gondoljon ki valami nagyon képtelent, valami igen furcsát.~–
13 1| már nővé kell lenni, akkor nagyon előnyös alak egy olyan férj,
14 1| szomszéd ajtón valaha belépni. Nagyon jól tudom, hogy ezt teszem.
15 1| nem, mert az valaki mást nagyon szeret; a másik pedig azért
16 1| nem, mert engemet szeret nagyon.~– Hát az nem jó?~– Aki
17 1| Hát az nem jó?~– Aki nagyon szeret mint udvarló, abból
18 1| pedig ismerek valakit, aki nagyon kiállhatja.~Blumné nagy
19 2| tegnap lemondtam róla.~– Nagyon lekötelezte vele az illetőket,
20 2| kürtőkalapot, s annálfogva nagyon megnéztük az olyan embert,
21 2| Kicsiny korában Béla is nagyon anyás gyerek volt, félénk,
22 2| anyja keze után.~– Minden nagyon jó, ami itthon van, anyám;
23 2| kényeztesse kegyed olyan nagyon ezt a fiút. Tessék elhinni,
24 2| parfümillatával. A jeles ifjú nagyon jól válogatta arcához a
25 2| barátja az erénynek«, nagyon divatozott a „Fiatal Magyarországnál”,
26 2| szavajárása volt, ha valami nagyon hiábavaló költői operatumot
27 2| kis jószág”, annak valami nagyon borzasztó terménynek kellett
28 2| mondásától; Lávay e szóra nagyon leráncolta szemöldeit; még
29 2| valahol. Megengedi kegyed, nagyon tisztelt hazafi.~– Óh, igen
30 3| élesen csengő hangjával nagyon pöröl valakire. És mikor
31 3| fejedből. Azt tudod, hogy atyád nagyon szigorú ember: amit ő kimond,
32 3| elvinni; mert tetszik tudni, nagyon goromba ember, ha valaki
33 3| urat, köszöni igen-igen nagyon.~– No, ennek ugyan jóleshetett
34 3| tudom, minek örült olyan nagyon – szólt vállvonítva a büszke
35 3| Hargitayn kívül, ki Vörösmartyt nagyon szerette, senki sem tudta,
36 4| A sziget hegyén, ahonnan nagyon keveset lehet látni az egész
37 4| vállát.~– Eredj, te balga! Nagyon jó, hogy el nem mondtad.
38 5| gondolatja támadt, hogy az élet nagyon szép.~Megmenekülni! Éppen
39 6| megszorítva a költő kezét.~– Úgy nagyon értéktelen tárgyak rablására
40 6| arcképe előtt megállva, azon nagyon sokáig elmerengett.~ ~
41 6| kívánkozik el hazulról. Judit nagyon alkalmasnak találta az időt
42 6| bizonyos céljuk van, de az nagyon sietős, nemsokára ugyanazon
43 6| történetének első napja.~Akiknek nagyon jó emlékezetük van, még
44 6| tizenötödike volt. Valószínűleg nagyon régen el van az már feledve.~
45 6| napon két nevet emlegetett nagyon a közönség: Pusztafi és
46 6| bántsátok őt!”~Óh, milyen nagyon meg fog bukni! – Már elsőt
47 7| szállást?~– Tudod, ez neked nagyon szűk, és a második emeleten
48 7| a második emeleten van; nagyon is egyszerű; te már előkelő
49 7| Béla már nincs honn, vagy nagyon korán kelt, azt gondolta,
50 8| mert érdemes azt megnézni nagyon. Látja, hogy összetalálkozik
51 8| Hallottam, hogy lármáztak nagyon. Mi baja volt azzal a harkály
52 8| közlegénynek ex propriis, az már nagyon sok.~– Ha az isten azt mérte
53 9| hol laktak? Bizony azoknak nagyon erős okuk volt a négy víz
54 9| esni; ilyen futócsillag nagyon sok esett be a tetőtlen
55 9| földről érkezett jövevény nagyon céltalanul tenné, ha valami
56 9| jó öreg asszonyság ebben nagyon megnyugodott.~Pár hét múlva
57 9| csodadolgait.~Lávayné is nagyon kérte Szerafint, hogy csak
58 9| napfényen várta visszatértüket.~Nagyon is hamar visszajöttek, mintha
59 9| öcsémuramék arcain, kikből nagyon rossz komédiás lett volna.
