Fejezet
1 1| tekintetet igyekeznek adni. Ez Fertőy Boldizsár. – Nagyon híres
2 1| mozdulatot. Aznap délután ez a Fertőy, ki a nőnek unokatestvére,
3 1| társaság oszlófélben volt, Fertőy úr félszemüvegével rég fixírozva
4 1| szólt gonoszul hunyorítva Fertőy.~– Meg a harmadik – viszonzá
5 1| róla beszélnek, s amint Fertőy eltávozott, előfogta Blumnét.~–
6 1| vonított.~– Leghamarabb Fertőy maga.~Blumné kétszer is
7 2| Tessék csak megkérdezni Fertőy uramat, mikor a lelkem férjem
8 3| ülve találjuk Hargitay és Fertőy urakat, Bárzsing úr megérkeztekor,
9 3| írja rá a coramizálást.~Fertőy édeskés hangon szólt közbe.~–
10 3| szólt nyájas részvéttel Fertőy –, ha az egész úgyis csak
11 3| kedves sógoromat, Fertői Fertőy Boldizsárt helyezem be általános
12 3| végrendeletét tartalmazza, s azt Fertőy úrnak átadák, hogy a megye
13 3| semmit, és nem szólt semmibe.~Fertőy szeretett volna neki jókedvet
14 7| Judit mindkettőn megismerte Fertőy írását. Nagynénje levelét
15 7| férő gondolat. – És mégis – Fertőy fenyegetését bevárni nem
16 7| Ez a másik levél hatása. Fertőy nagynénjének is írt, s fenyegetéseivel
17 8| nyitnia.~Abban a szobában volt Fertőy.~– Ah, ön megérkezett? –
18 8| tudakozódék kíváncsian Fertőy.~– Óh…~– Oltásra természetesen
19 8| hozattam át magamat.~E szóra Fertőy nem mosolygott, a fogait
20 8| ezüstneműi helyett.~– Ah! – szólt Fertőy ismét mosolyogva. – Az az
21 8| Hargitay-ház is porrá égett.~Fertőy arcán a mosoly most már
22 8| kisasszony. Férjhez ment – szólt Fertőy kivonva zsebéből Judit levelét
23 8| barátja urát nagy nyugalommal Fertőy –, a végrendelet át van
24 8| tehát az ott el is égett!~Fertőy most már nem mosolygott.~
25 10| lehetetlenséggel határos feladat.~Fertőy maga nem mehetett a körülzárolt
26 10| vigasztalót tartalmazott Fertőy úrra nézve.~Rátalált ugyan
27 18| egészen mások. A többek között Fertőy is.~Fertőy ekkor nagy úr
28 18| többek között Fertőy is.~Fertőy ekkor nagy úr volt. Biz
29 18| sem örökítette a história.~Fertőy igen kedves ember lett a
30 18| feleselni.~Egy napon aztán Fertőy azzal a lesújtó hírrel lepte
31 18| fordulni, hisz Zeleji és Fertőy két pólus! Hanem az utcára
32 18| vitt ki hasonló érzelmeket; Fertőy és ifjú neje, ha végigkocsikáztak
33 18| megsüvegelik, aki kocsiban jár. Fertőy rossz kedvétől pedig jó
34 18| magát ellene.~– Óh, ha! Az Fertőy dolga, a feleségét férfiak
35 21| holdacskát.~A birtokba iktatásnál Fertőy volt a végrehajtó hatalom.~
36 21| senkit idejekorán. Hiszen Fertőy is mindig együtt járt nejével,
37 21| kényük-kedvük szerint.~Aminthogy Fertőy nagyon is gyakran ellátogatott
38 21| megtörtént, hogy a herceg és Fertőy elmentek vadászni, s olyankor
39 21| egyik én vagyok, a másik Fertőy… Ön Lávay Béla…~A megszólított
40 21| letörülve könnyeit. – Én láttam Fertőy arcát, midőn az sokáig önre
41 21| tréfa tökéletes.~A herceg és Fertőy tértek vissza a vadászatról,
42 21| és a parkon végighaladva Fertőy felismerte Szerafin hangját.
