Fejezet
1 1| hintók után, azokon is volt mit tanulmányozni. Az egyik
2 1| akitől társai azt kérdik, mit csinálnak odabenn.~Most
3 1| Most ugyan azt kérdik: mit nevetnek? de kérdhetnék
4 1| de kérdhetnék máskor azt: mit suttognak? mit sóhajtanak?
5 1| máskor azt: mit suttognak? mit sóhajtanak? mit sírnak?
6 1| suttognak? mit sóhajtanak? mit sírnak? mit pörölnek? s
7 1| sóhajtanak? mit sírnak? mit pörölnek? s ugyan már minek
8 1| minthogy ön nem találja ki, mit vétett, én megmondom. Az
9 1| tevé, amiről tudja ön, hogy mit szoktak jelezni. Ezt nemcsak
10 1| háznál. Szegény Juditnak volt mit hallgatni tőle. „Egy ilyen
11 1| megérkezte előtt.~– És Judit? Mit szólt ő?~– Ő hallgatott.~–
12 1| Szerafin, ön maga sem tudja, mit mond!~– Hogy rútul rágalmazok
13 1| kérdést kockáztatá hozzá:~– Mit hisz nagysád, melyik lesz
14 2| belőle. Azt már tudod, hogy mit mondott Batthyány Lajos
15 2| csak nem mondtad neki?~– De mit vágsz a szavamba? Persze,
16 2| adják, elveszed erővel.~– Mit gondolsz? – kiálta fellázadt
17 2| fellázadt kedéllyel Béla.~– Mit gondolok? – szólt hangosan
18 2| sebhellyen homlokán jön haza, mit párbajban kapott, s még
19 2| amekkora minket megillet.~– Mit, szerencse? – pattant fel
20 2| mindig azt beszélem fiamnak. Mit keresed te ezeknek a barátságát?
21 2| te ezeknek a barátságát? Mit jársz utánuk? Mint epeszted
22 2| Vörösmarty már olvasta.~– S mit mondott rájuk?~– A vígjátékra
23 2| provokatőr” cselvetése: vajon mit fog rá felelni, hogy magát
24 2| dolgokról, barátja az erénynek; mit csinált ön a levelemmel,
25 2| ügyében; hát ön az enyimben mit tett.~– Ezer milliom bocsánatot
26 3| Bárzsing úr zavarba jött. Mit csinál ilyenkor a „jó társasághoz
27 3| az ember az előszobában.~Mit csináljon ekkor? Várjon-e
28 3| úrbér’-nek! Tudod-e, hogy ez mit jelent? Ez revolúció! S
29 3| lenyakazzák! – Már most mit csináljon az atyád? Ha opponál
30 3| Balázs a hintóbul!’ „~„…mit mondasz? Hogy hát akkor
31 3| hallatszott az előszobába, hogy mit tegyen holnap a fejére,
32 3| kitagadom; hogy pedig e részben mit jelentsen e szó: »kinyilatkoztatott
33 3| most ismét megkapott, hogy mit végeztem már; én át is adtam
34 3| Hát kegyed szép húgocskám, mit fog holnap beszélni a nádor
35 4| állítani a tribünt; de te mit fogsz addig csinálni?~–
36 6| mik lelkével ellenkeznek. Mit csinál ilyenkor? Tűr és
37 7| mondják rá: „szeretője”.~Mit tegyen? Kihez meneküljön?~
38 7| figyelmeztetné arra, hogy a világ mit beszél felőlük, hogy azt
39 7| Ma indulni kell. A néven, mit neked adtam, nem szabad
40 8| könnyeiben.~„Teremtő úr isten! Mit hoz a te haragod még a mi
41 8| csak akkor vette észre, mit kapott e várban mikor már
42 8| tisztán megvesz az ember! Mit használ minden haditudomány,
43 8| használ minden haditudomány, mit használ minden hősi bátorság,
44 8| Tréfálni akar velem, vagy mit? Elfelejtkezett a tartozott
45 8| szítta.~– Az úri ismerősök mit csinálnak?~– Hát sírnak
46 8| Már most tehát nincs mit tennünk, mint a végrendelet
47 9| csoport sárból rakott putri. Mit? Putri? Palota! Aki ilyenhez
48 9| szaladt már be, akkor volt mit hallani Szerafinnek zongorahangjegyekről,
49 9| van értesítve.~– De hát mit hallottak Béláról? Mondják
50 9| és nem tudott hirtelen mit felelni.~– Nos; szóljanak;
51 9| felelni.~– Nos; szóljanak; mit beszélt az az ember fiamról?~
52 9| beszélte felőle, hogy áruló.~Mit? Áruló? Ez is divat volt
53 9| öcsémuram meghökkent.~– Mit akar vele asszonynéném?~–
54 9| akar vele asszonynéném?~– Mit, mit? – rebegé az öreg asszonyság,
55 9| vele asszonynéném?~– Mit, mit? – rebegé az öreg asszonyság,
56 9| zöld merinó köpönyegét. – Mit akarok vele? Hogy mit akarok
57 9| Mit akarok vele? Hogy mit akarok vele ugyé? – mondogatá
58 9| őr útját állta.~– Ki az? Mit akar?~– Asszony vagyok,
59 9| tudta velük megértetni, hogy mit akar.~Ott azután leült a
60 9| bámulva kérdezé az agg nőtől: mit akar, és hogyan került ide?~–
61 9| hűsége megdönthetetlen.~– Mit kíván ön nekem mondani,
62 9| megtörténni.~– De minek? Mit akar tehát kegyed?~– Mit?