60 9| mindenki kacagni kezdett. Ez nagyon határos a komikummal. Egy
61 9| parancsnok azt mondta neki, hogy nagyon jó volna, ha rögtön, még
62 10| életmódot követte, mely nagyon kevés zajjal, annál több
63 10| változatossággal jár, amit nagyon bőkezűleg szoktak jutalmazni,
64 10| akkori pusztulás idejében, az nagyon kevés vigasztalót tartalmazott
65 10| nem lehetetlen, hogy ha nagyon szorították, hátrahagyta
66 10| mondott egy fiatalember nagyon dobogó szívvel elragadó
67 10| személy szerint természetesen nagyon ismerhették egymást, anélkül,
68 10| levenni.~A szürke hályogot nagyon sokszor kellett műtőzni.~
69 10| azt.~– Ugyan kérlek igen nagyon. Egy igen jó szolgálatot
70 10| a kopogó szellemek akkor nagyon divatozó expedienséhez is
71 10| kulcsára akadni: a dolog pedig nagyon egyszerű.~Az ábécé betűi
72 10| átellenben feküsznek. A helység nagyon jó ellenőrség alatt állt.~
73 10| mellé.~A vámbiztos szemeinek nagyon kezdett megtetszeni ez a
74 10| Hanem a vacsorálni valóval nagyon szűken voltak. Korábban
75 10| A korcsmáros látva, hogy nagyon köztudomású kezd lenni a
76 11| bizonyosan azt felelte rá: nagyon jó.~Ez volt a felmentő sereg
77 11| a zörgettyűt az ajtón, s nagyon erősen megkocogtatta vele
78 11| szomorúbban.~– Igen, igen. Nagyon megzavarta az a nagy szerencsétlenség.
79 11| szerencsétlenség. Lelkére vette nagyon. Még mindig úgy fél, úgy
80 11| hajigálja. Szegény mama.~Ezen a nagyon nevetni való állapoton könnyezni
81 11| enyelgés, tréfálózás napjai nagyon régen elmúltak. Nekem ez
82 11| kivívott, és azt hitték, hogy nagyon szeretik egymást, pedig
83 12| eltűnt férje után? Óh, mi nagyon, nagyon szerettük egymást.~–
84 12| férje után? Óh, mi nagyon, nagyon szerettük egymást.~– Találkozni
85 12| csúfot… A kardcsapás nem fájt nagyon, de a harapás, a gúnyolás
86 12| Megvan-e még kardod? Az nagyon jó… Hajamból egy fürtöt
87 13| szólongatni, mert a nyerges úgyis nagyon serény; aztán az ostorral
88 13| gazdája hajtani a lovakat. Nagyon csóválta a fejét, s odább
89 14| tanulmány hideg tárgya, egy nagyon régen hallgató ember, de
90 14| elszomorodva az orvos.~– Nagyon messze. És én nem is engedhetném,
91 14| Csúnya ám most odahaza nagyon. Minden le van égve: nekem
92 14| leányzó értette már azt nagyon, látszott, hogy szegény
93 14| asszonyoddal, he? Búsul-e szegény nagyon?~– Hallja kigyelmed, csak
94 14| Kapor uram, s tetszett neki nagyon, hogy a leány olyan igazi
95 14| Böske! Hanem szó ami szó, nagyon megszépültél te, amióta
96 14| kedves barátom, az engem nagyon megvigasztal.~Kapor uramnak
97 14| felhúzásával intett, hogy nagyon jól van, minden jól van,
98 15| hátha nem kell? hátha nem nagyon kell? hátha csak kellene?