43 21| azokkal beszél, s ennélfogva Fertőy egészen vadászos enyelgésnek
44 21| A herceg elárulá, hogy Fertőy cselekedte.~– Szerencséje;
45 21| kérdezé fürkésző tekintettel Fertőy.~– Egy lélek sem – felelt
46 21| veszélyes tárgyba kezd.~Fertőy gúnyosan nevetett.~A herceg
47 21| Ah, az lehetetlen – mondá Fertőy –, talán csak mond, ami
48 21| kezdett sejteni. Ő tudta, hogy Fertőy semmilyen sem virágismerőnek.
49 21| az üvegházba.~Elöl ment Fertőy, utána Béla mint kertész,
50 21| növénynek a nevét, amit csak Fertőy meg akart tudni tőle; ki
51 21| lyukból.~– Igazán! – szólt Fertőy – kár neked öcsém Fritz,
52 21| rendszabályozott volna.~Most Fertőy oly közel állt Bélához,
53 21| szép virág volt az, melyet Fertőy jónak talált arra, hogy
54 21| ennek mi a neve? – kérdé Fertőy.~– Lótusz! Hát lótusz –
55 21| kötődék naiv enyelgés hangján Fertőy. – Tán nem hallottam hírét
56 21| felcsapja a sipkáját a fejére.~Fertőy démoni gúnymosollyal hajolt
57 21| bokrai között.~Szerencsére Fertőy maga, azalatt a tenger fenekén
58 22| tövissel, minőnek hegyét Fertőy Béla szívében törte, az
59 22| nemcsak én ismertem rá, hanem Fertőy is.”~Judit reszketve támaszkodott
60 22| sorokból felidézett vihar.~„Fertőy közbejötte megakadályozá
61 22| De tovább, tovább!~„Hogy Fertőy nyomozza megsértőjét, azt
62 23| leltek leereszkedésükért.~A Fertőy családnál sohasem feküsznek
63 23| Ezt maga a férj sem tudta.~Fertőy annyit tudott, hogy a világ
64 23| csakhogy azt nem bírta Fertőy soha kitudni, vajon melyik
65 23| művésznő volt az életben! Fertőy és a világi mendemonda vizslái
66 23| katangkórót fogva nyúl helyett.~Fertőy jól tudta azt az egyet,
67 23| Ezt senki sem hiszi, de Fertőy tudja. Éppen e kerülgetése
68 23| légkörébe emelkedjék. És Fertőy nagyon jól tudja, hogy mindez
69 23| mégis olyannemű volt, hogy Fertőy egy kicsit fázott tőle,
70 23| vezetett naplója van, azt Fertőy tudta.~Szerafin sohasem
71 23| állapotba hozták, akkor Fertőy egy éjjel, hitvesi részvéttel
72 23| Akkor aztán kinyitotta Fertőy a szekrénykét.~Kezében volt
73 23| fog-e ez tartani?…”~ ~Fertőy borzadva tette le neje naplóját.~
74 23| szeretőkről. Most már értette Fertőy, miért történt vele a minap
75 23| mert már azon valaki ül!”~Fertőy visszatette helyére a naplót,
76 23| aludt, nehéz álma volt.~Fertőy kitalálni hitte a lázbeteg
77 23| álomról írni naplójába?~Fertőy nem maradt ott tovább: csengetett
78 24| Több, mint vétek; mert hiba~Fertőy felhagyott azzal a tervével,
79 24| elküldött Bárzsing úrért Fertőy.~A hű tanítvány, ki most
80 24| lennünk, azon esetre, ha…~Fertőy nem talált kifejezést a
81 24| ismét szivart állítani elő.~Fertőy némán bólinta rá, de szavát
82 24| akit meg kell nyugtatni.~Fertőy a „bíró” szónál véletlen
83 24| vele egykor a túlvilágon?~Fertőy nem állhatta meg nevetés
84 24| emelkedettebb legyen.~De mármost Fertőy nagyon is nevetett.~– Nem
85 24| természetes örökösök által.~Fertőy mosolygott azon, hogy Bárzsing
86 24| tetszés szerinti üres papírra.~Fertőy elég jól tudta, hogy az
87 24| állítá Bárzsing. (Tudta azt Fertőy jól.) – Azután ami a szükséges
88 24| régen jól tudom – folytatá Fertőy –, de csak vártam azt, amit
89 24| kezdett már valamit érteni Fertőy nagylelkűségéből.~– Nekem
90 24| Higgye el ön nekem – monda Fertőy –, hogy amennyire gyűlölöm
91 24| gondosan lepecsételt csomagot Fertőy által küldve. A csomagban
92 24| a negyedik volt Fertőyé. Fertőy azt írta, hogy ő az ajánlott
93 24| úr látta, hányadán van. Fertőy minden ellenkezése dacára
94 24| csak egy dologtól aggódott Fertőy. S azt nem is késett barátjával
95 25| mindenki ráismer!~– Ah, Fertőy úr!~– Hát ezt mi szél hozta
96 25| érkező elé: – Ah, Herr von Fertőy, ezer esztendeje, hogy láttuk!