63 9| Mit akar tehát kegyed?~– Mit? Elégtételt akarok! Elégtételt,
64 9| asszonyságot?~– N… nemigen ismerem. Mit akar ez az asszonyság?~Lávayné
65 9| Majd én mondani fogom, hogy mit írjon! – szólt Lávayné,
66 10| vitte.~Hová lett azután, mit tett az iratokkal, arról
67 10| helyeket járt be azalatt, mit végzett, mi dolga volt,
68 10| és hozzátartozóikkal.~– Mit tud, citoyen, a közvélemény
69 11| megszólalt: „No, ki az? mit akar itt?”~– Én vagyok itt,
70 11| le is ülhetünk. Halljuk, mit tehetek én a legszebb Szerafinnak.
71 11| kiálta fel Szerafin –, mit akart ezzel mondani? Mondja
72 13| azt. Tudtam jól, hogy te mit fogsz tenni, ha a végpontra
73 13| bocsátom azt többé.~– De hát mit akarsz? Lehetséges-e élni
74 13| felesége.~– Nem tudom én. Mit bánom én. Minek mennék én
75 14| gondolkozni, hogy vajon mit csinálhatnak ilyenkor a
76 14| Rettegek, ha rá gondolok; de mit ér rettegni, mikor segíteni
77 14| Akkor tudja ön meg, hogy mit akarok. E percben mindennek
78 14| hogy egy mentő deszkát, mit a hajótöréstől megkapott,
79 14| szóljon hát kegyed, hogy mit cselekedjem én? – szólt
80 14| homlokomon.~– Az istenért! Mit kíván kegyed tőlem?~– Azt,
81 14| másik a letéphetlen koszorú, mit a művészet font homlokára.~
82 15| ha meglát is a silbak, mit tehet velünk. Arra pedig,
83 15| csónakot, s rájuk kiáltott. Mit? Talán azt, hogy álljanak
84 15| roskadozni érzé térdeit.~Mit feleljen? Ha huszonegyet
85 15| megsemmisítené azt? – Mit tegyen? – Oh, mit tegyen?~
86 15| azt? – Mit tegyen? – Oh, mit tegyen?~Kétségeiben alá
87 16| kik osztották a vészt, mit jelenléte házukra hozott.
88 16| hogy fel nem fordultunk.~– Mit fogunk most csinálni?~–
89 16| tábla, meg a szalmacsutak mit jelentenek, le kellene roskadnia
90 17| soha… Nem fogja megtudni, mit tettem érte… Meg fog halni
91 17| volt, nem értett hozzá. Mit törődnek ezek azzal, hiszen
92 17| nekik fáj.~– De az istenért! Mit akarsz itt most?~– Mit akarok?
93 17| Mit akarsz itt most?~– Mit akarok? Meg akarom gátolni,
94 17| gátolni, hogy őt eltemessék. Mit bánom én, akármi történik
95 17| Nézzed! Nem látod?~– Mit?~– Mit? Azt a verítékgyöngyöt
96 17| Nézzed! Nem látod?~– Mit?~– Mit? Azt a verítékgyöngyöt homlokán.~
97 17| megcsókolta annak ajkát.~– Mit cselekszel? – Ne kísérts
98 18| tudom, hanem csak Varsóig.~– Mit tesz az a „csak”?~– Azt
99 18| ott foglyok vannak.~– S mit használ az nekik?~– Hát
100 19| volt csak a kérdés, hogy mit válogassanak ki. A megkezdett
101 20| Nem tudom, nem tudom! Mit tudom! Talán fél napra,
102 20| került egyszer.~– Hát most mit akar vele, őrnagy úr?~–
103 20| már fogadom.~– S hát aztán mit csinál vele, őrnagy úr?~–
104 20| csinál vele, őrnagy úr?~– Mit csinálok? Mith cshinálokh!