99 15| Dunába”, azt mondja egy nagyon régi példabeszéd. A muszáj
100 15| szánva, akkor ez az idő nagyon jó hozzá. A záportul nem
101 15| hangosan felkacagott; az pedig nagyon nehéz nőnek úgy kacagni,
102 15| magát nevettében.~– Pompás! Nagyon pompás! Még azt mondja,
103 15| volna nézni a tisztre, s az nagyon jól történt így.~András
104 15| hanem azok közül egyet nagyon jól ismert, és az is nagyon
105 15| nagyon jól ismert, és az is nagyon jól ismerte mind őt, mind
106 15| nem volt készen. Pedig az nagyon természetes volt, hogy Kolbay
107 15| e kegyetlen gondolatáért nagyon meg kelle Juditnak egykor
108 15| emlegetni.~Asszony volt! Nagyon, nagyon – egészen asszony.~ ~
109 15| emlegetni.~Asszony volt! Nagyon, nagyon – egészen asszony.~ ~
110 16| végére is. Sietni kelle nagyon, hogy Bélát minél elébb
111 16| szóval. Helyeselte magában nagyon. Ez bizony más embernek
112 16| Pedig nem jó semminek olyan nagyon örülni.~Lám az elmúlt év
113 17| volna neki, ha megcsípik?~– Nagyon kereskednek utána.~– Tehát
114 17| megillanás óta, még nem lehet nagyon messze.~– Talán futás közben
115 17| magyarázzák meg azok, akik valaha nagyon szerettek.~Judit a halálos
116 18| óhajtását később megbánhatta nagyon.)~A világ új fordultával
117 18| szép asszony szenvedett. Nagyon szenvedett. Mikor senki
118 18| Mikor senki sem láthatta, nagyon sokat sírt, s voltak pillanatai,
119 18| kalapot előttük. Kisvárosban nagyon megsüvegelik, aki kocsiban
120 18| után, s ezek az emberek ott nagyon jól hallják, mikor a fejük
121 18| napfényes délután ismét nagyon jó kedve volt a két asszonyságnak.~
122 19| reszkettek, mintha láz gyötörné, nagyon sok fájdalomtól megkímélte
123 19| magasult fel képzelete előtt, nagyon sok rossz álomtól megszabadult
124 19| Nem mintha abban valami nagyon gyönyörködött volna, hanem
125 19| vártatás Hubertre nézve nagyon okosan történt, azt a következmény
126 20| méltó munka az.~– Tudom, nagyon jól tudom. Az „őrnagy” haragudni
127 20| készpénzül behajtása maradt nagyon problematikus kilátásban.~
128 20| birtokára gondolt, mindig nagyon kedvetlen hangulatba hozta
129 20| örvendetesen meglepetve.~– Ah! Ez nagyon derék; mintha csak kívánságra
130 21| szerint.~Aminthogy Fertőy nagyon is gyakran ellátogatott
131 21| érzi az ember magát. Az nagyon nagy úr, aki azt tudja magáról,
132 21| elhinni, egy kertésznek nagyon sok „lateint” kell tudnia.
133 22| ki magát.~Ha pedig aztán nagyon elterjedt a híre egy vidéken,
134 22| észrevették, hogy Judit jó idő óta nagyon szórakozott; magyarázgatták,
135 23| világ azt hiszi, miszerint ő nagyon felelősség nélkül kezel
136 23| légkörébe emelkedjék. És Fertőy nagyon jól tudja, hogy mindez csak
137 24| leülni kérem.~– Óh, köszönöm. Nagyon örülök rajta, hogy óhajtásaink
138 24| ekként találkoznak. Magam is nagyon sürgetősnek találom az időt.~–
139 24| legyen.~De mármost Fertőy nagyon is nevetett.~– Nem a lelkiismeretről
140 24| Lávayn?~– Óh, nem. Nekem az nagyon tetszik, hogy ők ennyire
141 24| egymást. Annálfogva önt nagyon kérem, hogy titkomat el
142 24| fog arra állani. Bárzsing nagyon csóválta a fejét.~– Higgye
143 25| esztendőben lát egyszer; akkor nagyon örülnek egymásnak, hogy
144 25| annyit megértett, hogy valami nagyon jó ennivalóról van szó,
145 25| szoktam ilyenkor elkerülni. Nagyon örülök, hogy kedves asszonynénémet
146 25| kihúzott belőle. Köszönöm uram, nagyon köszönöm. Sohasem szerettem
147 25| szerencsétlenség!~– Én pedig nagyon köszönöm, hogy elhítt. Nagyon
148 25| nagyon köszönöm, hogy elhítt. Nagyon örülök rajta. Sohasem fogom
149 25| Igazán? – kérdezé az öregúr, nagyon felindulva azon a gondolaton,
150 25| hogy maga odamenne? Hisz az nagyon könnyű.~– Megteszi, édes