97 25| asszonynénémet is itt láthatom.~Fertőy látszott észrevenni az öreg
98 25| termettek; azt meg kell adni.~Fertőy elfogadta a kínált dinnyét,
99 25| ismerte a viszonyt Judit és Fertőy között, mely őket az apai
100 25| kínban majd megfulladt.~Fertőy úgy volt, mint mikor a pápaszemes
101 25| igaz barátom – szólt kezét Fertőy vállára téve Lávayné. –
102 25| számára, egész évre szóló.~Fertőy úr előzékenyebb volt a hadastyánnál,
103 26| gondolatra kitalálta, hogy Fertőy mi jóban töri a fejét. Sietett
104 26| és átöltözködött, azalatt Fertőy megelőzte, s vitte magával
105 26| mely némává tette.~– És Fertőy urat mért hozta kegyed magával?~
106 26| hogy nemcsak anyja, de Fertőy is itt van.~Az öreg asszonyság
107 26| engedje őt beszélni.~– Fertőy uramöcsémet (ezt a szót
108 26| azért híttam el magammal Fertőy urat; ő lesz olyan jó, hogy
109 26| egy pillantása e percben Fertőy arcára esett. E gúnyos tekintet
110 27| gondolatra kitalálta, hogy Fertőy mi jóban töri a fejét. Sietett
111 27| és átöltözködött, azalatt Fertőy megelőzte, s vitte magával
112 27| mely némává tette.~– És Fertőy urat mért hozta kegyed magával?~
113 27| hogy nemcsak anyja, de Fertőy is itt van.~Az öreg asszonyság
114 27| engedje őt beszélni.~– Fertőy uramöcsémet (ezt a szót
115 27| azért híttam el magammal Fertőy urat; ő lesz olyan jó, hogy
116 27| egy pillantása e percben Fertőy arcára esett. E gúnyos tekintet
117 28| erőszakával ragadta meg Fertőy kezét, ki a háta mögött
118 28| fogja tartani ezt! Adja-e?~Fertőy kárörvendő mosollyal nézett
119 28| sírt, zokogva szorongatá Fertőy kezét.~– Hiszen uram, ön
120 28| engem, asszonyom! – kiálta Fertőy türelmetlenül.~– Dehogy
121 28| kétségbeesetté.~A szegény agg nő Fertőy térdeihez csuklott le, s
122 28| arc tekinte egyszerre rá.~Fertőy el volt sápadva, a düh kővé
123 28| most mindjárt ítéletet.~Fertőy egyedül maradt Bélával.~
124 28| elhallgatta azt, ami közte és Fertőy közt Volozov herceg orangériájában
125 28| állítatni; íme itt vagyok.~Fertőy az első meglepetés után,
126 28| meg önt ennyire? – sietett Fertőy cukrozott fanyarsággal közbeszólni.~–
127 28| az a kertész én vagyok.~Fertőy gúnyosan mosolygott.~– Be
128 28| való szavakat.~– Tessék.~Fertőy tehát leült, tenyerével
129 28| Ekkor írta azután Fertőy Bárzsinghoz azt a bizonyos
130 29| beszélni.~– Tudok már mindent, Fertőy itt volt, elmondta; a végrendelet
131 29| feléért akarta neki átadni; – Fertőy egyharmadában akart velem
132 29| igenis. Mind jól tudom. Fertőy gondolta magában, hogy kétharmad
133 29| Pedig igen világos. Amíg Fertőy tétovázik, hogy átvegye
134 29| akkor ennek bizony vége; Fertőy lesz az általános örökös;
135 29| az mind, amit hol te, hol Fertőy a fülembe danoltok, arról
136 29| annak, aki többet ád érte.~– Fertőy egyharmadot ígért. És ön?~–
137 30| értem az egész rejtélyt. Fertőy arról beszélt az akvárium