105 20| No majd meglássuk, hogy mit hoz vissza ebből a hajtásból
106 20| felszaggattak, s meggondolja, mit tesz az: rázós parasztszekéren
107 20| földeire mentek ki együtt.~– Mit csinálnak ott?~– Megkövetem:
108 20| van.~Kolbay visszahökkent. Mit örül ez annak, hogy én itt
109 20| sodrából, hogy nem tudott rá mit felelni.~– Igen, igen –
110 20| elővegyelek, hol jártál, mit tettél ezelőtt egy esztendővel.
111 21| elnézegette azt az embert, hogy mit dolgozik, s kérdezgeté tőle,
112 21| Adja ön nekem ezt a kést.~– Mit érdekli önt, asszonyom,
113 22| hajtói elől eltakarta.~De mit vihar, mit üldözők neki!
114 22| eltakarta.~De mit vihar, mit üldözők neki! mit a kifáradt
115 22| vihar, mit üldözők neki! mit a kifáradt test aléltsága
116 22| végigrobog, úgy tud haragudni: mit háborgatja a „nézők” figyelmét
117 22| átalakulást.~Béla mohón leste, mit beszélnek az előadásról?~–
118 23| szalmás viskóba.~Nem volt mit ennünk, csak fekete kenyér.
119 23| csodálatosan nevetni. Azt kérdezte ,Mit főztél nekem?’~Én lábaihoz
120 23| fordulva, nem láthatta, mit cselekszem. Dühös voltam
121 23| rám kiáltott. Nem értettem mit mond, s menekülni akartam
122 23| cár intett, hogy szóljak, mit akarok.~És én akkor kétségbeesve
123 23| ott álltam, és nem tudtam mit mondani. Akartam szólni
124 23| csendesebben aludt tovább.~Vajon mit fog erről az álomról írni
125 24| megboldogultnak tartozunk, ki azt, mit ember holta után végre nem
126 24| rejtekhelyét elárulnám, mit nyernék vele? Meglehet,
127 25| az uzsonnához használt.~– Mit beszél az úr?~– Tehát nem
128 25| Akkor nem tudom még, hogy mit teszek. Talán megbolondulok
129 25| nem is akarom hallani, mit mesélhetett önnek valaki;
130 26| rábírjam arra, hogy a nevet, mit fiam által kapott, letegye,
131 26| utasítani fog, hogy mindketten mit tegyünk, hogy kölcsönösen
132 26| semmire, s nem tudnék vele mit csinálni. Juditnak egy pillantása
133 26| Erről jó lesz elszokni. Mit akar tehát? Mint mondtam,
134 26| elé való! Asszonymunka! Mit vet az a latba? Kegyed visszautasítja,
135 26| kérdésre lehetetlen volt mit felelni.~– Azt nem mondhatom
136 26| szóval az ajtó felé rohant.~– Mit akar ön? – kiálta Judit,
137 26| karját kétségbeesetten.~– Mit akarok? Be akarok törni
138 27| rábírjam arra, hogy a nevet, mit fiam által kapott, letegye,
139 27| utasítani fog, hogy mindketten mit tegyünk, hogy kölcsönösen
140 27| semmire, s nem tudnék vele mit csinálni. Juditnak egy pillantása
141 27| Erről jó lesz elszokni. Mit akar tehát? Mint mondtam,
142 27| elé való! Asszonymunka! Mit vet az a latba? Kegyed visszautasítja,
143 27| kérdésre lehetetlen volt mit felelni.~– Azt nem mondhatom
144 27| szóval az ajtó felé rohant.~– Mit akar ön? – kiálta Judit,
145 27| karját kétségbeesetten.~– Mit akarok? Be akarok törni
146 28| erre csakugyan nem tudott mit felelni.~– Az asszony levelezett
147 28| csináljon abból, amit szégyenl. Mit tehettem én ön ellen? –
148 28| egyharmadát. Nos, rokon, mit szól ön ehhez?~Béla igen
149 29| férfinak, aki Pusztafi volt. Mit gondolsz, ha ő most élne,
150 29| Mondja ön uram szaporán, mit akar velem.~– Ama bizonyos
151 29| gyári vízjegyét.~– Nos, mit tegyünk tehát? – kérdezé
152 29| tudja ön magának magyarázni, mit tesz hasonló esetben a becsületes
153 29| melyet megnyerünk.~– No és mit nyertetek? – kérdé az öreg
154 30| furcsa gyerek az.~– Hát tudod mit? Ne hozd neki elő ezt a
155 30| kapnék az ilyen alkalom után. Mit gondolsz? Egy ilyen állás
156 30| jogigazgatásával kínáltatott meg; mit szólsz hozzá.~Judit gondolatokba
157 30| feltámadt szívében valami emlék: mit csinálnak a régi ismerősök,
158 30| a legokosabb beszéd. De mit keres ön itt? Tán eszébe
159 30| hullani.~– Tudja ön, hogy én mit gondolok most?~– Tudom.~–
160 30| Tudom.~– Ön tudja? Nos, mit?~– Azt gondolja kegyed,
161 30| hogy ön meg ne látná azt. Mit akar ön velem tenni?~– Azt,
162 30| De hát a felvonásközökben mit csinálnak? Ez ám az élet!