151 25| asszonyom.~– Nem lehet. Nagyon bizonyos az.~– Emlékezik-e
152 26| pincében keresték.~Óh, a nők nagyon erősek a félteni tudásban!~
153 26| kíséretében, nem reszketett nagyon a találkozástól, meg levén
154 26| remegett.~Az öregasszony nagyon megszánta őt, midőn így
155 26| rossz szándékkal önhöz. Én nagyon jól tudom, hogy „ilyen állapotban”
156 27| pincében keresték.~Óh, a nők nagyon erősek a félteni tudásban!~
157 27| kíséretében, nem reszketett nagyon a találkozástól, meg levén
158 27| remegett.~Az öregasszony nagyon megszánta őt, midőn így
159 27| rossz szándékkal önhöz. Én nagyon jól tudom, hogy „ilyen állapotban”
160 28| becsületedet védelmezte, s azt nagyon jól tevé.~Azzal Fertőyhez
161 28| tisztelt uram, ha olyan nagyon érdekli magát családunk
162 28| ügyeiért, tudja meg, hogy Béla nagyon jól ki van mentve minden
163 28| jövendölés teljesedik bé. És az nagyon jól van.~Judit fölemelé
164 28| udvariassággal viszonza:~– Valóban, nagyon óhajtottam önnel találkozni.~–
165 28| nemigen törődtem.~– Pedig az nagyon közel érintkezett önnel
166 28| azt bizonyítani?~Bélának nagyon sokszor kellett arra gondolnia,
167 28| állapotban a nők fogékonysága nagyon egészségrontó.~A felülkerült
168 28| miről lehet szó?” Óh, én nagyon jól tudom, minő viszony
169 28| ahogy tudja. Lássa, én azt nagyon jól tudom, hogy vannak esetek,
170 28| már a feladásokkal. Én azt nagyon jól tudtam, hogy ön ok nélkül
171 28| Ez rám mint férjre nézve, nagyon megnyugtató volt.~– Azért
172 28| volt az; mi nem jártunk nagyon utána soha. Tehette ön azzal,
173 28| élelmes ember. Mondhatom, nagyon ügyes ember. Ez most nem
174 29| azt meg is bámulják érte nagyon, aztán az is csak leteszi,
175 29| Természetesen arra sem emlékezik már nagyon sok ember, hogy miért hítták
176 29| félrevonultak odúikba, otthon ülnek, nagyon válogatják a magukhoz hasonlókat,
177 29| divatunknak. Lágy emberek vagyunk. Nagyon jó emberek vagyunk. Szeretjük
178 29| viszonza Béla keserűen –, te nagyon jól ismersz, én az az ember
179 29| az az ember vagyok, aki nagyon könnyen barátkozom.~– Azt
180 29| barátkozom.~– Azt nem mondtam; de nagyon könnyen megbocsátasz.~–
181 29| tisztelt uram, ön még mindig nagyon költőileg fogja fel ezt
182 29| ezt vártam öntől; valóban nagyon csalatkoztam volna önnek
183 29| becsületes ember.~Bárzsing nagyon vonogatta a vállát.~– Az
184 29| kacagva mondá:~– Hisz ez nagyon jó, ez nagyon pompás. Ha „
185 29| Hisz ez nagyon jó, ez nagyon pompás. Ha „Neuburg”, akkor
186 29| s ha tudta, hogy valami nagyon várt kedves levél van a
187 29| kérdé Judit elbámulva.~– Óh, nagyon jól ismerem a tekintetes
188 29| Komáromból? Óh, ez írást nagyon jól ismerem.~A serény postakihordó
189 29| szükség lehet rá valaha.~Béla nagyon jól tudta e rejtély alapját;
190 30| csak a férfiak tudják.~Azt nagyon jól tudta, hogy férjét teljes
191 30| világon.~A herceg tudta azt nagyon jól, hogy ezen valaki nem
192 30| Bélától.~– Te ismered?~– Nagyon jól. Igen furcsa gyerek
193 30| engemet az ő házához köt, nagyon sokszor megtisztel azzal,
194 30| Hanem – ez a magyarázat nagyon jó volt arra, hogy a valódit
195 30| hogy a tagosztályi ügyek nagyon megnehezültek a jószágain,
196 30| becsülik valamire!~Fertőy nagyon meg volt elégedve magával,
197 30| senkit sem gyűlölt olyan nagyon közte, mint magát ezt az
198 30| de azok nem ismertek őrá; nagyon megváltozott. Csak a vén
199 30| mintha szédelegne valamitől.~Nagyon is nő volt, hogy egy gondolat
200 30| hihetem, mert az nekem vagy nagyon kevés, vagy nagyon sok.
201 30| vagy nagyon kevés, vagy nagyon sok. Ön játszik velem, éppen
202 30| erős. Ezt az ismeretét ön nagyon jól fel tudja használni.