138 30| ötleted jött most: az én Fertőy barátom, azon rendületlen
139 30| jogigazgatómnak, s jövőre Fertőy barátomat a legártatlanabb
140 30| hagyd ott.”~ ~Mikor Fertőy megtudta, hogy a herceg
141 30| erényt is becsülik valamire!~Fertőy nagyon meg volt elégedve
142 30| legerősebb valamennyié között.~Fertőy gondolt ki valamit, ami
143 30| tisztában lehetünk, hogy amikor Fertőy unokahúgára és annak családjára
144 30| sokszor fogjuk egymást látni. Fertőy két hetet szándékozik itt
145 30| mondá Szerafin, tudva, hogy Fertőy neve nem igen fogja Béla
146 30| politikai hangulat változik, s Fertőy pályája hanyatló meredélyre
147 30| skandalum fog kisülni, mert Fertőy vállalta magára a rendezését,
148 30| röppentyű támasztott.~– Ah, Fertőy kezdi a mulatságot. No,
149 30| amint látni fogja, hogy Fertőy úr az egész puskaporos készletet
150 30| ellene az udvarból, melyen Fertőy hangára nehezen lehetett
151 30| világítás közepett ott állt Fertőy alakja félrecsapott kalappal,
152 30| Popocatepetl!” – felelt Fertőy hangja.~– No uraim és hölgyeim,
153 30| tudnunk kell, hogy a herceg és Fertőy arra fogadtak, hogy amelyik
154 30| meggyújtják. Ezért a nagy nevetés.~Fertőy egy féltucat röppentyű egymás
155 30| röppentyű azonban nem sült el.~Fertőy odament megnézni, hogy mi
156 31| Szerafin válni akar Fertőytől. Fertőy jól tudja, hogy ennek az
157 31| hogy ennek az oka Béla; Fertőy tudósította erről Blumnét,
158 32| sem tudta még? Igen. Béla Fertőy Szerafin válópere miatt
159 32| örökségi pere ugyanazon Fertőy ellen; abban a végtárgyalás
160 32| tudom, hogy csak hozzád. Fertőy házánál kerestelek, s ott
161 32| ellene semmit. Gondoltam: Fertőy karriert fog csinálni, tárt
162 32| nélkül is rájövök. Ön ismerte Fertőy rossz tulajdonait, s e rossz
163 33| férjem” ellen?~– Igen, Fertőy úr ellen.~Szerafin oly hangnyomattal
164 33| feleségét kell védelmeznie Fertőy ellen; kemény munkája lesz;
165 33| XIV-ben az a hely, ahol a Fertőy contra Hargitay pör végtárgyalása
166 33| emlékezik reájuk senki többé.~Fertőy úr és Bárzsing úr nagyobb
167 33| egyebet ítélhetni, mint hogy Fertőy a Hargitay-féle birtokba
168 33| törvényes örökös, behelyezendő.~Fertőy mindemellett nagyon törődöttnek
169 33| homlokon megillető helyét. Fertőy vénebbnek látszott ma tíz
170 33| asztalára.~– Ez az okirat hamis.~Fertőy összerázkódik ülőhelyén,
171 33| végrendelkező szülők holta után.~Fertőy e szavaknál leszédült a
172 33| emberi dolog történhetik.~Fertőy hatalmas nagy úr, nagy befolyású
173 33| A kórházból híttak ide; Fertőy úron kellett eret vágnom.
174 33| régóta tudtam azt, hogy Fertőy hamis végrendeletet adott
175 33| rogyott.~– Én tudtam, hogy Fertőy becstelensége egész életére
176 33| csapással le fogok ütni a Fertőy névre, ön azt mondhassa: „
177 34| bölcsességre megtanítá.~Fertőy nyomorultul elesett. Oly
178 34| hamisító szavára!~Most még Fertőy bűne is az ő lelkére nehezült.~
|