163 30| legyünk per tu. Van is mit válogatnunk a címekben mai
164 30| hidegen; megint kérdezte: mit akar neki mondani; akkor
165 31| Ha a földön már nem volt mit tanulni, áttértünk a földöntúli
166 31| optat, cito credit”: ki mit óhajt, könnyen hiszi.~Hát
167 31| egymást. Hát hogy vannak? Mit csinál a kicsike? Jönnek-e
168 31| valamelyikkel.~– Nos, hát mit kérdezzünk tőle? Akarják
169 31| Kérdezzen tőle valamit.~– Mit kérdezzek? Hát mondja meg,
170 31| Ezalatt elkészült a kávé, mit jó gazdasszony tiszta, átlátszó
171 31| Én látom, és tudom, hogy mit hiszek.~– Mit?~– A jövendőmondó
172 31| tudom, hogy mit hiszek.~– Mit?~– A jövendőmondó lelkeket
173 31| korán születtem.~– Tehát mit gondol felőle, édesanyám?~–
174 31| édesanyám?~– Megmondom, hogy mit gondolok. Ez az asszony
175 31| hihetem. Hiszen én tudom, hogy mit oltottam a fába! Az nem
176 32| nekem. No, de elengedem. Hát mit mondtam, ugye? Hát nem volt-e
177 32| gondolja meg másodszor is, hogy mit mond. Azt az asszonyt már
178 32| mint amilyennek hiszik.~– Mit akar ön tenni?~– Holnap
179 32| éjjel? Hát az éjjeli álmok mit szóltak hozzá?~Azok is ámították.~
180 32| fénynek veszi azt az árnyékot, mit egy hercegi korona vet rá;
181 33| megmondani, hova megy, mit fog csinálni, mikorra jön
182 33| bizalmas közelségben.~…Ejh, mit? Mi köze ahhoz a prókátornak?~–
183 33| Béla nem kérdezte tőle, mit nevet, kiválogatta számára
184 33| Boldogtalan asszony, mit tett ön? – szólt Béla kezét
185 33| Hallgatott, nem beszélte ki, mit akar; nekünk sem szólt semmit;
186 33| Judit pedig kitalálta, hogy mit jelent az a ránc a homlokon.~–
187 34| búcsúzástalan.~Ha látnál most, vajon mit mondanál? ~Rajtam most minden
188 34| lőpor feltalálása után. Mit csináljak én itt tiveletek?
189 34| aki el nem találta, hogy mit értettem azok alatt? Vagy
190 34| szükség választanod.~– Hát mit?~– Kinevettél, mikor azt
191 34| emlékezem, hogy a két férj mit izent annak az egy asszonynak.
192 34| zsarnok világ balítéletét? Hát mit vétett ez a nő? Azt, hogy
193 34| becstelen a világ előtt! Mit tett? Rabolt? Nem. Ajándékot
194 35| Hogyan fogok előtte megállni? Mit fogok neki felelni, ha azt
195 35| mindjárt megtalálnák.~– Mit szólna ön hozzá herceg,
196 35| neked többet is, vagy se.~– Mit tetszik akarni tőle?~– „
197 35| Sohase kérd biz azt, mit nyernél vele. Te sem ismernél
|