203 30| igaz. Ez a felelet nekem nagyon tetszik. Még ilyen jól nekem
204 30| meg annak híják; egy-egy nagyon vérben forgó szemű bús hazafi
205 30| magad fogsz lenni az éjjel.~Nagyon kacagtak rajta. Hogy a kacagás
206 31| porhüvelyeiket; ellenben nagyon is kedvelői a gyors haladásnak,
207 31| rá, mert a vörhenyhimlő nagyon grasszál a városban. Itt
208 31| még az öreg asszonyság? Én nagyon szeretem őt, mert olyan
209 31| Az öreg asszonyság pedig nagyon szkeptikus volt erre a mai
210 31| szeráfokkal társalog. Ez nagyon mulatságos válasz. Azt kellene
211 31| gondolok. Ez az asszony nagyon jól érti azt, amiről játszani
212 31| az asszony és a Szerafin! Nagyon jól ismerem, hogy kicsoda!
213 32| búsulnak faluikon, s akkor már nagyon nagy bajuk lehet, mikor
214 32| boltja lesz már.”~Ez persze nagyon jól van így, hanem a vén
215 32| megszokni azt a Pestet?~Kolbay nagyon nélkülözte azt, hogy déltájon
216 32| odamarad azon a Pesten. Nagyon megszerethette az ottlakást.~
217 32| kedvesét?~– Van.~– Óh, az nagyon rossz-szívű, nagyon ravasz
218 32| az nagyon rossz-szívű, nagyon ravasz és cselszövő asszony
219 32| asszony lehet.~– Úgy van. Nagyon rossz-szívű és ravasz. Fertőyné
220 32| számadás lesz!”~Szerafin nagyon meg lehetett lepve, midőn
221 32| feszes volt, nem lehetett nagyon feltűnő; ez őneki már típusa
222 32| Kedves Szerafin, azt kegyed nagyon jól tudja, hogy én milyen
223 32| eltakarja.~– Bátyám. Ön nagyon kegyetlen hozzám.~– Dobasson
224 32| azt majd megmondom én. Nagyon sajnálom, hogy azt meg kell
225 33| voltál – felelt rá anyja.~– Nagyon el voltam merülve a munkában.~–
226 33| nem dolgoztam semmit. Ott nagyon rövid a végválasz, azt majd
227 33| s mint többször mondám, nagyon szeretném, ha e pör elébb
228 33| jönni bizonyosan. No ez nagyon derék lesz.~Azzal még meg
229 33| behelyezendő.~Fertőy mindemellett nagyon törődöttnek látszott ma.
230 33| tartja ez okmányt hamisnak.~– Nagyon egyszerű a bizonyíték. A
231 33| végigvárni. E szokásnak nagyon ésszerű oka van. A merített
232 33| nekünk sem szólt semmit; nagyon helyesen tette; mi asszonyok
233 33| együtt meggyalázva. Azt nagyon jól tetted Béla, hogy Szerafint
234 34| szabadalom.”~Hajh bizony nagyon igaza volt Bélának, mikor
235 34| az útját álló férfinak.~Nagyon elhanyagolt külsejű alak
236 34| Látod, én rád ismertem.~– Nagyon megváltoztál.~– Meghíztam,
237 34| ugye? Hja, a szegény rabok nagyon jól élnek.~– Nem, de megőszültél.~–
238 34| kéjutazáson. Mondd ki igazán: nagyon rezes lett a pofám, amióta
239 34| magukra lesznek.~És azt nagyon jól tette, hogy karjára
240 34| nemes kedélyű férfi lábai nagyon bizonytalanok voltak annak
241 34| utca igen szép ugyan, de nagyon szűk.~Béla szomorodva nézett
242 34| hadsereg.~– Fiúcska?~– Az, de nagyon fiatal még.~– No, annak
243 34| kiveresedtek bele; amiket aztán egy nagyon tarka selyemzsebkendővel
244 34| embert csinál. Szükséges ez nagyon. Mert hogyha csak egy óranegyedre
245 34| kacagása, mintha valami nagyon beteg ember köhögne egész
246 34| mint én!”~– Igen, nőm téged nagyon sokszor emleget. Hiszen
247 34| folytasd.~– Dehogy folytatom. Nagyon szép az élet. A világ tökéletes.
248 34| asszonynak. Az egyik izenete nagyon rövid, mindössze ennyiből
249 34| visszahajigálom.~Bélára nagyon tréfásan hatott Pusztafinak
250 34| mennydörögj, öreg, olyan nagyon. Észem ágában sincs nekem,
251 35| foglalni.~Most már Vencel nagyon nyájas és forgolódó kezdett
252 Ut| erőmmel támogatni.~A kormányzó nagyon csóválta a fejét: „a hazára
253 Ut| Hallja, barátom, maga nagyon ravasz ember. Hát csak írjon
254 Ut| közöltem azt barátaimmal; nagyon tetszett nekik. Szerző beleegyezésével
|